Kutas Népe, 1977. december (3. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
A követelmények szintjén Tagkönyvkiosztó ünnepség volt Úttörők köszöntötték a december 3-án rendezett taggyűlésen a párt tagjait. Innét a községi iskolából. Verset szavaltak, virágot adtak azoknak, akik régóta tagjai a kommunisták pártjának. Olyan régóta, hogy az ünnepségen verselő, csokrokkal kedveskedő gyermekek szülei akkor még többnyire az apróbb nevezedékhez tartoztak. De hát az élet ilyen. Mindig voltak nagy dolgok a történelemben. És mindig voltak emberek, akik itt és másutt a legjobb ügy mellé tudtak állni a nagy dolgokban. Országot, világot érintő nagy dolgokban. Ilyen emberek a kommunisták, a párt tagjai, akiket Székkutas ifjú és legifjabb nemzedékei nevében pirosló arccal üdvözölt az úttörők küldöttsége. Virágcsokrot kapott az építő brigádvezető, Blaskó Imre kőműves, kinek tagsági könyvében jeles dátum bizonykodik ii egy nem akármilyen életútról és eseményről: 1945. Ugyancsak virágot kapott Juhász Sándor éjjeliőr és felesége Juhász Sándorné, szintén negyvenötös párttagok mind a ketten. Akkor léptek a pártba, amikor még úgyszólván nem volt itt semmi, csak a háborúból, ami maradt és a múlt sok „adománya”: szegénység, munkátlanság, kilátástalanság. Orosz Mihály személyzetisünk is elmondhatja, mi történt itt, amikor a vörös csillagos szovjet katonák elűzték a fasiszta hordákat. Tudtuk-e, hittük-e, hogy új élet, új világ, új társadalmi és gazdasági berendezkedés lehetőségét nyújtotta át nekünk magyaroknak a szovjet nép a szabadsággal együtt? És beszélhetnek erről a többi régi párttagok: Gál Imre TMK műhelymunkás, Bujáki István nyugdíjas és felesége, Bujáki Istvánné meg Kopornyik Lászlóné. Mindahányan régi tagjai a pártnak és most megújították ide tartozásukat az új, piros tagsági könyv átvételével. A párt többi tagjaival együtt tulajdonképpen ismét hitet tettek új életünk mellett. Nyilvánították egyetértésüket is a jelen mindig növekvő követelményeivel. Lencse Imre titkár elvtárs arról beszélt többek között rövid ünnepi megemlékezése során, hogy ebben az országban és itt a községben, az Új Élet Tsz-ben is sok siker igazolja a párt helyes politikáját és a kommunisták, s valamennyi becsületes dolgozó szorgalmát. „Joggal várhatjuk, alapszervezetünk kommunistáitól, hogy a sokat emlegetett magasabb követelményeknek úgy a gazdasági, mint a politikai életben eleget tudnak tenni.” Eleget tenni. Ez a követelmény jutott kifejezésre ezen az ünnepi taggyűlésen is, amikor a párt tagjai átvették új tagsági könyvüket. Az ünnepség a művelődési házban volt. Bevezetőként régi mozgalmi dalokat játszottak, majd az Internacionálé hangzott fel. Bereczki János, az ünnepség elnöke bevezetőjében köszöntötte az elnökség tagjait Juhász Sándornét, Benkő Jánosnét, Novák Sándort, Gál Imrét, Lencse Imrét. Ugyancsak köszöntötte Puskás Lászlót, a szentesi járási pártbizottság titkárát, aki a tsz pártvezetőség kilenc tagjának személyesen adta át az új piros igazolványt. Majdnem véletlenül jelentünk meg egy igen fontos társadalmi eseményen a székkutasi határ külső perifériáján Szőkehalom, Kakasszék közelében: nyugdíj kifizetés volt éppen. Amint képünkön is látni az esemény igen tágas helyiségben zajlott le. Ugyanígy zajlik mindig, amióta a posta — no és részint az élet — ezt a módit teremtette meg. Kézbesítő nincs elegendő— házhoz kézbesítés tehát nincs a tanyavilágban. Ezzel a posta úgy, ahogy megoldotta a maga problémáját. Maradt a tanyai nép gondja. Láthatóan ők is megoldják valahogy. Noha ez a kérdés nem olyan egyszerű, mert ugye — ha történetesen arra gondolunk, hogy a háztáji termék nagyon kelendő — akkor a tanya igen fontos jelenség, ahol még van. Azoknak is fontos persze, akik ott laknak, bármi okból, a megszokottság vagy más, esetleg, anyagiak erős kötelékeivel megbéklyózva. Az is kétségtelen persze, hogy a tanya sok mindennek gátja is a családok s a közösség szempontjából egyaránt tehát... vannak tanyák. Sok van még. S kint e tágas világban sok a nyugdíjas. Nekik teremtődött ez a határtalanul tágas nyugdíjkifizető-hely is, ahol felvételünket készítettük. Mint megtudtuk, meghatározott napon elég pontosan megjelenik a helyszínen a postaautó, a szolgálatos pedig máris megkezdi kifizetni a nyugdíjat Már azoknak, akik úgyszintén megjelennek a tetthelyen pontosan. Útrakelnek a messzi — közeli tanyákból — új szokás ez már — és ballagnak a kifizetőhelyre. Felvenni a nyugdíjat. Ha már nincs lehetőség arra, hogy a postás házhoz vigye. Éppenséggel nem örülnek az új módinak, néha zsörtölődnek is, mint éppen ezen a helyen is, csak jobb volt, amíg... dehát... mit tehetünk? Sok minden elfér a tágas ég alatt. Még ez az olcsó és rideg, bár feltétlenül egészséges levegőjű kifizetőhely is. És ugye mégis az eredmény a fő. Ámbár azt mondják, nem lesz nagy jövője ennek a módinak. Mert, mintha sürgetné még ez is, hogy a tanyákból beköltözzék a nép belterületre, városba, községbe. Lehetőleg a háztájival együtt persze Hiszen, ami hasznos, attól megválni kár. — kaezúr — — Akik itt gazdálkodtak, mindig szép jószágokat neveltek. Mi sem maradtunk le. Volt idő, amikor mind a négy lovunk megellett, s a csikók romondába mentek el, mert kiválónak találták. Itt Feketehalmon is leginkább az arabs félvért és a nóniuszt nevelték. A sertésekből szintén igyekeztünk a legjobb fajtákat kitenyészteni. Amikor hallottunk valami újabb fajtákról, siettünk meghozatni, így voltunk a búzával is. Kaptunk nemes búzát, azt vetettünk. Csak jobb volt az. Előfordult, hogy két évben is mind elhordták a környékbeliek a fölösleget vetőmagnak. Nézegetem a falra akasztott okleveleket. Az egyik a szentesi mezőgazdasági szakiskola kétéves felnőtt tagozatának az elvégzését dokumentálja. — A tsz küldött el annak idején az iskolára. Ötvenkét éves fejjel végeztem el, ugáia még a továbbképzésen is részt vettem, állattenyésztési szakon az orosházi technikum által rendezett tanfolyamon. Egy másik fénykép az egyik fiukat, Vági Józsefet ábrázolja. — Ő már többre vitte, mint én — mondja a házigazda szerényen. — Az idén doktorált, s most a gödöllői agráregyetemen tanít. Józsi nagyon szerény fiú volt. Szerette a jószágot, a gazdaságot. Az orosházi mezőgazdasági technikumban tanult, s onnan jelentkezett az országos tanulmányi versenyre, ahol első lett. Moszkvába került az agráregyetemre, s azt vörösdiplomával végezte. Azóta már bejárta a fél világot, s nemrégiben egy KGST-küldöttségben kérték fel tolmácsnak. — Úgy tudom, nyugdíjba ment Hogy érzi most miazt? —• Nagyon jól. Egy év korkedvezménnyel kerültem ez év elején nyugdíjba, de nem unom magam. Nincs rá időm. Van a tanyában két fejőstehenünk, a Virág és a Cifra. Az egyik előhasi, februárban ellett Mindkettő jó tejelő. Hat hízónk, s egy anyakocánk röfög az ólban. Liba, csirke bőven. Jut a családtagoknak, meg a kisunokáknak is. Mert nagyon aranyos két kis unokánk van, a kétéves Tünde és a hároméves Csaba. A feleségem mindig készít nekik télire befőttet a kertünkben termett gyümölcsből. — A család szokta-e látogatni? — Rendszeresen jönnek. A két lányom Orosházán lakik, s a vejem, aki traktorista, áthordja őket a gépkocsijával. S amikor itthon van, segít a háztájiban is. — Szokott-e a tsz-nek segíteni? — Szívesen segítek. Legutóbb a szövetkezeti darálómalomban helyettesítettem az egyik embert, mert bikát szállított a tsz-nek. Vági Józsefnek háza van Orosházán. Mehetne haza a kényelmesebb életet biztosító városi otthonába. De nem megy. — Agyonunnám magam. Semmi kedvem innen elmenni — mondja. — Szeretem a tanyát. Itt az igazi nyugalom. Látom hogyan fejlődnek a jószágok, teremnek a gyümölcsfák, s napról napra szebb a környék. Etuska néni, a háziasszony is ezen a véleményen van. — Soha nem kívánkoztam a városba lakni. — mondja. — De azért megyünk mi néha. Jön a vejem a Zsigulival, s kirándulunk Nagyszénásra, Orosházára és más szép vidékekre. KOVÁCS IMRE A traktorosok, tehergépkocsivezetők téli foglalkoztatásáról kilencven termelőszövetkezeti tag, traktoros és tehergépkocsivezető téli foglalkoztatása vár megoldásra. Az állattenyésztésben 8—10 traktor kielégíti a takarmányozási és egyéb igényeket, így 80 ember foglalkoztatása okoz gondot. Meg kell találnunk azokat a területeket, ahol munkájukra szükség van. Ezt a munkát ugyan mi már folyamatosan oldjuk meg. Ugyanis minden szezonjellegű munka után teljesen, vagy részben kijavításra kerülnek a gépek. Elvégezzük a szükséges korrózióvédelmet, közel megfelelően tároljuk a gépeket. Az aratás rövid idő alatt jó körülmények között zajlott le. Ezzel szemben sokkal inkább igénybe vannak véve a cukorrépa-betakarításhoz használt gépeink. Cukorrépát 700 hektár területen termeltünk a betakarítás körülményei kevésbé optimálisak a kalászosokéhoz képest. A cukorrépa-betakarító gépeket a munkálatok befejeztével mindjárt elkezdtük javítani. sajnos nem minden feltétel adott A szükséges alkatrészek nem mindig állnak rendelkezésre. Az itt elvégzendő munkákat a cukorrépa-ágazatban dolgozó traktorosok segítségével kívánjuk megoldani, így négy-öt traktoros foglalkoztatása biztosítva van. A szükséges anyag-, alkatrészbeszerzés folyamatosan történik, a cukorrépa gépek 65 százalékát megjavítjuk az év végéig. A hagyományos téli gépjavításhoz az erőgépek, munkagépek, illetve tehergépkocsik javítása is hozzátartozik. Itt is lehetőség van tíztizenöt személy foglalkoztatására. Az Sz—100-as vezetők megkezdték a koronajavítást (Nyolc fő.) A munkagépek és tehergépkocsik javításánál tizenöt—húsz fő munkájára számolunk. A III-as üzemegységben a pótkocsik javítása folyik, hatnyolc traktoros részvételével. Fontos területa sertéskombinát, ahol is több problémát kell megoldani. Az állattartás épületeiben a vízvezetékrendszer teljes kitisztítása, nyílászáró szerkezetek karbantartása (870 db ajtó ablak). Folytatni kívánjuk a megkezdett rekonstrukciót a batériás malactartás, később a fiaztató bővítését, valamint az ezzel együttjáró technológiai változások elkészítését az új igényekhez képest. (Etetés- és vízellátás megoldása. Kiegészítő berendezések, mint például a malacszállító kocsi készítése.) Fontos az utóhizlalóban levő katricák falait alkotó palalemezek acéllemezre való kicserélése, mivel az évközben sok problémát okoz. A fűtőradiátorok kicserélése, illetve regiszterrel való felváltása is sorra kerül. Ez a munka a szociális épületben vár megoldásra. Az itt felsorolt munkákhoz tíz—tizenkettő főre van szükségünk. A szárítóüzem feladata egy-két traktorossal erősítve az üzem javítása és az 1977. évi feladatokra való felkészülés. Van egy-két technológiai változtatás, amit szükségesnek látunk megoldani Például az utánpréseléseknél egész technológiai vonódat kell üzemeltetni ahhoz, hogy itt a munka zavartalan legyen. Fontos, hogy a préselést, mint önálló műveletet is el lehessen végezni, a többi berendezés üzemeltetése nélkül. Megfelelő kiegyenlítő tartály alkalmazása, boltozódásgátló berendezés, pneumatikus felszívás biztosítása. Mindezt megfelelő szakmai irányítással képesek az említett dolgozók elvégezni. Fontos a nagy mennyiségű papírzsák felhasználása miatt, hogy megoldjuk a granulátumok ömlesztett tárolását. A takarmánykeverő üzemben megoldásra vár a granulátumnak megfelelő helyre való kivezetése, hogy a takarmánytöltő kocsinak ne kelljen a zsákoló térbe bejárni töltés céljából. Ez jelentené a munkakörülmények javulását is az ott dolgozók részére. A 90 vagonos magtár és a takarmánykeverő fedett folyosóval való összeköttetése is megoldásra vár. Szervestrágyaszórás: az IFÁ-ra szerelt berendezés ebben az évben üzemeltetve volt és jól bevált. Négy-51 darab szervestrágyaszóró adapter és mellékhagyóművek elkészítése szerepel terveink között. A fentiekből látszik, hogy munkaalkalom van bőven. Az egyesüléssel megnőtt a téli időszakban való foglalkoztatás gondja. Az év elején erre nem voltunk felkészülve megfelelően. Most viszont a feladatok számbavételével a feltételek megteremtésével biztosítottnak látjuk a műszaki állomány téli foglalkoztatottságát. A Bl—15 szárítót 1977-ben ikresítjük és az ezzel járó munkák is sz®erepelnek terveinkben, amelyek a foglalkoztatottsági oldalt még az április hónap utáni időszakban is erősítik. Főleg a téli időszakban kell nagy gondot fordítani arra, hogy a traktorosokat és tehergépkocsi-vezetőket olyan helyen foglalkoztassuk, hogy személyszállítási gondjaink ne növekedjenek. Tehát lehetőleg lakóhely szerinti foglalkoztatás legyen. A műszaki vonal részéről hiszünk abban, hogy a felsorolt feladatok tartalmasak, igénylik az azon a területen dolgozók és odakerülő traktorosok és tehergépkocsi-vezetők munkáját és segítségét. Nagyon bízunk abban, hogy ezektől az emberektől megkapjuk azt a hozzáállást, azt a segítőkészséget , amit ezek a nagyjelentőségű és a közösség érdekében fontos munkák megkívánnak. Elmondta: GIRY RÓBERT Lejegyezte: BÉRES KATALIN