Kutas Népe, 1977. december (3. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

Emelkedő az oktatás és a művelődés színvonala Viszont: kevés a tanterem, szűk a könyvtár. — Miben haladunk, miben maradunk? Ülésezett a községi tanács vb A végrehajtó bizottság eddig összefoglalóan mos­t nem tárgyalta meg a taná­csi intézmények ellátottsá­­gát, csak külön külön vizs­gálta meg az egyes intéz­mények működését. Pedig a tanácstörvény ezen a téren is meghatározta a helyi ter vidékét, többek között azt, hogy a tanács lássa el ma­radéktalanul a területi és te­­epülésfejlesztést, sszervezze l­akosság szükségleteinek ki­tágítását — különös tekin­tettel a művelődés, az egész­­ségügy, a szociálpolitika, a kereskedelem és az egyéb szolgáltatások területén.. A­örvény meghatározta a fel­­adatkör ellátásának eszközé­­t is, figyelembe véve az­gényeket, a lehetőségeket és az anyagi erőforrásokat is. A községi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban­árgyalta meg az intézmé­nyek ellátottságának és irá­­nyításának tapasztalatait. A településünkön üzemelő itézményeket a következő­­:éppen csoportosítjuk: gyer­­mekfoglalkoztató (általános skola, napközi, óvoda), köz­­művelődési (művelődési ház, knyvtár) egészségügyi, körz­eti orvos I. N­. — anya és­yermekgondozó, szociális gondozás, önkéntes tűzoltó­­egyesület, községi sportkör. A három gyermekin­­ ozmány 82 általános is­­.cz, néiy kora igazgatójá­nak irányításával működik. Az óvodai férőhelyeket ille­­ően az utóbbi két esztendő­ben jelentős változásról be­­zélhetünk. Javultak a tárg­gyi és a személyi feltételek. Az iskolában lényeges vál­­ozások mentek végbe az el­­múlt néhárnyi­­ év m alatt, a jö­vőben is várhatók még szer­kezeti módosítások.­ Az el­­múlt négy évben hat külte­rületi iskolát szüntettünk meg, jelenleg kettőben fol­yik még tanítás, de ezekben­­ előreláthatólag 1978 végé­­g létszámhiány miatt meg­­szűnik. Súlyos gondot okoz a belterületi tanteremhiány. 1978 végéig az új négytan­­ermes iskola belépésével­­5—20 évre megoldhatjuk a férőhelygondokat. Ezzel egy­­dőben korszerű az oktatási eszközök beszerzése, széles körű alkalmazása is meg­adható. A tervek szerint az új iskolában a felső tagoza­­tosok járnának, míg a jelen­­egi központi és István isko­­a az alsó tagozatosok birto­­­­ába kerül. A napközi ot­t­honban is komoly bővítése­ket kell végrehajtani, s egyben a gyermekétkeztető gondjait is megoldhatná. Az általános iskolában személyi változások történ­tek. Az új vezetés alkalma arra, hogy a feladatokat tantesülettel együtt megold­ja. A képesítés nélküli neve­lők diplomája megszerzésé­vel egyidőben a tantestület szakmai képzettsége is el­éri a megfelelő szintet A gyermekintézmények kö­zül gondot kell fordítani a gyermekélelmezés javításá­ra, megoldására. Terv, hogy a külterületi iskoláskorú gyermekek napi beszállításá­ban és megfelelő napközi el­látásban részesüljenek. En­nek megvalósításához azon­ban a jelenlegi konyha főző­kapacitása kicsi, a KÖJÁI által engedélyezett létszá­mon felül főznek, de még mindig nem tudják kielégí­teni az igényeket A közművelődési intézmé­nyek közül a művelődési ház tevékenysége is sokat válto­zott az elmúlt évek alatt A községi könyvtár állományt évről évre növeli a végrehaj­tó bizottság. A tárgyi felté­­teleken sürgősen javítan kell, mivel a zsúfoltság miatt az állomány további növelé­se nem oldható meg. 1977-ben tervezik a könyvtár bővíté­sét úgy, hogy a művelődés ház igazgatói irodájánál könyvtárhoz való csatolásé­val bővítik a helyiséget. Ez a megoldás csak átmeneti in­tézkedésnek tekinthető. Az egészségügyi intézmények helyiségei elhelyezkedésük és állapotuk nem megfelelő, a rendelők zsúfoltak, korsze­rűtlenek. Megoldást a község új egészségházának felépíté­se hozna, amely az előzetes tervek szerint 1979—1980 tá­ján valósulhat meg. Ez egy­ben a gyógyító megelőző munka színvonalának eme­lését is jelentené, javulna az anya- és csecsemővédelem valamint a gyógyszertár mű­ködésének körülménye is. Or­vos, illetve egészségügyi szak­dolgozó létszám megfelelő. Az egészségügyi teendői közé tartozik a szociális gondozás is. E feladatot hat gondozónő látja el. Az­­ ötéves terv idejére tervbe vet­tü­k híg a volt néndíjig. szabad­ításá­val öregek nap­közi otthonát alakítjuk­­ 1990-ig új intézmény létes­tését tervezzük. A házi gon­dozónő működése jó, nagy­ban elősegíti a gyámolítási szorulók helyzetének javítá­sát. A tervek szerint kültéri létén tiszteletdíjas gondozó­nő is megkezdi ilyen jelleg tevékenységét Az önkéntes tűzoltó egye­sület és a sportkör saját­ helyet foglal el a tanácsi fe­ldatok ellátásában, anyag szempontból csak támogató szinten van kapcsolat. Foko­zottabban érvényre kell jut­tatni e két szervnél a taná­csi irányítást Községünkben tési üzem nem működik. Je­lenleg a gazdasági ágazaton belül három személy tevé­kenykedik, elsősorban park­fenntartási munkákat végez­nek. Egyre inkább jelentke­zik az az igény, hogy a bel­területen biztosítani kell a rendszeres személyszállítást a zöld terület gondozását , temető és a piactér köztisz­tasági feladatainak ellátását A tervek szerint erre csal az 1980-as évek második fe­lében kerülhet sor. K­özségünk közművelő­dési tevékenységének központja a művelő­dési ház. Feladatát különbö­ző rendezvények szervezésével tölti be. Előadásokat, vitákat, kiállításokat, isme­retterjesztő rendezvényeket, filmvetítése­ket szervez. Szakköröket, klubokat mű­ködtet, mintegy otthont teremtve a kul­túrának. A közművelődésnek ez a sajátos intéz­ménye, adottságai révén és az általa köz­vetített tudományos, politikai, művészeti ismereteken keresztül, — ezeket a lehe­tőségeket felhasználva — juttatja el a kö­zösségeket a közélet iránti érdeklődéshez. Fő feladatunknak tekintettük az elmúlt évben is, hogy községünk társadalmának, rétegeinek, csoportjainak művelődési és szórakozási igényeit kielégítsük. Tevé­kenységünk során igyekeztünk a résztve­vők aktivitását kihasználni és szélesíteni a külső kört. Törekedtünk arra, hogy az emberek szabad idejükben önként vállal­kozva kapcsolódjanak be intézményünk munkájába — mondotta Nagy Lajos igaz­gató. Az elmúlt évben a következő rendez­vények szerepeltek a művelődési ház programjában: a hat alkalommal rende­zett műsoros esten közel kétezren vettek részt. A táncmulatságon közel háromez­ren szórakoztak. A gyermekeknek 12-szer rendeztünk eseményt, arra 1500-an vol­tak kíváncsiak. A legnépszerűbbeknek a TIT előadások, valamint a kiállítások bi­zonyultak. Az előbbin 4 ezren, míg az utóbbin közel 8 ezren vettek részt. Hét alkalommal szervezett országjáró kirán­dulásunkra 330-an jelentkeztek. Múzeum­­átogatásra sysofe aSS­ee wm&ak­cé. A különböző rendezvényeink közel tizen­négy és félezer embert vonzott, amelye­ken igyekeztünk számos nevelési és szó­rakozási feladatoknak is eleget­ tenni. A művelődési házban számos szakkör, öntevékeny csoport, klub működik, ame­lyeknek munkája, nevelő tevékenysége a különböző társadalmi és tömegszervezet funkciójához is kötődik. Például a Nőbi­zottsághoz szervesen kapcsolódik a népi hímzőszakkör és a nő klub; a KISZ-hez az ifjúsági klub; a Hazafias Népfronthoz a honismereti szakkör; a Vöröskereszthez pedig a szülők klubja. A művelődési intézmény programjának állandó és színvonalas bázisai a különféle TIT előadások. Az előadók általában a helyi értelmiség köréből kerültek ki. Az előadások színvonala alkalmazkodik a hallgatóság felkészültségéhez, a témákat minden esetben a feladatoknak, csopor­toknak és az érdeklődésnek megfelelően állították össze. Jó tapasztalat az előadók „emberhezszóló” hangvétele, a nem ok­tató, hanem magyarázó stílus. Az isme­retterjesztő tevékenységhez szorosan kap­csolódik a felnőtt­­oktatás, az osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyamok. Ebben az évben 45-en szereztek általános iskolai bizonyítványt a 7—8. osztályból, így a jövőben a szakmai továbbképzésük, vala­mint a továbbtanulásuk is lehetségessé válik. A­z utóbbi időszakban a népművelési tevékenység került előtérbe, s eh­hez nagy segítséget nyújtottak a Zsenség, valamint a csunkafaelyek vezetői. A végrehajtó bizottság javaslata alapján a művelődési ház együttműködést kötött az Új Élet Tsz-szel, a vadásztársasággal, az ÁFÉSZ-szel és a HÓDGÉP-pel. Az ab­ban rögzítettek a népművelési tevékeny­ség alapdokumentumává váltak. Egyrészt a kulturális tervek­ hatékonyabb teljesíté­sét biztosítják, másrészt a művelődési feladatok ellátására fordítandó anyagi feltételeket javítják. Az Új Élet Tsz 60 ezer, a vadásztársaság 20 ezer, az ÁFÉSZ 10 ezer forint támogatással járul a tar­talmi munkához. De a megfelelő feltéte­lek biztosítása esetén is még sok olyan tényezővel kell számolni, amely a haté­konyabb munkát gátolja. Gondoljunk csak arra, hogy a falu 3,5 ezer lakosából csak egyharmad él a belterületen, s ez az ös­-­szes vonatkozásaival együtt meghatározó az elkövetkező időszak feladattervében. Másik, igen fontos kérdés: vajon lépést tud-e tartani a televízióval a művelődési ház? Ez utóbbira a válasz ha meglepően is hangzik: nem! Természetesen ez nem a belenyugvást jelenti, hiszen mindent meg kell próbálni, olyan utat kell keresni amellyel maradéktalanul megvalósítható a kitűzött kulturális cél Ehhez elsősor­ban az kell, hogy a tanyai emberek igé­nye, életkörülménye, s életformája is megváltozzon. Ez pedig nem megy máról­­holnapra. Hosszú folyamat, amelyben a művelődési háznak is sajátos feladatot kell ellátnia. Már két éve munkatervi célkitűzéseink sarkallatos feladata a szocialista brigádok kulturális vállalásaihoz a segítségnyújtá­ A munka és műveltség ve­télkedő megyei döntőjére az az elmúlt évben két brigád is kivívta részvételét. 1976 szeptemberében pedig a község összes szo­cialista brigádjai részére végeztünk felké­szítést irodalomból, történelemből, zené­ből. A felkészítő után jól sikerült nyil­vános vetélkedőt rendeztünk, amelyen kiderült, hogy melyik brigád hogyan ké­szült, mennyi maradt meg a több, mint egy hónapos felkészülési segítségünkből. Ez nemcsak a versenyzést az ismeretbő­vítést segítette elő, hanem a brigádtagok egyben a művelődés szószólójává is vál­nak. A községi könyvtár 11,5 ezer kötetes, amely évről évre gyarapodik. Nem úgy az olvasók száma! Míg a könyv­tárnak 1970-ben 900 olvasója volt, addig ez a szám az elmúlt esztendőben 750-re csökkent. Ez azonban korántsem jelenti az aktív olvasótábort. Közrejátszott az is, hogy a község lakóinak a száma 3—4 szá­zalékkal csökkent. Az olvasói ízlés ör­vendetesen változott az elmúlt időszak­ban. Ebben nagy szerepe van a televízió­nak. Egyrészt mert olyan ismeretterjesz­­tő előadásokat tart, amelyek felkeltik az érdeklődést valamely terület iránt, más­részt a sugárzott irodalmi műsorok anya­gát sokan írásban is megkeresik és ol­vassák. Az olvasók életkorában is válto­zás tapasztalható: ma sokkal több fiatal jár rendszeresen könyvtárba, mint tíz évvel ezelőtt. Különösen jelentős a szak­­könyvek iránti érdeklődés. A szocialista brigádok műveltségi vetélkedői­­ben is be­letartozik a könyolvasás. Valószínű, hogy ez újabb eredményekkel jár amely mennyiségi és minőségi változást is hoz a olvasóvá nevelés területén- A közművelődési határozat szellemében Az év vége mindig a vég­zett munka számvetésének és az új tervek elkészítésének az időszaka, így van ez a sportban is. Esztendőről esz­tendőre a közgyűléseken ad számot az elnökség arról, hogyan váltak valóra az elő­zőekben jóváhagyott elkép­zelések, milyen eredmények­kel lehet büszkélkedni, és az eltelt időszakban milyen hi­bák jelentkeztek. Mindezek­ről a sportegyesület alap­szabálya előírja, hogy a leg­felsőbb fórum előtt, a sport­kör elnökségének a közgyű­lésen kell számot adni. Az 1976 esztendőben — négy évenként — vezetőség és küldöttválasztó közgyűlé­sen számolt be a helyi sport­kör elnöksége a négy év munkájáról. Az idén pedig úgynevezett beszámoló köz­gyűlésre került sor. A fel­adat most sem kisebb, kö­rültekintő, tartalmilag és for­mailag jó előkészítés szüksé­ges, hogy a sportegyesületi demokrácia ne szenvedjen csorbát. Községünkben a legnép­szerűbb sportág a labdarú­gás. Az egy évvel ezelőtti helyzetét tekintve fejlődést mutat A megyei II. osztályú bajnokság félidejét a 10. he­lyen fejezte be. A tizenhá­rom találkozóból négy alkal­­ommal kerültek ki győzte­sen, kétszer értek el döntet­len eredményt, a vereségük száma hét. Az utolsó helye­zett Szőreg együttesétől öt pont választja el csapatun­kat. De az utolsó előtti Vo­lán mindössze két ponttal ind­­ul hátrébb. Az első he­lyezett Pitvarosi együttes ki­lenc pont különbséggel ve­zet, labdarúgóink előtt. A csatársor tizennyolcszor ta­lált az ellenfél hálójába, de ugyanakkor az ellenfelek hu­szonhétszer zörgették meg kapusunk hálóját. A 18— 27-es gólkülönbségből az de­rül ki, hogy­ sem csatárso­runk, sem pedig védelmünk nem sokszor állt hivatása magaslatán. Több találkozón szenvedett a községi csapat egy gólos vereséget, amely­ben közrejátszott még az is, hogy kapuvédőnk többször indiszponált teljesítményt nyújtott Összegezve a félévi teljesítményt, arra a megál­lapításra juthatunk, hogy csapatunk, ha nincs is köz­vetlen kiesési veszélyben, a tavaszi bajnoki idényben en­nél jóval többet kell nyújta­ni. Az edző, Gombos Dezső, szakmailag éppen úgy, mint előzve több nagyváros má­­­odik csapatát. Jó bizonyít­ványukat magyarázza az, hogy ellenfeleink többsége az NB II-es csapatok tarta­léka. A napi munka után a tekében indulók kedvtelés­ből végzik a mozgást. A tel­jesítményük értékét növeli az is, hogy a megyében egye­düli község szakosztályról van szó. Az asztalitenisz sportág egy évben sem tudott versenyle­hetőséget találni, így még mindig tömegsportágként működnek. Mint arról rendszeresen számot adtunk, községünk­ben az idén is több tömeg­sport rendezvényt bonyolítot­tak le. Most is a két legsike­rültebb, a falusi sportolók szentesi járási döntője vala­mint a MEDOSZ megyei sportnapja volt. Ez utóbbit — mint már oly sokszor — megtekintette Hunya István, a MEDOSZ központ elnöke • Lehetőségeink jobbak Számvetés a szakosztályok munkájáról Mi újság a művelődési házban? Ismét felkerestük a műve­lődési házat, hogy megtud­juk, milyen jelentősebb ese­ményekre számíthatunk az elkövetkezendő napokban. Januárban a szakköri foglal­kozásokon­ kívül, mindössze az Állami Déryné Színház előadása jelent eseményt Január 23-án Kertész Ákos ,„Sziklafal” című színművét mutatják be, két részben. A „Sziklafal” — a mi éle­tünk ... Négy nő, négy asz­­szony beszélgetése, megvalla­tása és vallomása a dráma története. Egy férfiről vallanak: Kas­sai Kornélról, az egykori hí­res színészről, aki egyre lej­jebb csúszott a pályán, s aki részegen vagy józanul, szán­dékosan vagy véletlenül egy sziklafalnak rohant a kocsi­jával és szörnyethalt. Bal­eset vagy öngyilkosság? Januári moziműsor 6—7. Ne sírj tele szájjal. 9—10. A Charlot-k bejár­ják Spanyolországot Kísérő fiúra. A sémimből egy új, más világot 13—14. Halálos tánc. Kísé­rő: Ciprus. 16—17. Üvegház. Kísérő: Népvándorláskor. . 20—21. Gyémánt Lady. Kí­sérő: Lakások és otthonok. 20 százalékkal felemelt helyár. 23—24. Élt egyszer egy énekesrigó. Kísérő: Kerámia kiállítás 27—28. Talpuk alatt fütyül a szél. Kísérő: Ősz 30—31. Én és a tábornok. Kísérő: Kirakat. Ifjúsági előadás Január 20-án: Árvácska. Kísérő: Ló a házban. Filmklub Január 8.: Emberrablás. Január 22.: Elcsábítva és elhagyatva. A falusi dolgozók járási döntőjén községünk fiataljai vitték el a pálmát. Szakku-» Kézilabdásaink az idei bat­­tal nyerte mindkét felaján­­noki évet a hatodik helyen lőtt kupát. A megyei döntőn fejezték be. Ez nagyon szép az elmúlt évekhez képest siker, különösen akkor, ha is­ gyengébb teljesítményt nyúi­­gyelembe vesszük azt, hogy jottak fiataljaink, különösen még mindig önállóan, edző a férfiak nem hozták a várt segítsége nélkül készültek a eredményt, tréningek során, s léptek a­­ januárban sorra kerülő küzdőlén­. A csapat össze­ beszámoló sportköri közgyűr forrot­tsága, egymás segítése­i és előkészületei már foly­­példamutató, de ennél több- fiak. A vezetőség körültekint­ve lenne képes, ha meg tud­ tőén igyekszik összeállítani nánk oldani az edzői gondot, egy év tapasztalatait ..­­Erre a legjobb lenne az álla­­gába foglaló beszámolót, János iskolából is hiányzó testnevelő tanári állást úgy __________________________ hirdetnék meg, hogy egyik feltétele az lenne, hogy edzői feltételeket is vállaljon. A vezetőségnek a legked­vesebb gondot a tekeszak­osztály adja, sem edző, sem szakosztályvezető nem segíti munkájukat, az intézői teen­dőket példásan Hegyi János látja el. Az elmúlt évhez vi­szonyítva az eredményük ja­vult, 1975 végén arról adhat­tunk számot, hogy a táblázat utolsó helyén fejezték be a bajnoki idényt Most pedig a VI. helyen végeztek. Meg­ KUTAS NÉPE & székkutas) Vi Etel Tas üzemi lapja Megjelenik havonta. Szerkeszti: Kaczúr István sandis a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Kovács László Kiadóhivatal 6720 Szegedi Sajtóház Szegedi Nyomda 6720 Szeged Bajcsy-Zsilinszky ta. 28. 1977. I. 5.­­ 5284 Felelős vezető: Dobó József igazgató

Next