Kutas Népe, 1987. december (13. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1. szám

Reális cél —a szerény javulás Az összevont párttaggyűlés határozata az 1987. évi gazdasági feladatokról (Folytatás az I. oldalról,) hogy a pártvezetőség az 1997-es gazdasági évre nem javasolt alapvető termelés szerkezeti változást, figyelembe véve a termőhelyi adottság és a géppark nyújtotta lehetőségeket. A vasipar, gumi üzem, autóbontó, építőipar, téglagyár és a gépipari szolgáltatás működésétől a téesz azt várja, hogy 5-6 százalékkal emelkedjen az árbevétele, ami másfél millió forint árbevételi többletet jelent. Többletbevételt várunk a háztáji gazdálkodástól is, mintegyfélmilliót. Ezt elsősorban a hízómarha kihelyezések számának növelésével lehet elérni. A beruházásokkal kapcsolatban a beszámoló megállapítja, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a géppark felújítására, korszerűsítésére és pótlására. Folytatni kell a meliorációs tevékenységet a C 12-es, a C 13-as és a C 4- es táblában. Emellett igény mutatkozik egy (()) vagonos raktár építésére is, valamint a központi telephelyen egy diagnosztikai mérőműhely felépítésére. Jelentős kiadási tétel lesz az új busz megvásárlása is. Szociális beruházásainkIílsában jórészt megvalósultak: 5 millió forint értékű volt a központi telephely gázzal való ellátása. Emellett több mint egy millió forintot fordítottunk üdülő részjegy vásárlásokra. Így az 1097-eS gazdasági évre jelentős összeget nem terveztünk szociális beruházásra. A munkaerőhelyzettel kapcsolatban a beszámoló felhívja a figyelmet a csökkenő tendenciára, amely évek óta jelentkezik. Ez l!)K(i-ban 2,5—3 százalékot jelentett. Várható, hogy ugyanilyen ütemű lesz a csökkenés lí)f7-ben is. Ebből következik az a fontos feladat, hogy az adott lehetőségeken belül bátran élnünk kell a létszám-átcsoportosítás módszerével. Ismert az a tény, hogy vannak olyan területeink, ahol munkaerőgondjaink keletkeztek, de vannak emellett — még ha csak szezonális jelleggel is — olyan területek is, ahol munkaerőfelesleg mutatkozik. Szövetkezetünk gazdasági érdeke az, hogy jól megszervezett munkaerő-átcsoportosítással enyhítsük a gondokat. Néhány gondolat erejéig foglalkozik a beszámoló a jövedelmek kérdésével is. Ismeretesek az országos elképzelések, amelyek szerint csak szerény mértékű munkabéremelésre van lehetőség. Reméljük, hogy gazdálkodásunk eredményessége alapot ad majd arra, hogy szövetkezetünk is lehetőséget teremtsen többlet bér kifizetésre. A pártvezetőség beszámolója alapján az összevont taggyűlés megvitatta és elfogatná a tervet az 197-es gazdasági évre. Emellett elfogadta azt a határozati javaslatot is, amelyet a pártvezetőség készített és amelynek végrehajtásától a jobb eredmények elérésének lehetőségét várja. Az alábbiakban közreadjuk a határozatot. A VII. ötéves terv feladatainak megvalósulása, valamint ezen belül az97-es gazdasági tervek teljesítése érdekében a taggyűlés az alábbiakkal kívánja elősegíteni a gazdasági feladatok teljesítését: — A termelés során minden gazdasági vezető és dolgozó kiemelt feladatának tekinti a költségek csökkentését és az anyaggal való takarékoskodást. — Minden energiafajtával takarékoskodnunk kell. — A vezetés fordítson nagy gondot a veszteséges ágazatokban a veszteség csökkentésére, illetve megszüntetésére. (Kertészet, téglagyár.) — A felhasznált gépi berendezések védelmére nagyobb hangsúlyt kell fektetni. — A diagnosztikai állomás szolgálja azt a célt, hogy járműveink üzemanyag-fogyasztása ne növekedjék. — A munkaidő védelmére fel kell újítani a kilépőrendszert és az így megszerzett tapasztalatok alapján csökkenteni kell a törtnapi kieséseket. — El kell érni a rendezvények átcsoportosítását. — A mezőgazdasági üzem sajátosságait figyelembe véve a szabadságolásokra megfelelő intézkedést kell tenni és azt be is kell tartani. — Meg kell teremteni a racionális létszámgazdálkodás feltételeit. Ennek érdekében: — Lényegesen javítani kell a munkafegyelmet. — A nem fizikai munkakörökben fel kell mérni a leterheltséget és amennyiben létszám szabadul fel, úgy azt át kell csoportosítani. — Fizikai munkakörben: növelni kell a teljesítményben végzendő tevékenységet. — A személyzeti munkában érvényre kell juttatni a párt elképzeléseit. — Törekedni kell arra, hogy a beosztásokhoz járuljon megfelelő iskolai végzettség. — Gondoskodni kell — amennyiben szükséges — a megfelelő kádercserékről. — Javasoljuk, hogy a hatékonyabb közgazdasági munka érdekében a szövetkezet alkalmazzon agrárközgazdászt. A hatékonyabb növekedése érdekében a gazdaság a már korábban tárgyalt szervezeti változás ügyében tegyen lépéseket és az elhatározott forma közül kiválasztva a jobbat, annak bevezetéséről intézkedjék. — A mindennapi munka során kapjon nagyobb hangsúlyt az alkoholfogyasztás teljes megtiltása és ennek ellenőrzése. — Nagyobb figyelmet fordítsunk környezetünk védelmére és a tisztább munkahelyek megteremtésére. — Tegyük rendszeressé a vezetői ellenőrzést. — Törekedni kell, hogy a vezetői döntések ne húzódjanak el, és hatékonyak legyenek. — A döntés előkészítésénél lehetőleg több tényező közül lehessen választani. Szövetkezetünkből ketten vettek részt az V. tszkongresszuson: Bereczki János és Csay Róbert. Elnökünk még az esemény előtt nyilatkozott arról: milyen gondolatok foglalkoztatják? Most főmérnökünk mond valamit arról, amit a kongresszuson tapasztalt és a gyakorlatban,levezetőként — talán azért is, hogy érzékelhessük a jelenkor hangulatát — megemlíti, hogy három tsz-kongresszuson vett részt egymás után és közülük ez a mostani tmit a legcsendesebb. Nem hisszük, hogy magyaráznunk kellene: miért. Mindenekelőtt arról kérdeztük Gray Hubertét, hogy szakemberként mit kapott a kongresszuson a mezőgazdaság műszaki fejlesztését illetően? — Talán az a fő tanulság — mondotta —, hogy olyan dinamikus haladásra, mint amiről az előző kongresszusokon, tíz és tizenöt évvel ezelőtt beszámolhattunk, most nem számíthatunk. Pedig a 7. ötéves terv céljai a jelenleginél lényegesen magasabb műszaki-technikai színvonalat feltételeznek. — Így érti, hogy jobb műszaki ellátással érhető el a kitűzött cél? — Igen. Például arra gondolok, hogy a tudományos intézetek és a rendszerek kutatási eredményeit szélesebben kellene alkalmazni. Főleg a biotechnológia és a fajtaválaszték bővítése lenne fontos. E téren a kutatási eredményeket ismerjük, de a gyakorlati alkalmazás feltételeit meg kellene teremteni. — Miben látja elsősorban annak szükségét, hogy a tudomány és a gyakorlat kapcsolatát élőbbé tegyük? — A minőségi követelményekben. A világ jobb minőséget sürget. Például ami a hústermelést illeti, ha nem a zsíros árut keresik, akkor az állattenyésztés ennek megfelelő minőségű takarmányt A KISZ-titkár többek között elmondta, hogy a taglétszám 1981. első félévében csökkent, majd a nyár közepétől ismét emelkedni kezdett, s elérte a szokásos 60 főt. Ez a változás azért következett be, mert a KISZ kongresszusának megfelelően a30 év körüliek kérték, hogy szüntessék meg tagsági viszonyukat. Ez 15 fiatalt érintett. Az ifjúsági vezető ehhez a következőket fűzte hozzá: Ez könnyített, az évek óta habozóknak, de érezhetően gyengítette alapszervezetünket. A több év óta jó KISZ-munkátvégzőket ünnepi taggyűlésen búcsúztattuk, amelynek még nagyobb nyomatékát adta, hogy átvették a Kiváló KISZ-szervezet zászló kitüntetést. Prágai Mihály pedig ekkor kapott Aranykoszorús KISZ-jelvényt. Igaz, jelenleg12-en tagjai a téesz KISZ-alapszervezetének, de elszomorítóan kevés a nő. Péter Zoltán ezután a szervezeti életből adott számot. Elöljáróban elmondta, hogy a taggyűlés a rendezvény időpontját különös tekintettel kellett mindig megválasztaniuk, hiszen a háztáji és egyéb mezőgazdasági munkák miatt nem mindig értek rá a fiatalok. Átvéve a vásárhelyi Rákóczi és a Dózsa Tsz módszerét, hogy a mezőgazdasági munkák dandárja idején még taggyűlést sem tartanak. Korábban sok értékelőben elhangzotk hogy nem elég aktívak a KISZ-tagok, a taggyűlésen nem mondják el véleményüket. Most a titkár másként vélekedett. — Taggyűléseink egy kivételével a terv szerint tartottuk meg, az összejöveteleink színvonala, hangulata jó, és egyre közvetlenebb volt. Az ifjúkommunisták általában feszélvezettség nélkül mondják el gondjaikat. A legszínvonalasabb taggyűlésünk a felszabadulási ünnepséghez kötődött, amikor az ünnepi beszédet megelőzően fiataljaink és az úttörők kulturális műsort adtak. Nem változott az alapszervezeten belül a KISZ-csoportok munkája. Vezetőik egyre kevesebb önállósággal dolgoznak. Ha nem kapnak feladatot, vagy nincs éppen program, ők aztán nem igénylik. Ez alól kivétel a Prágai Mihály vezette KISZ-csoport. A szervezeti élet problémáihoz tartozik, hogy a téesz-fiatalokat nem elégíti ki, hogy csak a taggyűléseken találkozhatnak szervezetten. Már korábban is többször felvetődött, a közös együttlét igénye, amit nyilván, hogy egy KISZ-helyiség, egy KISZ-klub oldana meg, hogy tíz ifjú kommunisták ne a presszóban, vagy a kocsmában találkozzanak egymással. Ez az igény szinte minden taggyűlésen felvetődik. Az!)H(1-es beszámoló taggyűlésen hangsúlyozták: az új községi klubvezetők,akkor . A tájékoztatóban nem az eredmények felsorolása lenne a cél, hanem az akcióprogramunk, akciótevékenységünk áttekintése konkrétan, hogy mi valósult meg elképzeléseinkből, milyen feladatok vannak hátra — mondta Péter Zoltán azon a pártvezetőségi ülésen, amelyen beszámolt a KISZ féléves tevékenységéről. Beszámolt a pártvezetőségnek a KISZ-szervezet nagyrészt, a mi KISZ-eseink voltak , kapjanak bizalmat és segítséget munkájukhoz és találják meg a téesz-fiatalok a szórakozási lehetőséget a községi ifjúsági klubban. Hogy ez mennyiben valósult meg, arról Péter Zoltán, a következő tájékoztatást adta: " „ A helyzet azóta csak romlott, ugyanis az akkori klubvezetés már nem működik. A Téesz-fiatalok pedig igénylik a klubhelyiséget, ennek az óhajuknak sűrűn hangot is adnak. A KISZ-vezetőség is most már úgy látja, hogy az öszvérmegoldás tovább nem tartható."Egyre több KISZ-es teszi szóvá, hogy a munka utáni szabadidejüket szívesen elöltenék együtt. Több sikertelen kísérletezgetés után meg kellene próbálni, hátha nem csalódnánk a fiatalokban. A KISZ legutóbbi kongresszusának határozata, valamint az irányító pártvezetés álláspontja értelmében az ifjúsági szövetség egyik legfontosabb feladatai közé tartozik a párttaggá ajánlás. Ezen a téren lemaradás tapasztalható. — SajnosIílsában egyetlen fiatalt sem ajánlottunk párttagok sorába. Az alapszervezetben húszan tagjai a pártnak, ez a felnőttkorú tagságunk több mint harminc százaléka. A KISZ-vezetőségben még jobb az arány, ugyanis ott százalék az átlag. A pártból felvett KISZ-tagok nagy része,az ifjúkommunista munka segítségét kapja feladatul, próbálunk nekik segítséget ,és erőt mérő feladatokat adni. Szervezeti munkánk javítása megköveteli, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel is, használjuk ki a viszonylag nagy számú párttagok jelenlétét. A többi KISZ-tag a munkaterületén becsületesen ellátja feladatát. Minden évben, mint ismeretes, védnökséget vállalunk a nyári betakarítás fölött, s azt eddig valamenynyi fiatal erejének legjavát nyújtva teljesítette. Vezetőitől megkapták a munkavégzésért járó elismerést. A KISZ-alapszervezetben már hagyományai vannak a szakmai, politikai és a sportvetélkedőknek. Mindezek jól segítik a fiataloknak a munkában való helytállását, növelték a szakmai hozzáértést és a tudásszintet. A legjobbak minden évben elismerésben részesülnek. Sok fiatal képezi magát szakmai, állami és politikai iskolákban. Többen szereznek tanfolyamok útján szakképesítéseket. Az ilyen öntevékenységet a közös gazdaság támogatja. S ha a közösségnek igénye van rá, tanulmányi szerződést ajánl fel. Az újítómozgalom népszerűsítése is célja volt a KISZ- alapszervezet akcióprogramjának. A KISZ-titkár véleménye szerint ebben is történt előrelépés. További feladatunk a szocialista munkaversenyben dolgozók, de elsősorban az ifjúsági brigád aktivizálása. Napjaink gazdasági viszonyai között az ifjúságpolitikai képzése egyre nehezebb és színvonalasabb munkát kíván. Ahhoz, hogy a fiatalokat meg tudjuk nyerni úgy politikai, vagy kulturális, vagy egészen más tartalmú rendezvényünkre, ahhoz körültekintően felkészülten szabad csak hozzáfogni. Ezt a tapasztalatot figyelembe véve a téli politikai oktatásunkat meghívott előadókkal, filmekkel, hanganyaggal színesítve akarjuk vonzóbbá tenni — mondta a KISZ-titkár, majd így fejezte be beszámolóját: igénye nélkül elmond-Az események teljes felsorolásának hatom, hogy az akcióprogramban foglaltakat teljesítettük, az elvi és politikai elvárásoknak munkánk során igyekeztünk érvényt szerezni. Javítottuk kapcsolatainkat, így élőbbé vált együttmunkálkodásunk a városi KISZ-bizottsággal. Több vásárhelyi tíz KISZ-szervezettel találkozunk rendszeresen, ezekkel közösen kulturális estet szervezünk. A helyi sportkör új vezetésével is megértjük egymást. További munkánk során rendezvényeinken, politikai megnyilvánulásainkra továbbra is törekszünk a KISZ, a téesz alapszervezet tömegbefolyásának növelésére, rendezvényünk vonzóbbá tételére, szervezettségünk és párttaggá ajánló tevékenység javítására, a fiatalok érdeklődésének megfelelő program összeállítására, s még egyszer hangsúlyozom, a KISZ vezetősége azon van, hogy segítse megteremteni a fiatalok szervezett munka utáni összejöveteli lehetőségét Egy klubhelyiséget szeretnének a fiatalok Közösen a fejlődés érdekében Egy résztvevő a tsz-kongresszusról kér az ipartól. A mezőgazdasági termelésben felhasznált ipari anyagok minősége és ára is alapvető. Jó példa erre és időszerű, hogy tavaly a napraforgóból rekordtermést értünk el, de az ipartól olyan magtisztító gépet várunk, amely a szármaradványt is kiveszi. Ez a mai piac minőségi igénye. — Sok mindenben nem tudunk eleget tenni a piaci követelményeknek? — Mondhatom, hogy a kongresszus őszintén megállapította ezt Műszaki-technikai helyzetünk változást sürget. Elég megemlíteni, hogy a hazai traktorállomány fele nulla értékű és ez fékezheti a haladást. Az is baj, hogy most van traktor a kereskedelemben, de az üzem nem tudja megvásárolni, amire szüksége lenne. Ez azt is jelzi, milyen a szabályozás. A követelmény nyilvánvalóag az, hogy a szabályozás adjon lehetőséget a fejlődésre. Magas célokat tűzünk a mezőgazdaság elé, de az is fontos, hogy ennek megfelelő legyen a műszakitechnikai szint. Az is megemlítendő, hogy ma a gépek ára és minősége valahol találkozzék. — Látható, hogy sok a probléma. Mivel magyarázta ezt a kongresszus? — Inkább a kiutat keressük. Szerintem nem szabad minden költséget a felhasználóra terhelni. Továbbá a másik nagy kérdés, a pótalkatrész-ellátás ügyében lényeges, hogy ne csak a már elhasználódott gépparkra gondoljanak, hanem az újakra is. Ma az a jellemző, hogy az új gépekhez sincs a kívánt alkatrész megfelelő öszszetételben. — Mit lehet mondani tehát a mezőgazdasági termelés fejlesztésének tárgyi és személyi feltételeiről? — Úgy vélem, hogy ezzel keveset foglalkoznak országosan. Ami a tárgyi feltételeket illeti, például olyan javítóműhely kellene, ahová befért nagy gép. Valamint olyan diagnosztikai hálózat szükséges, amivel meghatározható, hogy mit kell javítani és nem lenne szükség arra, hogy minden gépetszétszereljünk. Ez időveszteség, anyagi veszteség. És említhető a műszaki gárda felkészültsége, amely szerintem akkor optimális, ha a korszerű megoldásokattudja, ismeri. De a helyzet most fordított: a technika lényegesen megelőzi a képzettséget. Persze a tudás fejlesztése is jórészt pénzkérdés. — Foglalkozott a kongresszus a számítástechnika alkalmazásával is. Erről mi a szakember véleménye? — Igen, a kongresszus sürgette a számítástechnika gyakorlati alkalmazását. A világon már sok helyen alkalmazzák a termelés irányításában. De ehhez is pénz kell. S említenék még valamit: a tudományos intézetek és az üzemek kapcsolatában a közös érdekeltségre építenék. Az intézet ne csak tanácsot adjon, hanem vegyen részt a megvalósításban és közösen osztozzanak az eredményen. Ez is segíthet a 7, ötéves terv céljainak megvalósításában, amelyek reálisak, de a gyakorlatban több lehetőségre lenne szükség, mint amivel rendelkezünk. Ez igaz akkor is, ha tény, hogy helyileg az üzemekben a belső tartalékok feltárásán, például a jó érdekeltségi rendszer alkalmazásán is sok múlik.