Kutas Népe, 1988. december (14. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1. szám

A téli időszakban a fő figyelem a gépjavításra irányul KUTAS I1ÉPE XIV. évfolyam 1. szám 1988. január S Z É K K U T A S I Létszámot nem vált ki, de szelektálhat Számítógép segíti a könyvelést É L E T T S Z ÜZEMI LAPJA Lépésváltás előtt a szövetkezet Ára: 2,30 forint * 3 Vitatkozni, mérlegelni, javasolni! Nem tudni, miből adódik de a fizikai dolgozók sze­mében szálkák az irodisták. Ügy tűnik, kibékíthetetlen el­lentét van a két foglalkozási kör között. Pedig ha bele­gondolunk; ha nem kapnánk időben kézhez a fizetésünket, vagy nem tudnánk, hogy mik a jogaink, ha egyszer el­felejtenének ezek a háttérben dolgozók bemenni mun­kahelyükre, talán mindjárt tudnánk, hogy mit érnek. Az biztos, sok helyen nem véletlenül hangoztatják: túl nagy az adminisztratív hadsereg. Mi a helyzet közös gazdasá­gunkban? — erre kértünk választ Sajti Mihály főköny­velőtől. — Az a&ninisztratív létszám elburjánzása az utóbbi évek rendelethalmazatainak megjelentetéséből adódik. De a bérszínvoml-gazdálkodás is arra ösztönzött bennünket, hogy minél több kisebb fizetésű munkaerőt alkalmaz­zunk. S nem utolsó sorban a sajátos helyzetünk is befo­lyásolta ezt i létszámot. De rögtön hozzátenném, nálunk sincs több iiodai dolgozó, mint más hasonló nagyságú gazdaságban. Nem szabad megfeledkezni a humanitárius oldalról sem, régről fogva a téesznek olyan elkötelezett­sége van a tagokkal szemben, hogy gyerekeiket képzett­ségüknek megfelelően alkalmazzuk. Természetesen nem­csak az adminisztratív területen, hanem más szakmában is. Ehhez jött még az egészségügyi okok miatt könnyebb munkakör betöltésére javasoltak foglalkoztatása. A leg­több esetben íróasztalt próbáltunk nekik is keresni. Na­gyon sok adminisztratív területen kampánymunka folyik. Így az ott .alkalmazottak végül megragadtak. A bérelszá­molásnál, a statisztikusoknál egy-egy hónapban vannak olyan napok, amikor kevesebb a feladat. Ugyanakkor vannak terminusok, amikor pedig túlórázni kell. Az ad­minisztráció duzzadtsága abból is adódik, hogy a renge­teg utasítás, rendelét megjelenésével több a manuális munka. Az újfajta vezetői stílus pedig a belső igények részletesebb kielégítését követelik meg. Naprakész adatok­kal kell szolgálni minden nagy mezőgazdasági munka be­indulásánál, /agy végeztével. Ha a gazdaság 1970-es irodai létszámát vesszük fi­gyelembe, — amikor húszán dolgoztak —, akkor a ma foglalkoztatott duplája kissé soknak tűnik. — Lehetőség volna egy-egy dolgozó nagyobb megter­helésére, de gátat szabnak a fizetési lehetőségek. Ugyanis az úgynevezett irodisták az átlagnál lényegesebben ala­csonyabb béréit dolgoznak. Itt az éves fizetési átlag 50 ezer forint köril van, míg a termelőszövetkezeti átlag 70 ezer forint. Ügy tudjuk hogy áz adminisztratív munka korszerű­sítése, mindig sívügye volt gazdaságunk vezetésének? Szövetkezetek a megyében az elsők között volt, a könyvelőgépek ilkalmazásában. Ezek még nem számító­gépek voltak, g a kézi írást már .kiváltották. Az élet sajnos elszállt nár felettük, korszerűtlenek, elhasználód­tak. Nem érdems már újra kicserélni őket, hiszen áruk már meghaladja a korszerű számítógépekét. Éppen ezért elhatároztuk, hoy 1988-tól váltunk: a termelőszövetkezeti adminisztrációba is bevonul a számítógép. Nem elsősor­ban az olcsóság dominál, hanem az a tény, hogy több olyan pluszt tue egy művelettel elvégezni, amely a ve­zetésnek szükségs információkat azonnal számítja. A rendelkezére álló munkaerő képes elsajátítani az új technikát? Már többen ilapfokú tanfolyamon vettek részt. Fél éve szövegszerkestő írógéppel dolgozunk, amely már ada­tokat tárol; s úgy tervezzük, ezeket összekapcsoljuk a szá­mítógéppel. Az esjén nem valószínű, hogy adminisztra­tív dolgozókat tiiunk kiváltani, legföljebb a magasabb követelmény kiej: néhányat. Az anyagkönyveléstől a fő­könyvelésig, tehát az adminisztratív munka A-tól a Z-ig egyrészt professzinista, másrészről C 64-es számítógépre kerül. Gazdasági sámításokat még nem végeztünk. De ha időben szolgáltatuk adatokat, hibamentes lesz az ügy­vitelünk, akkor derülhetjük a késést, a bírságot. S ké­sőbb ez az alapgóesítés kiegészítőkkel alkalmas lesz ar­ra, hogy a termeié közvetlen információs rendszerét hely­ben megoldja az gény, a kényszer, vagy pedig az ön­kéntes átállás alapún. Gondolok itt az állattenyésztésben való alkalmazásár, hiszen tervszerűbbé, hatékonyabbá válhat az abrakolá, a tenyészállat nyilvántartás, a mun­kaszervezés. S ez rendszer a gazdasági élet továbbfej­lesztéséhez, az öntszámolásra a szerződéses üzemeltetés bevezetésére teljesn alkalmas lesz. Bízunk abban, hogy a termelőszövetkezt adminisztratív hadserege ezzel is hozzájárul majd a közös tervszerű és eredményes gaz­dálkodásához — mndta Sajti Mihály főkönyvelő. Szövetkezetünkben az el­múlt évben december 18-án tartották meg a küldöttgyű­lést, amelyet munkahelyi ta­nácskozások előztek meg. Ezek tapasztalatairól, a fel­vetett gondolatokról, elkép­zelésekről adott tájékoztatót Bereczki János elnök. Elmondotta, hogy a mun­kahelyi tanácskozásokon igen élénk és hozzászólásokban gazdag légkör és munka ala-' kult ki. Megvitatták a kül­döttgyűlés elé kerülő témá­kat, napirendi pontokat, va­lamint egy-egy területen a sajátos feladataikat. Érdekes és izgalmas viták alakultak ki, amelyek a jövőre is ha­tással vannak. Kiemelkedően jó volt a traktorosok, nö­vényvédők, a gépműhelyben dolgozók munkahelyi tanács­kozása. Elsőként a saját munka értékelésre került sor, majd a gazdaság egészének átte­kintéséről. az 1987-es év alakulásáról volt szó, hogy ismerjék meg a ’87-es gaz­dasági helyzetet a termelés oldaláról. Valamint az idei év együttes és ágazatonkén­ti elképzelésekről hangzott el tájékoztató. Ez utóbbiról gondolatébresztő jelleggel néhányat érdemes kiemel­ni. A hozzászólások során szó­ba került többek között, hogy a cukorrépa-termesztés során a fölszedhető tőállo­mány biztosítása érdekében szorgalmazni kell a vegy­szerek kiiktatását, a kézi munka növelését, például a gyomirtásnál, tőbeállításnál. Az ipari tevékenységben dolgozókat főként az idei év foglalkoztatta. így az, ho­gyan lehet megoldani az építő brigád munkaellátá­sát, a vasipari és a gumi­ipari üzem termelékenysé­gének eredményességének növelését. Az 1988-as gazdasági évről kifejezetten tájékoztató jel­legű elképzelések hangzot­tak el. A vezetőség őszintén kívánta tájékoztatni a tag­ságot azokról az új dolgok­ról és lehetséges megoldá­sokról, amelyek hatással vannak az idei évre. Így a szabályzókról, adókról, árakról is szóltak a munka­helyi tanácskozásokon. Szó volt a tsz sajátosságainak megfelelő, abból következő egyéni felelősség hangsúlyo­zásáról. kidomborításáról. Nem azon kelT keseregni, hogy mit visznek el a sza­bályozók! Alapvető feladat meghatározni azt, hogyan tudnak ehhez a közgazdasá­gi környezethez alkalmaz­kodni úgy, hogy az előrevi­vő legyen, a tsz-ben a leg­többet hozzon. Elsősorban a piaci igényekhez kell alkal­mazkodni. Viszont alapvető termékszerkezet-módosítás­ra nem kerülhet sor. Ugyanis akkor a növényter­mesztésben és az állatte­nyésztésben alapvető terme­lőeszközöket, gépeket, be­rendezéseket kellene kicse­rélni, de ezt a tsz nem te­heti meg. Tehát a megle­vőeket kell továbbra is használni. Az ipar; tevékenységben több a lehetőség. Meg kell találni az idén is azokat a munkákat, amelyek jobban hoznak a szövetkezetnek. Tu­dott. hogy a tsz-ben és a községben jelentősebb be­ruházás nem indul. Az épí­tőrészleg tevékenységét mó­dosítani szükséges azzal, hogy a környező települése­ken is vállalhassanak, vál­laljanak építőipari szolgálta­tó munkát. A fölvetés ma­gában foglalta azt is, hogy az önelszámoltató jellegű te­vékenységet jelöljék meg az építő részlegben, a vasipari szolgáltatásban, a gumi­üzemben. Milyen változtatási lehető­ségek vannak a növényter­mesztésben? A nagy ágaza­tokat fenntartva kisebb mér­tékű szerkezetmódosításra kerülhet sor. Gondolkodni kell a szója és a borsóter­mesztésen. Az állattenyész­tésben előtérbe kerül a ser­tésbérhizlalás, efelől is dön­teni kell, gondolva a fölme­rülő foglalkoztatási problé­mák levezetésére. A bértömeg-gazdálkodás fölveti a bérezések új lehe­tőségeit. Lehet választani. Maradjon-e az 1987-ben meglevő normák alapján fi­zetett bér, a mozgóbér al­kalmazása, az adminisztrá­cióban dolgozók prémium­­rendszere. Vagy kerüljön be­vezetésre a bértömeg elosz­tása a termelő egységek kö­zött. Bár ez bizonyos érte­lemben nem mindenben egyezik meg a tsz-törvény­nyel. A tanácskozásokon a bértömeg-gazdálkodás ne­hézségeire, esetleges követ­kezményeire is felhívták a figyelmet. Előnyei, de ugyanakkor nagy veszélyei is lehetnek. Egyik következ­ménye, hogy a felszabaduló munkaerő, foglalkoztatását meg kell oldani. Tehát ke­resni kell a lehetőséget egy szükséges új üzem munka­hely megteremtésének, an­nak viszont termelékenynek kell lennie (felvetődött a fő munkaidőbeni részes műve­» lés gondolata is). A bértömeggazdálkodást kísérleti jelleggel, részterü­leteken be lehetne majd ve­zetni. (Harminc ember mun­káját húszán is el tudják vé­gezni, a bértömeget maguk osztják fel.) Mindenképpen felvetődik a veszteséges, vagy kevésbé nyereséges ágazatok meg­szüntetése. leépítése, vagy ha lehetséges, nyereségessé téte­le. A felszabaduló munka­erő átcsoportosítása a nye­reséges ágazatokba. Változ­tatni kell a téglagyár és a gyümölcskertészet jelenlegi helyzetén. A szövetkezet a jövőben már nem bírja el — mint korábban — a ke­vésbé nyereséges ágazato­kat. Felvetődött a gépek áta­lányrendszerben való üze­meltetésének gondolata. Ez nagy lehetőség és sok min­dent megmozgathat. Mit je­lent ez? Egy ember sze­mélyre szólóan kapja meg a gépet, eszközt, szerződésben rögzítik, hogy mikor, mi­lyen műszaki állapotban le­vő géppel álljon a tsz ren­delkezésére. A karbantartás­ról, javíttatásról maga gon­doskodik. Szó volt a háztáji gazda­ságokról is, amelyeket a szövetkezet továbbra is tá­mogat, segít. Ennek kapcsán hangzott el a tájékoztatók során, hogy a fűszerpaprika termőterülete 1988-ban csök­ken: a tavalyinak mintegy a felére kötöttek szerződést a feldolgozó vállalatok. A ház­táji agronómia feladata, hogy keresse azokat a lehetősége­ket, a termeszthető növényi kultúrákat, amelyeknek pia­ca van, amelyek eladhatók. Ilyen például a hagyma ex­portra való termesztése, megtartva mellette az ubor­katermesztést, és mindazokat a gyógy- és fűszernövénye­ket, amelyeket a háztájiban állítottak elő Az állatte nyésztésben is támogatja a tsz a háztáji gazdaságok tö­rekvéseit. A felvetődött kérdéseket, lehetőségeket a decemberi küldöttgyűlés nem zárta le. További vitára, megfontolás­ra bocsátotta, gondolatéb­resztőnek szánta. A vezető­ség továbbra is várja a vé­leményeket. Mindenképpen lépni, mozdulni kell és ad­dig lehet vitatkozni, mérle­gelni, javasolni. A nagyobb többség véleményére tá­maszkodva, annalc alapján kell a februári küldöttgyű­lés elé kerülő elképzeléseket, feladatokat kidolgozni. A küldöttgyűlés dönt. Döntés után pedig annak végrehaj­tása következik. Nyugdíjba menők köszöntése Nem túlzottan jó érzés úgy elmenni egy munka­helyről, ha valaki a nyug­díjkorhatárt elérte, hogy megkapja az obsitot, ve­szi a kalapját, becsukja maga mögött az ajtót és legfeljebb a portás bic­cent egy utolsót feléje. Méltán morfondírozhat: hát ennyi volt, letelt, ennyi jár? Bizony olykor a külső­ségek is nagyon sokat je­lentenek a lelki békénk­nek. Régi, szép hagyo­mányt állított vissza szö­vetkezetünk vezetősége, amikor ismét bevezette, hogy kis ünnepségen kö­szön el a nyugdíjba vo­nuló tagoktól. Ilyen meg­hitt rendezvényre került sor a múlt év decembe­rében. Bereczki János elnök köszöntötte tizen­négy tagunkat, és meg­emlékezett arról, hogy a legnehezebb időket élték át a szövetkezetben, küz­delmes éveket tudhatnak maguk mögött. Megkö­szönte továbbá kitartó és fáradságos munkájukat, a szövetkezet vezetősége nevében kívánva további jó egészséget és megér­demelt pihenést. Vala­mennyien névre szóló emléktárgyat kaptak. A tsz új nyugdíjasai: Amb­rus János (IV. kerület 168.); Daraki József (Mó­ricz Zs. u. 3.); Gukcsó István (Jókai u. 12.); He­gyi Antal (Béke u. 25.); Juhász N. Péterné (Kun B. u. 20.); Kádár Imre (Hódmezővásárhely, Dió­fa u. 7.); Kocsis Imre (Kun B. u. 25.); Muzsik Jánosné (Szántó K. J. u. 10.); Pólya Ferenc (IV. kér. 123.); Szenti Imréné (Hódmezővásárhely, Posztós Sándor u. 25.); Szklenár János (Oroshá­za, Hosszú u. 14.); Bara­­nyi János (I. kerület 7.); Forrás József (II. kerü­let 116.) és Prágai An­­talné (Mágocsi u. 8.).

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék