Kutas Népe, 1991. november (17. évfolyam, 1-11. szám)

1991-01-01 / 1. szám

Négy bizottság számolt be a decemberi vezetőségi ülésen A tavalyi év utolsó vezetőségi ülésén négy bizottsá­gi vezető számolt be az elvégzett munkákról. Varjú István a háztájiról, Hegyi Jánosáé a dolgozó nők hely­zetéről, a nőbizottság tevékenységéről, Tóth Lajos a tűz- és munkavédelemről, Gombos Sándorné a szociá­lis juttatások széles köréről tájékoztatta a testület tag­jait. Az összejövetel végén kiderült, hogy valamennyi területen az elmúlt évben is felelősségteljes munka folyt, amelynek eredményét a tsz-tagság is érezhette, élvezhette. A négy bizottság munkájáról összeállítá­sunkban olvashatnak. Vegyes Varjú István háztáji fele­lős a következőiket mondta 1990-ről: 1990-ben 998 aktív és nyugdíjas, 17 alkalmazott és 38 tagözvegy kapott háztáji földet. 15-nek egyáltalán nem, vagy csak 50 százalé­kos háztáji területet mérhet­tünk ki, mivel nem teljesí­tették a kötelező munka­­órát, vagy fizetésnélküli szabadságra mentek. Az összes háztáji terület 1143 hektár, melyből 25 mázsás kukorica juttatást 580-an igényeltek, ez 510,84 hektár, a maradék 632,2 hektáros terület 22 növényféleség kö­zött oszlott fel. Hagyományos művelésű kukoricára 242-en jelent­keztek, a beművelési költ­ség vegyszeres kezelés ese­tén a 6 ezer négyzetméter­nek 5468 forint volt. Az át­lagtermés, mint ismeretes, nagyon szélsőséges, 16,9-től 56,4 mázsa hektáronként ke­rült a magtárba. A közös művelésű kukoricát 148-an kérték, csapadékhiány mi­att csak csőkezdemények voltak, ezért silót készítet­tünk belőle, a siló értéke a ráfordított költséget fedez­te. Az idén először nyílt le­hetőség közös művelésű ár­pa, búza, napraforgó és lu­cerna, valamint cukorrépa igénylésére. Az árpa bemű­velési költsége 4599, a bú­záé 5665, a napraforgóé 6297, a cukorrépáé pedig 12 ezer 412 forint volt. Árpá­ból, búzából és napraforgó­ból közepes, a lucernából gyengébb, a cukorrépából pedig rossz átlagtermést ta­karíthattak be. Most is a legnagyobb ér­deklődés a fűszerpaprika iránt nyilvánult meg, amely­ből két fajtát termesztettek. A mihályteleki, illetve a szegedi 80-ast. Az előbbiből 408-an vetettek, míg az utóbbira csak 25-en vállal­koztak. Azok jártak jobban, akik az előbbit választot­ták. Az aszály miatt igen gyenge terméseredményt takarítottak be a konzerv­uborkát termesztők, sőt még az erős lisztharmat­ képet fest a fertőzés is sújtotta a vállal­kozókat. Szintén rosszul mu­tatkozott be a kevés téli és koratavaszi csapadék miatt a spárga. A stuttgarti mag­hagyma értékesítését a te­nyér cirok nevű gyom elter­jedése nagyban gátolta. A megtermett mennyiség 80 százalékát kézzel lehetett csak kiválogatni, amely rendkívül sok, aprólékos munkát igényelt. Az alsógö­di maghagyma piaca is be­szűkült, a rendkívüli túl­termelés miatt előtérbe ke­rült a minőség, de szeren­csére senki nyakán nem maradt a termés, de a jövő évre egyetlen értékesítési központ sem ajánlott szer­ződést. A gyógynövények közül a tárkonyt, a lestyánt, a római kamillát már a ta­gok, mintegy önálló csopor­tosulásként termelik és érté­kesítik. A termőterület bő­vítésére nincs lehetőség, ugyanis a kereslet-kínálat egyensúlyban van. háztáji A korábban igen népszerű hibrid kukorica termőterü­lete nagyon lecsökkent, mindössze 28 merész ember vállalta az újabb kockázatot, a mostani termés közepes­nek mondható. Jól járt a 13 takarmányborsó termesztő.­­Ennek ellentéte a rivaghozó sárgarépa. Tavaly először került sor 55 tszrtag tartós háztáji te­rü­letének kimérésére. Szántva kapták a területet, a közöstől teljesen függetle­nül művelték azt meg, ve­zették be, s értékesítették a megtermett növényfélesé­geket. 1991-ben már telje­sen saját magukra lesznek utalva. 1162 tag igényelt egy évre kiadott területet. A 87 hek­tár lucernára 293-an, az 562 hektár réti kaszálóra 274- en, a 17 hektár csalamádéra 246-an, a 2,2 hektár takar­mánykeverékre 45-en, a 13 hektár véleményekre 275- en, az egy hektár takar­mányrépára 29-en tartottak igényt. A közöstől 419-en vásároltak ólomszalmát, 163-an takarmánybúzát, 84- en takarmányrépát, 231-en kukoricát, 75-en nyers répa­szeletet, 95-en kukoricássá­­rat. Mindezért a közös gaz­daság több mint 7 és fél millió forint bevételhez ju­tott. A felvásárolt termékek a következők: Bérhízósertés (172 családtól) 2499, háztáji sertés (108 családtól) 3820, bérhizómarha (41 családtól) 574, és háztáji hízómarha (163 családtól) 217 darab. A jelenlegi bérhízómarha-ál­­lomány 820 darab, az 1990- ben kiadott­­bérhizólsertés száma pedig 1211 darab. A legelőn levő állatok száma szarvasmarhából 126, juh­­ból 357. A gazdaság egy da­rálót állandóan működtet, hármat pedig szakaszosan tart nyitva. A szálas, darált mennyiség 319 mázsa, míg 10 ezer mázsa szemestakar­mány darálását végezték el. A gazdaság termékboltjáról más helyen adunk tájékoz­tatást. Van aki a téesztől bérelte a disznókat is Hétmillió forint szociális juttatás A szociális bizottság be­számolóját Gombos Sándor­né mondta el. A héttagú bizottságunk feladatait az ügyrendben meghatározottak alapján végeztem. 1990-ben is igen sokszor kellett felelősségtel­jesen döntenünk, hiszen igen sokan jelentkeztek üdülni, segélykérelmet is többen nyújtottak be, ame­lyek elbírálása széles körű vizsgálódást is igényelt. Több esetben helyszíni szemlével győződtünk meg a kérelmek jogosságáról. Feladatunknak tekintettük az idős személyek rendsze­res látogatását. Nem hagy­tuk ki a többgyermekes családok helyzetének vizs­gálatát sem. Már hagyo­mánnyá vált, hogy mindezt a téli hónapokban végezzük el, több csoportban 133 csa­lád ajtaján nyitottunk be. Nem mentünk üres kézzel, almával ajándékoztuk meg az időseiket és a többgyer­mekes családokat. Látoga­tásunkat legtöbbször meg­hatódva fogadták. Most is kiderült, hogy az idősek még mindig szívükön vise­lik a gazdaság sorsát, fel­idézik a munkában eltöltött éveiket. Ugyancsak nagy akciónk­nak számít az ún. iskolázta­tási pénz szétosztása. Azon családok részére, ahol leg­alább két gyermek van, összesen 16 ezer forintot ad­tunk az iskolai év kezdete előtt. Hagyományt terem­tet­tünk abból is, hogy a nyug­díjasok karácsonyi dikként 1500, a aján­­lagözve­gyek pedig 750 forintot kap­nak. Ez a termelőszövetke­zetnek 657 ezer forintjába kerül. A tsz 1990-ben meg­szervezte a nyári hónapok­ra, hogy Gyulára kétheten­ként a nyugdíjasokat elvit­te fürdeni. Igen sok helybe­li és vásárhelyi lakos vette igénybe ezt a szolgáltatást. A nyugdíjasok most is igen sok élménnyel tértek haza országjáró kirándulásuk­ról. Végül szeretném összegez­ni termelőszövetkezetünk szociális jellegű kiadásait, amelyek a következők: munkásszállításra 1 millió 215 ezer, az üzemi konyhá­ra 514 ezer forintot fizet. A szociális és kulturális ki­adások nagy csoportjában segélyekre (házassági, be­vonulási, leszerelési, kirán­dulási stb.) 587 ezer, név­adókra 15 ezer, nőnapra, véradásra 92 ezer, koszo­rúkra 19 ezer, üdültetésre 351 ezer, nyugdíjasok segé­lyére 660 ezer, ebédhozzá­járulásra 1 millió 846 ezer, a művelődési házra 100 ezer, a sportkörnek 180 ezer, az önkéntes tűzoltóknak 30 ezer forintot adott. Munka­ruhára évente félmilliót költöttünk, valamint a dol­gozók egészség- és munka­védelmi eszközeinek bizto­sítására, a tisztálkodási fel­tételek megteremtésére több mint 1 millió forint a kiadás. Összesen 1990-ben gazdaságunk 7 millió forin­tot fordított szociális jelle­gű kiadásaira. Ez pedig a munkabérek körülbelül 10- 11 százaléka... Női fronton a helyzet változatlan A nőbizottság eredményeiről Hegyi Jánosné tájékoz­tatta a vezetőség tagjait. A nőbizottságot már megérintette a változás szele. Ez annyit jelent, hogy az 1990 márciusi közgyűlésen elfoga­dott, új alapszabály szerint nem a közgyűlés, hanem a vezetőség bizottságai közé tartozik. Az új alapszabály ki­mondja, hogy a testületek munkájának elősegítésére, a tag­­ság érdekeinek védelmében ötévi időtartamra öttagú nő­bizottságot kell választani. Most azonban még mindig a régi felállásban dolgozunk: heten végezzük el a reánk bí­zott feladatokat Év közben elsősorban névadókon és a Mikulás-ünnepség megszervezésében jeleskedtünk. 1990- ben 18 névadón vettünk részt, ahol képviseltük szövetke­zetünket mint munkaadót Átadtunk a szabályzatunkban rögzített, ezer forint értékű ajándékokat általában vásár­lási utalvánnyal és virággal kedveskedtünk. Előfordult hogy kissé megkésve kaptuk meg a meghívót de utólag minden esetben átadtuk az ajándékot Az a tapasztalatunk, hogy általában szívesen veszik a családok a munkahelyi gondoskodást azonban felmerült az a gondolat hogy ta­lán a jövőben változtatni kellene a most kialakult mód­szerünkön. Hagyományt teremtettünk a Mikulás-ünnepségünk megszervezésével. Minden téeszdolgozó 14 éven aluli gyer­mekét meghívtuk 1990-ben is — 308 helyre postáztunk ki levelet Egységesen 84 forintos édességcsomagot állíttattunk össze, amelyeket három, Mikulásnak öltözött fiatal és két krampusz osztotta ki a gyerekeknek. Cukorkáért még le­hetett verset mondani vagy énekelni a Mikulásnak. A meghívott 308 gyerekből 240 vett részt az ünnepségen, a távolmaradottaknak szüleik által utólag küldtük el a cso­magokat Az ünnepségen részt vevő gyerekek még egy fil­met is megnézhettek, amelyet sajnos nem túl szerencsésen sikerült kiválasztanunk A fenti konkrét tevékenység után érdemes szólni nődolgozóinkról. Az aktívan dolgozók között 120 tartozik a gyengébb nem közé. az összlétszám 21 százaléka Lét­számában nagyon kevés változást tapasztaltunk 1990-ben: két női dolgozóval szaporodott a létszám, négyen nyug­díjba mentek, 14-en pedig gyesen vannak A munkalehe­tőségek tekintetében a korábbi évekhez képest különösebb változásról nem­ számolhattunk be. Nem akarok jóslások­ba bocsátkozni, de 1991-ben egészen biztat, hogy a válto­zás szele a mi gazdaságunkat is eléri. Már az is jó volna, ha előre látnánk az­ eseményeket Mindenesetre mi­­nek reménykedünk. Emelkedett a balesetből kiesett napok száma Tóth Lajos, tűz- és munk­a vezetőség elmúlt év de­kavédelmi bizottság vezető­ cember havi ülése elé­­je az alábbiakat terjesztette A táblázatból kiderül, hogy amíg 1989-ben egy főre 18,1 kiesett nap esik, addig 1990- ben 41,4 nap jut. Érde­mes megvizsgálni, hogy ága­zatonként hogyan oszlik meg a balesetek száma. A javító­műhelyből, az állattenyész­tésből és az erőgépekkel dol­gozók közül 4-4 tagot ért baleset. A növényvédőknél, az építőknél és a kooperá­cióban egy-egy ember esett ki a munkából. Úti balese­tet szenvedett Szántó Péter­­né és ifj. Nagygyörgy Lajos. Száz szónak is egy a vége, a megelőző évekhez viszo­nyítva jelentősen megnöve­kedett a kiesett napok szá­ma. Annak ellenére, hogy a balesetet szenvedettek szá­ma ugyanakkor két fővel csökkent A statisztikát nagyban be­folyásolta két dolgozó súlyo­sabb balesete. Varga Sándor 139 napig volt táppénzen. Tulajdonképpen nem mun­kavédelmi hiányosság, ha­nem egyedi eset okozta sé­rülését. Huszonegy éve vég­zem ezt a feladatot és ilyenre még nem volt példa, hogy valaki verekedés miatt essen ki a munkából. Szántó Péterné még többet hiány­zott munkahelyéről. 201 na­pig volt táppénzen, ő úti­balesetet szenvedett. Még az 1991- es statisztikát is rontja, mert jelenleg is az ágyat nyomja. Megjegyzendő még, hogy öt embert ért baleset az erőgéppel kapcsolatban. Ket­ten ujjukat csuktak a jár­mű ajtajához. Ugyanennyi­en lépcsőről csúsztak le. Az állattenyésztés területén pe­dig ketten szenvedtek villa­­szúrásos sérülést. A szep­tember és az október bal­esetmentes hónap volt. Né­mileg megnyugtatóként hat, hogy a magas kiesett napok számának ellenére nem tör­tént a munkavégzés során munkavédelmi előírások megsértéséből eredő súlyos baleset. A tűzvédelem területén különösebb esemény, s így intézkedésre nem került sor. Végül engedjék meg, hogy egy személyes jellegű beje­lentést tegyek. Huszonegy esztendeje látom el a veze­tőség megbízásából feladato­mat. Sokfajta esemény tör­tént ez idő alatt. Ez a terü­let soha nem tartozott a há­lás feladatok közé. Köszö­nöm azoknak a segítségét, akik hozzájárultak ahhoz, hogy különösebben súlyos előírás-megszegés nem tör­tént, nagy kárt okozó tűrt esetet sem jegyezhettünk fel. Mindez a megértésből, a jó munkakapcsolatokból és a felelősségteljes feladatvég­zésből adódott Ismeretes, január elsejétől magánvál­lalkozásban próbálom meg­élhetésemet biztosítani. Min­denkinek balesetmentes éve­ket kívánunk. A balesetek alakulása 1990-ben: Kiesett Negyedév Üzemi Úti összesen napok I.4 _ 4 114 II.5 2 7 183 III.3 — 3 284 IV.a V-»3 124 Összesen: 152 17 705 1989-ben a következőképpen festett, összesen: Kiesett Negyedév Üzemi Úti összesen napok. I.2 1 3 55 II.6 1 7 77 III.4 4 68 IV.5 — 5 145 17 2 19 345 Az elsőbbség meg nem adásának következménye

Next