Kutas Népe, 1991. november (17. évfolyam, 1-11. szám)
1991-01-01 / 1. szám
Az állattenyésztés jelene bizonytalan Nem kell a tej és a sertés Varga Imre főállattenyésztővel tavaly december 30-án beszélgettünk. De nem sok jót tudott mondani. A gazdaságnak még akkor egyetlen liter tejére egyetlen kiló húsára sem volt szerződése. Az állatállományt őrizzük ebben a pillanatban — mondja. — Hiába telefonálunk fűhöz-fához, de még a minisztériumban sincs egyetlen ember sem, aki valami biztatót, valamilyen elképzelést tudna mondani. A faluból a napokban a miskolci vágóhídra elszállítottak 3 ezer 500 malacot. Azt tudjuk, hogy a normál súlyú sertés nem kell. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát megszüntette 1991-re a nagy súlyú sertésekre a szerződéskötést. A malacokat, mint említettem, levágták. Most aztán nem tudjuk, hogy egyáltalán kell-e, sok vagy kevés az országban az állatállomány. A statisztikai hivatal mást mond, mint a feldolgozó vállalatok. A 25. munkásévemet kezdem meg, de ilyen ellentmondásos helyzettel még nem találkoztam, mint amilyen most van. A felvásárlási árakról még információink sincsenek. A minisztérium illetékese éppen decemberben a televízióban mondta, hogy áremelésre van szükség. Ugyanakkor a kereskedelem panaszkodik, hogy nyakán marad a rengeteg áru. Na, ezen igazodjon el valaki! Több helyütt hallottam, hogy húsvásárlási akciókat tartottak. De csak a helyzet kuszaságát bizonyítja, az is, hogy vásárolt egy osztrák cég bikákat, s a célállomásként a szovjetunióbeli Csapot jelölte meg. Hát nem tudunk mi is egyenes úton, közvetlenül kereskedni a szovjetekkel? Mi a helyzet a tejfronton? — Most kaptam nemrég a levelet a tejipartól. 1991-ben csak a 90-es év mennyiségének 50 százalékára tart igényt. A szegedi Füszért szerint a sajt is szerepel azon a tiltólistán, amely nem kerülhet ki a jugoszláv piacra. Ugyanakkor áremelés áremelést ér. — Sajnos, mindez bennünket is érint. Emelkedik az ára a gyógyszernek, a takarmánynak, az energiának. Az állattartáshoz szükséges kiegészítőknek. Január elejétől a Szekszárdi Húsipari Vállalattól szóbeli ígérettel bírunk, hogy elszállítják a zárt sertéstelepünkről az állatokat. De árról és menynyiségről egyetlen szó sem esett. Akkor mi a teendő? — Csináljuk úgy, mint korábban. Mintha az országban normális mederben folyna a gazdálkodás. Majd csak lesz valami. Az biztos, hogy a minőség felé tolódik el a piac. A takarmány az újig elég lesz, akkorra meg majd csak világosan látunk... Mit játszanak a moziban? A József Attila Filmszínház januári műsora a következő: Január 4-én: Halálos fegyver II. Színes, m. b. amerikai film. V. helyár! 6—7-én: Vaklárma. Színes, m. b. amerikai film. V. helyár! 11-én: Vadászat a Vörös Októberre. Színes, m. b. amerikai film. V. helyár! 13—14-én: Marslakó a mostohám. Színes, m . b. amerikai film. V. helyár! 18-án: Vad orchideák. Színes, m. b. amerikai film. V. helyár! 20—21-én: Drágám, a kölykök összementek. Színes, m. b. amerikai film. IV. helyár! 25-én: Csőre töltve. Színes, m. b. amerikai film. V. helyár! 27—28-án: Halálhozó 3000. Színes, m. b. olasz—spanyol film. V. helyár! Február 1-jén: A háború áldozatai. Színes amerikai film. V. helyár! 3—4-én: Tango és Cash. Színes, m. b. amerikai film. V. helyár! Előadások kezdete: este 6 óra. A középmezőnyben A megyei III. osztályú labdarúgó-bajnokságban szereplő községi együttes az őszi idény végén a 14 csapat között a 8. helyet szerezte meg. A megfiatalított gárda lelkesedése, sportágszeretete mindenképpen dicsérendő. A megyei III oszt. bajnokság őszi végeredménye: 1. Tömörkény 13 11 1 1 35- 523 2. Tápé II. 13 9 3 1 34-1721 3. Röszke 13 7 5 1 31-1319 4. Ópusztaszer 13 7 2 4 32-1816 5. Metripond ifj. 13 7 1 5 33-2115 6. Zsombó 13 6 1 6 29-2413 7. Domaszék I. 13 5 3 5 16-2413 8. Székkutas 13 4 4 5 25-2312 9. P.-mérges 13 5 1 7 18-3311 10. Csengele 13 4 2 7 20-3110 11. Pusztaszer 13 4 18 15-249 12. Bordány II. 13 3 28 19-278 13. öttömös 13 2 4 7 13-328 14. Domaszék II.13 1 210 9-374 KUTAS KÉPE A széttkutasi Új Élet Tsz üzemi lapja. Megjelenik havonta Szerkeszti! Süli Járna Kiadja a Csorszndi Megyei La palit de Vállalat. Szeged, Tanácsköztársaság útja ut. sz. m* Telefon kiadó: Klapál Antal igazgató Szerkesztőség! Szeged, Sajtóház 0740 Szegedi Nyomda: Szeged, Fekete sas u. 28. 6720 1998. I. 10. — 64 Felelős vezető: Kónya Antal megbízott igazgató A saját tápok a kelendőek Székely Sándor az alábbiakban foglalta össze a takarmánybolt 1990-es eredményeit. Az összes tápforgalom értékének közel a felét a helyi gyártású tápok biztosítják, elsősorban olcsóságuk miatt. Egyébként az ellátást 3 fő forrásból biztosítjuk: Saját gyártásúak, 2. földeáki, ún. Hódmixes, s végül az orosházi keverőüzemi termékek. Kapcsolatban vagyunk Kondorossal is, ugyanis ott gyártják az ISV malactápszert, a közkedvelt Hódmixes koncentrátumokat a vásárhelyi Tangazdaságból szállítjuk. Szemestermény-ellátás a legnagyobb részben a szövetkezet által termeltek biztosítják, de előfordul import is, mint például a közelmúltban az árpa tekintetében. Jelentős, forgalmat bonyolítunk le az ún. takarmánykiegészítőkből, vitaminokból és tápszerekből, összességében ebben a körben, mintegy 15- 20 fajta anyagot forgalmazunk. A bolt forgalma 1990. január 1-jétől december 1 jéig 25 millió 500 ezer forint volt. Az átlagos havi forgalmunk 2 millió 300 ezer forint. Két hónapban különösen nagy volt a vásárlási kedv, januárban 2 millió 800 ezer, novemberben pedig az előbbitől 100 ezer forinttal kevesebb került a kasszánkba. A legkisebb forgalmat áprilisban bonyolítottuk le, akkor mindössze 1 millió 300 ezer forintot árultunk. A saját tápforgalmunk átlagosan is millió 200 ezer forint volt. Az április és május ebben a tekintetben kiemelkedő volt, amikor másfél milliót kasszíroztunk be. Szemes terményforgalom havonta 1300-1400 mázsa, a május volt kiugró, amikor 2300 mázsát vittek el. A kisördög közbeszólt A nőbizottsági beszámolóban Szerepelt, hogy hagyományt teremtettek a termelőszövetkezetben a Mikulás-ünnepség megszervezésében. A rendezők abból indultak ki, hogy mivel minden család valamilyen formában megtartja a Mikulás-ünnepséget, a téesz, mint nagy család, miért ne örvendeztethetné meg a 14 éven aluliakat. A csomagba édességek kerültek, a Mikulások és a krampuszok pedig szorgoskodtak. A 308 meghívottból 244-en ott is voltak, a gyerekek pedig élvezték az ünnepséget, énekeltek, szavaltak. A feledhetetlen perceket követően pedig filmvetítésre került sor. S ebből lett a bonyodalom. De erről szóljon elsőként Hegyi Jánosné, a nőbizottság vezetője: — Több éve a művelődési ház vezetésével egyeztetjük a programot. Miszerettük volna élő műsorral szórakoztatni a gyerekeket, de ők csak délutánra tudtak előadókat szerezni. Nekünk ez nem felelt meg, hiszen sokan tanyáról, vagy Vásárhelyről jönnek ki. Helyette a művelődési ház filmvetítést ajánlott. Mi direkt kértük, hogy ne legyen feliratos film. Erre megdöbbenve láttuk, hogy a Vadölő című film nincs szinkronizálva. Már nem tudtunk mit tenni, levetítettük a filmet. Igaz, csak a nagyobb gyerekek érdeklődése kísérte végig. A művelődési ház vezetése érezte a hibáját, ugyanis december 21-én ingyenes filmvetítést szervezett a gyermekeknek, kárpótlásul. Megkérdeztük a „vétkes” felet is. Nagy Lajos igazgató a következőket mondta: — A moziüzemi vállalattal van már hosszú ideje kapcsolatunk. Tőlük kértük a Mikulás-ünnepségre is a filmet Követelményként állítottuk — mivel túlnyomó többségében kisgyerekekről volt szó —, hogy ne legyen az feliratos. A vállalat egyik dolgozójával egy régi indiánfilmben egyeztünk meg. Mi ig csak akkor vettük észre a hibát amikor elkezdtük vetíteni. Valaki, sajnos, elnézte, ezt december 21-én korrigáltuk. Sajnáljuk, hogy így történt! A mi századunk A nacionalizmus nem méltó a XX. századhoz — olvashattam minap egy, Zorán Sztevanovittyal készült interjúban. Népszerű művészünk ezzel minősítette — vagy mondjam így: földicsérte — elmúlt 90 évünket, hisz az ő értelmezésében a nacionalizmus népek acsarkodása, kisebbségek elnyomása. Ez pedig — Zorán szerint — elüt attól a kultúrától, amit az emberiség eddig megért utolsó százada szimbolizál. Bár igaza lenne! Én is szívesen mondanám Zoránnal, az a diktátor, aki lakatot üttet a nemzetiség iskoláira, a szájakra, legföljebb a sötétnek elkeresztelt középkor lovagvárainak árkában élhetné — hitünk szerint — megnyomorított életét. S mondanám szívesen: ki más népeket elnyom, terrorizálni próbál, azt sújtsa századunk megvetése, jogos haragja. De megteheti? Ez a század, ez a bizonyos XX., amely épp azzal írta be magát a történelembe, hogy több embert pusztított a harcmezőkön tíz év alatt — gondoljunk csak az első és második világégésre —, mint a megelőző korok összesen, Spartacus rabszolgafölkelésétől az aradi vértanúkig. Ez a század, amely a frissen föltalált gépkocsi mintájára azonnal kifejlesztette a harckocsikat, a fizika korszakos törvényeire építve máris összeállította az atombombát, a kémiai találkmányok közül a gázt, az embert pusztító gázt gyártotta tömegesen, a rakétaelmélet gyakorlatát pedig a V—1 és V—2 szárnyas bombákban akarta azonnal megvalósítani. És ez a század mondhatja-e együtt Zoránnal — méltatlan hozzá a nacionalizmus? Vagy jobb, ha elgondolkodik: még utolsó évtizedébe is úgy lép, hogy százezrek bújnak katonaruhában, ágyúcsövek árnyékában a sivatag homokjába, hogy megfékezhessenek egy újabb diktátort. Látja, hogy most is rakéták meredeznek, kutatva országhatárokon túl a biztos, pusztítandó célt, s közben kis országok kis városaiban úgy tenyészik a hétköznapi faji, nemzeti, emberi gyűlölet, mintha a példát valóban egy régi század inkvizíciós máglyái világítanák meg. Hogy is állunk hát a nacionalizmussal? A méltósággal és a XX. századdal? Vagy azt mondják, erről nem a század, mint élettelen fogalom tehet, hanem mi, a század emberei? Igen, én is valahogy erre kívántam csavarni mondandómat — véletlenül sem az év végi ünnepek hangulatát bombázva. Csupán figyelmeztetésül : a mi századunk utolsó évtizedét kezdtük január elsején. Az utolsó, amit a tervek szerint pompás világkiállítást ígér a Duna partjára, kibontakozást, Európához csatlakozást a vasfüggönyt bontó nemzeteknek, olimpiát, új csúcsokat Barcelonában és Atlantában, a számítógépek emberi robotot eltörlő, tisztes uralmát. És sajnos a félelmet. Mert ez a mi XX. századunk már kilenc évtizede csak ígérte és ígérte a hosszú, békés és boldog éveket, hogy aztán adós maradjon. Talán most fizetni fog. Reménykedjünk, ígérjük, a kamatokról azonnal lemondunk. S ha belegondol dicső századunk, rájöhet: ez sem kevés. BÁTYI ZOLTÁN Állásfoglalás A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének 1990. dec. 18-i ülésén megtárgyalta az 1020- as sz. törvényjavaslatot a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában okozott károk részleges kárpótlásáról. Az Országgyűlés elé sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat nem számol a mezőgazdaság és a szövetkezők teherviselő képességével, valamint az Alkotmánybíróság korábbi döntésével. Ezért beterjesztett formájában az országos tanács elfogadhatatlannak tartja és visszavonását tartja indokoltnak. Ugyanakkor az igazságügyi minisztériumi államtitkár szóbeli előterjesztésében megfogalmazott módosító indítvány — melyet hárompárti szakértők és a kormány szakemberei már egyeztettek — kiindulási alapja lehet a további tárgyalásoknak, és amennyiben a szakértői pontosítások után beépül a kormány hivatalos javaslatába, úgy konszenzus tárgya lehet. Az országos tanács felhatalmazza az elnökséget, hogy a kormány illetékes szerveivel történő tárgyalás során a következőket vegye figyelembe: 1. A kárpótlási jegyért csak azok a volt tulajdonosok és leszármazottaik kaphassanak földtulajdont akik annak megművelését saját maguk vállalják, és kötelezettséget vállalnak arra, hogy 5 éven belül az így megszerzett földet nem idegenítik el. 2. A kárpótlási jegyek földre válthatóságánál a következő sorrendet kellérvényesíteni : — a szövetkezetek használatában levő, állami tulajdonú föld, — az állami gazdaságok és más vállalatok használatában levő, állami tulajdonú föld, — a szövetkezetek tulajdonában levő föld (ennek során mérlegelendő a kiadható föld felső határa). 3. Célszerű adminisztratív korlátokat is érvényesíteni a kiemelt üdülőterületeken, illetve az agglomerációs területeken levő földek kiadásánál. FIGYELEM! Az egészségház mellett, Székely-féle virág- és vetőmagszaküzletünkbe megérkezett az első vetőmagszállítmány. Kapható még nálunk madáreleség, vágott és cserepes virág, virágápolási kellékek, műkoszorúk. Továbbá vállaljuk élőkoszorúk, sírcsokrok, virágkosarak készítését. A nálunk rendelt koszorút díjmentesen szállítjuk a temetőbe! Várjuk régi és új vevőinket!