Kutas Népe, 1992. december (18. évfolyam, 1-12. szám)

1992-01-01 / 1. szám

(Folytatás az 1. oldalról) (4) A vagyontárgy kikiáltási ára a vagyonértékelés szerinti összeg. (5) A szövetkezeti üzletrész névértékéből a kikiáltási ár tíz száza­lékának megfelelő összeg árverési előlegnek minősül. 42. § (1) Az árverést a vezetőség a vagyonmegosztási közgyűlés időpontját követő hatvan napon belüli határnapra tűzi ki. Erről írásban értesíti a tagokat és a kívülálló tulajdonosokat, egyúttal kijelöli az árverés vezetőjét. Az árverést a helyben szokásos módon is meg kell hirdetni. (2) Az árverés kitűzéséről szóló értesítésben közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgyak árverési sorrendjét, kikiáltási árát, fontosabb jellemzőit, valamint a hozzájuk kapcsolt tartozásokat és követeléseket. 43. § (1) Az árverezőnek az ajánlattétel előtt nyilatkoznia kell arról, hogy átvállalja a vagyontárgyhoz kapcsolt tartozást. Ennek hiányában az árverező az árverésen nem vehet részt. A nyilatkozatot, illetőleg a kizárást az árverési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. (2) Az árverésre bocsátott vagyontárgyra a tulajdonjogot a legmagasabb vételárat ígérő árverező, azonos összegű ajánlatok esetében az első ajánlattevő szerzi meg. Ha az ilyen ajánlattevők között a sorrend nem állapítható meg, az árverési vevő személyét sorsolással kell eldönteni, vagy ha kérik, a vagyontárgyat közös tulajdonukba kell adni. (3) Az árverezés vezetője kizárja az adott vagyontárgy megismételt árverezéséből azt az árverezőt, aki az árverési vételárat nem fizeti meg. A kizárt személy az árverési előlegét elveszti, amely a szövetkezetét illeti. (4) Az adott vagyontárgy árverése után az árverési vételárként kifizetett szövetkezeti üzletrészt be kell vonni, és a meglévő szövetkezeti ü­zletrészek részarányát ki kell egészíteni. 44. § (1) A zárkörű árverést az árverésre kijelölt vagyontárgyra mindaddig folytatni kell, amíg a 40. § (1) bekezdése szerinti megegyezés meg nem születik, illetőleg ameddig az egyes vagyontárgyak legalább a vagyonértékelésen megállapított értékükön az árverésen el nem kelnek. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti árverésen a vagyontárgy nem kel el - a közgyűlés döntésétől függően -, az árverést a kikiáltási árnál alacsonyabb értéken is le lehet folytatni. Ha a zárkörű árverés így sem vezet eredményre, nyílt árverést kell tartani, amelyen szövetkezeti üzletrésszel nem rendelkező személy is részt vehet. A nyílt árverésen készpénzzel is lehet licitálni, és az árverési vételár a kikiáltási árnál alacsonyabb is lehet. (3) Az árverési nyereségnek (az árverési vételárnak a kikiáltási árat meghaladó részének) készpénzben keletkező adózás utáni részével növelni kell a szövetkezet meglevő vagyonát, és ennek alapján kell újra megállapítani az egyes szövetkezeti üzletrészek névértékét. (4) Az árverési veszteséggel (a kikiáltási árnak az árverési vételárral csökkentett összegével) csökkenteni kell a szövetkezet meglévő vagyonát, és ennek alapján kell újra megállapítani az egyes szövetkezeti üzletrészek névértékét. 45. § (1) Az árverező egyének és csoportok meghatalmazott képviselő útján is árverezhetnek. Az együttesen megszerzett vagyontárgy tulajdonát az árverési vevők között olyan arányban kell megosztani, ahogy az árverésen felhasznált szövetkezeti üzletrészeik névértékének és az általuk kifizetett készpénznek az együttes összege aránylik az árverési vételárhoz. (2) A kiválni szándékozó tag mindaddig a szövetkezet tagja marad, amíg szövetkezeti üzletrésze van, kivéve, ha ettől eltérően nyilatkozik. 46. § Az árverés vezetője az árverés befejezését követően az árverési jegyzőkönyvet lezárja, amelyet az árverési vevők aláírnak. Az árverési jegyzőkönyvet közjegyzővel, hit­esíttetni kell. 47. § (1) Árverési kifogást nyújthat be az árverésen résztvevő árverező, továbbá az árverésből kizárt személy az árverés lezárását követő három napon belül, az árverés helye szerint illetékes helyi bírósághoz. (2) Az árverési kifogást a benyújtástól számított nyolc napon belül nem peres eljárás keretében kell elbírálni. Az árverés eredménye az árverési kifogás jogerős elbírálását követően válik hatályossá. (3) Amennyiben az árverési kifogás elbírálásáról szóló határozat az árverés eredményét megsemmisíti, az árverést e törvény szabályai szerint kell megismételni. III. FEJEZET Elj­árási szabályok 48. § (1) Az Szvt. szabályainak alkalmazására való áttérés során a vagyon nevesítése, a vagyon megosztása és az alapszabály megállapítása (módosítása) tárgyában külön közgyűlést kell tartani. A közgyűlés határozatképességére az Szvt. szabályai az irányadók. A közgyűlési meg­hívóhoz mellékelni kell a felügyelő bizottság előterjesztésekre vonatkozó írásbeli véleményét. (2) Ha a kiválás miatti vagyonmegosztást a közgyűlés eldöntötte, ezt követően jelölőbizottságot kell választani. (3) Ha a szervezeti változásra vonatkozó igényt a törvény szerinti határidőben­­(29. §) nem jelentettek be, a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben a vezetőség - a munkaszervezeti egységek száma alapján - meghatározhatja a jelölőbizottság létszámát. A szövetkezet tagjai - közgyűlés tartása nélkül -­­ szervezeti egységenként jelölőbizottsági tagot választhatnak. A jelölőbizottság elnökét a jelölőbizottság a tagjai közül választja meg. (4) A vezetőség a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti az új (módosított) alapszabály tervezetét. (5) A jelölőbizottság a közgyűlés elé terjeszti az új (módosított) alapszabály tervezete szerinti tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát. 49. § (1) A gazdasági társasággá történő átalakulás esetén a vagyonnevesí­tésről határozó közgyűlésen meg lehet tartani az előkészítő közgyűlést is. (2) A szétválásról, illetőleg a szövetkezet megszűnéséről, valamint az ezzel és a kiválással összefüggésben a vagyonmegosztásról döntő közgyűlést - ideértve az átalakulási közgyűlést is - a 29. § szerint határidőn túli időpontra köteles a vezetőség összehívni. 50. § (1) Az általános fogyasztási szövetkezetben, a lakásszövetkezetben és a takarékszövetkezetben a küldöttgyűlés - ha e törvény hatálybalépését követően újraválasztották - az Szvt. szabályai szerint jár el. (2) A vagyonnevesítéssel kapcsolatos ügyekben a közgyűlési, kü­ldöttgyűlési határozathoz a jelenlevő tagok legalább kétharmadának egyeztető szavazata szükséges.­51. § (1) Ha az Szvt. hatálybalépésekor működő szövetkezet tisztségvise­lőjének megbízása az új alapszabályt (az alapszabály módosítását) tárgyaló közgyűlés időpontja előtt lejár, a megbízatás az említett időpontig meghosszabbodik. A közgyűlés ettől eltérően határozhat. (2) Az Szvt. hatálybalépésekor működő szövetkezet tisztségviselőinek megbízatása az új alapszabályt (az alapszabály módosítását) tárgyaló közgyűlés időpontjában e törvény erejénél fogva megszűnik, és a közgyűlés az Szvt. szabályai alapján megválasztja az új (módosított) alapszabály szerinti tisztségviselőket. 52. § (1) Az e törvényben előírt döntések meghozatalát az új (módosított) alapszabály megállapítását követő harminc napon belül, de legkésőbb 1992. július 31-ig­­ a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben 1993. január 31-ig be kell jelenteni a cégbírósághoz; a bejelentés illetékmentes. A bejelentéshez mellékelni kell a közgyűlés (közgyűlések) jegyzőkönyvét és az új (módosított) alapszabályt. (2) Ha a szövetkezet az (1) bekezdésben előírtakat elmulasztja, a cégbí­róság a törvényességi felügyeleti jogkörében biztosított intézkedéseket alkalmazza. 53. § (1) Az új (módosított) alapszabály megállapításával a szövetkezet szervei által hozott, a szövetkezet tagját érintő nem jogerős fegyelmi határozat hatályát veszti. (2) Az új (módosított) alapszabály megállapításakor nem jogerős kártérítési határozat ellen az eredeti határidőn belül az a munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos vitában a munkaü­gyi bírósághoz,­­ az egyéb szövetkezeti tagsági vitában a rendes bírósághoz lehet keresettel fordulni. (3) A szövetkezeti döntőbizottság vagy a közgyűlés előtt folyamatban lévő tagsági és munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos vitában az eljárás az új (módosított) alapszabály elfogadásával megszűnik, és az ü­gyet a (2) bekezdés szerint illetékes bírósághoz kell áttenni. A (2) bekezdésben foglaltak az irányadók a szövetkezeti döntőbizottság vagy a közgyűlés által már meghozott határozat elleni keresetindításra is. 54. § Az 53. § (2) és (3) bekezdésében említett eljárásokban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349. §-ának (2) bekezdése nem alkalmazható. IV. FEJEZET Vegyes rendelkezések 55. § A szövetkezet és tagja között a korábbi jogszabályok alapján kötött munkamegállapodás az Szvt. 65. §-ában meghatározott szerződéssé alakul át. 56. § Az Szvt.-nek a tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabályait az e törvény hatálybalépésekor működő szövetkezet elnökére, vezetőségi tagjaira, felügyelő bizottságának elnökére és tagjaira e törvény hatálybalépésétől kezdődően alkalmazni kell. 57. § A szövetkezeti kongresszusi küldöttek megbízatása e törvény hatálybalépésével megszűnik. 58. § Az e törvény hatálybalépésekor működő és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bírósági nyilvántartásba nem vett szövetkezeti érdekképviseleti szervek 1993. június 30. napjáig kérhetik nyilvántartásba vételüket. Ennek elmulasztása esetében az érdekképviseleti szerv 1993. július 31. napján megszűnik. Záró rendelkezések 59. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. (2) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és a pénzügyminiszter, hogy az egyszerűsített vagyonértékelés szabályait (39. § (1) bekezdés) rendelettel megállapítsa. 60. § E törvény hatálybalépésével: 1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk) 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „38. § A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok vagyoni hozzájá­rulásaival és személyes közreműködésével, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat.” 2. Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VI. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „8. § (1) Ha az erdőbirtokossági társulat megszűnik - a más társulattal való egyesülés esetét kivéve -, a terület az érdekeltségi arányoknak megfelelően a tagok tulajdonába megy át, kezelési­ és használati viszonyait rendezés alá kell vonni. (2) Erdőnek más tulajdonába, kezelésébe, használatába történő átadásához, továbbá erdőnek belterületbe­ vonásához a Kormány által meghatározott szerv hozzájárulása szükséges.” 3. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1990. évi XX., 1990. évi LVIII. és az 1990. évi CII. törvénnyel módosított 1989. évi XLV. törvény 3. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nem minősül bevételnek.) .,e) függetlenül attól, hogy mely időszakban felhalmozott vagyonból és mely időpontban juttatták a szövetkezettel tagsági viszonyban álló magánszemély részére, e jogviszonyára tekintettel közvetlen ellenszol­gáltatás (ellenérték) nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, vagyonrész, vagyoni érték, vagyonjegy és részjegy, továbbá a munkáltató által az alkalmazottjának közvetlen ellenszolgáltatás (ellenérték­ nélkül juttatott vagyonjegy, dolgozói részvény névértékének a dolgozó által megfizetett térítéssel csökkentett összege - ideértve a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján a vagyonnevesítéssel szerzett vagyoni értéket (részjegy, szövetkezeti üzletrész)­­, kivéve, ha azt a magánszemély elide­geníti, illetve a 33. §-ban felsorolt egyéb feltételek bekövetkezése esetén.” 4. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 14. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A tagsági jogokról - ha a törvény kivételt nem tesz - tilos értékpapírt kiállítani.” 5. A tulajdonviszony rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az állami gazdaságnak a kezelésében lévő állami tulajdonú termőföld kijelölése és árverezése tekintetében a 15-26. §-ban, továbbá a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1991. évi törvény 13-27. §-át kell megfelelően alkalmazni. 61. § 1992. július hó 1. napjával: 1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi II. törvény (Pp.) 349. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A munkaviszonyból, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben az I-XIV. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A munkaügyi vitában a munkaügyi döntőbizottság (szolgálati felettes) határozata ellen a jogosult - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - keresettel fordulhat a munkaügyi bírósághoz.” 2. A Pp. 359. §-ának (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „(3)... Ugyanez vonatkozik a szövetkezeti tag más munkakörbe vagy munkahelyre való áthelyezését kimondó határozat ellen perújítási, ille­tőleg új eljárásnak hat hónap után történő megindítása (kezdeményezése) esetére is.” 3. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a határozat pénz megfizetését rendeli el és a kötelezett ma­gánszemély ezt nem teljesíti, az első fokon eljárt államigazgatási szerv felhívja a kötelezett munkáltatóját (a járandóságot folyósító szervet), hogy a határozatban megjelölt összeget a kötelezett munkabéréből, juttatásából, követeléséből - szövetkezeti tag esetében a munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó munkadíjából - (a továbbiakban: munkabéréből) vonja le és utalja át, illetőleg fizesse ki a jogosultnak.” 4. A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet (Vht.) 59. §-a és az előtte lévő cím helyébe a következő rendelkezés lép: „Végrehajtás szövetkezeti tag ellen 59. § (1) A munkaviszony jellegű jogviszony alapján a tagot megillető munkadíjat a munkabérre vezetett végrehajtás szabályai szerint kell végrehajtás alá vonni. Nem vonható végrehajtás alá a részjegy. (2) A tagot a szövetkezettel szemben egyéb címen megillető köve­telések (üzletrész, részesedés, osztalék, nem szociális juttatás, földjáradék stb.) lefoglalása a 79-80. §-osokban foglaltak szerint történhet.” 5. A Vht. 62. §-ának (1)—(3) bekezdése helyébe a következő rendel­kezések lépnek: „62. § (1) A munkáltató, illetve a szövetkezet köteles az adós részére a munkaviszony, illetve a munkaviszony jellegű jogviszony megszűnésekor a külön jogszabály szerint olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből (munkadíjból) milyen tartozásokat kell levonni. (2) Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak, a munkaviszony jellegű jogviszonyt megszüntető tagnak az (1) bekezdésben említett tartozása nincs. (3) Ha a munkavállaló, illetőleg a szövetkezeti tag munkaviszonyba lép, vagy más szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyt létesítő tag lesz, köteles a jelen §-ban említett igazolást munkába lépése előtt az új munkáltatójának, illetve a másik szövetkezetnek átadni.” 62. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik: 1. A Ptk. 39-50. §-ai és 459. §-a. 2. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény (Mt.) 7. §-ának (1) bekezdése, 10. §-ának (1) bekezdése és a 67. § (2) bekez­déséből a „mezőgazdasági termelőszövetkezetek alkalmazottai” szövegrész. 3. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 1. §-a, 3. § (1) bekezdése, 4. § (1) bekezdése, 11. § (1) bekez­désének b) pontja, 12. § (4) bekezdése, 13. §-a, 16. § (2) bekezdésének f) pontjában a kiválásra vonatkozó rendelkezés, 21. § (3) bekezdésének második mondata és (4)-(5) bekezdése, 24. § (4) bekezdése, 37. §-a, 39­. §-ának (1)—(4) bekezdése, 40. §-a, 44. §-a, 58-59. §-ai, 65. §, 75 § (2) bekezdése, 95. §-a és 124-130. §-ai. 4. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény 2. §-a, 8. §-a, 20. § (2) bekezdésének c) pontjából a „továbbá” kezdetű mondatrész, 43-52. §-ai, 54. §-a, 63­. §-a, 6443. §-a, 67. § (1) bekezdésének második mon­data, 68. § (1) bekezdésének első mondata, 72. §-a, 89/A § (1) bekezdéséből „és társadalom érdekeivel történő egyeztetés" szövegrész és a második mondat, a 107-112. §-ai. 5. Az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet 10. §-a, 15. § (1) bekezdéséből „a szövetkezet által használható” kezdetű szövegrész a mondat végéig, ISA. §-a, 16. §-a, 18. §-a, 28. § (1) bekez­désének h) pontja, 30. § (1) bekezdéséből a „vagy kizárt” szövegrész. 6. A fogyasztási, értékesítő és beszerzőszövetkezetekről szóló 1971. évi 35. törvényerejű rendelet 18. §-a. 7. A lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12. törvényerejű rendelet 17. §-a. 8. A takarékszövetkezetekről szóló 1978. évi 22. törvényerejű rendelet 31. §-a és 45. §-a. 9. A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 60. §-ának (1) bekezdéséből a „vagy szövetkezetét”, (2) bekezdéséből a „vagy szövetkezeti tagsági viszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony)” szövegrészek. 10. A fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségeinél a tiszt­ségviselők megbízatásának meghosszabbításáról szóló 1979. évi 20. törvényerejű rendelet. 11. A vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelem­­adójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyéb jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény 16. §-a. 12. A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény 2. §-ának e) pontja, IV. fejezete (35-45. §-uk), 77. § (1) bekezdésének második mondata és (2) bekezdése, 79. §-ának (2) bekezdése. 13. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló 1989. évi XV. törvény 4—7. §-a és 9. §-a. 14. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. tör­vény módosításáról szóló 1989. évi XX. törvény 2. §-a, 5. §-a és 12-13 §-ai. 15. A földről szóló 1987. évi I. törvény és a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekről szóló 1967. évi II. törvény módosításáról szóló 1990. évi IX. törvény 3. §-a. 16. A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 67. § (2) bekezdésének e) és f) pontja. (2) A szövetkezeti tag tulajdonában álló, de az Szvt. hatálybalépését követően a mezőgazdasági szövetkezet közös használatába adott (vissza­hagyott) földre vonatkozóan a szövetkezet földjáradék fizetési kötelezettsége a földre vonatkozó haszonbérleti szerződés megkötésével szűnik meg. 63. § (1) 1993. január hó 1. napjával hatályukat vesztik: 1. A Pp. 358. §-ának (2) bekezdése. 2. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény és ennek módosításáról szóló 1989. évi XX. törvény, valamint az 1971. évi 34., 1977. évi 9., és az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet. 3. A szövetkezetekről szóló 1971. évi II. törvény és a módosításáról szóló 1977. évi 6., 1981. évi 14., 1982. évi 30. törvényerejű rendelet és az 1988. évi II. törvény. 4. Az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet és a módosításáról szóló 1977. évi 7., 1982. évi 31. és az 1989. évi 12. törvényerejű rendelet. 5. A fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló 1971. évi 35. törvényerejű, és a módosításáról szóló 1977. évi 8. és 1982. évi 34. törvényerejű rendelet. 6. A Bsz. 23. § (1) bekezdésének a) pontjából a „továbbá a szövetkezeti döntőbizottságnak és a közgyűlésnek a szövetkezeti alkalmazottak munkaügyi vitáiban hozott határozata”, a 23. § (2) bekezdéséből pedig a „szövetkezeti döntőbizottság” szövegrész. 7. A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 14. § §-ának (2) bekezdése. 8. A lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12. törvényerejű rendelet és a módosításáról szóló 1981. évi 33. és 1988. évi 19. törvényerejű rendeletek. 9. A takarékszövetkezetekről szóló 1978. évi 22. törvényerejű rendelet, valamint a módosításról szóló 1982. évi 32., és 1989. évi 3. törvényerejű rendelet. 10. A Vht. 60-61. §-ai és az előttük lévő cím. 11. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény és az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1985. évi 13. törvényerejű rendelet. 12. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló 1989. évi XX. törvény. 13. Egyes szövetkezeti jogszabályok módosításáról szóló 1986. évi 17. törvényerejű rendelet. (2) Ha a szövetkezeti szakcsoport megszüntetésével (megszűnésével) kapcsolatos elszámolás a 36. §-ban megjelölt időpontban folyamatban van, az elszámolást a szakcsoportokra vonatkozó jogszabályok szerint kell befejezni. 64. § Az Szvt. és e törvény nem érinti a következő jogszabályok hatályát: - a lakásszövetkezeti biztonsági alap képzéséről és felhasználásáról szóló 57/1988. (XII. 24.) PM rendelet;­­ a lakásszövetkezetek gazdálkodási rendjéről szóló 784988. (XII. 27.) PM-ÉVM együttes rendelet.

Next