Kutas Népe, 1992. december (18. évfolyam, 1-12. szám)

1992-01-01 / 1. szám

A falu élete nyitott könyv Közmeghallgatás a művelődési házban Egy éve volt falugyűlés Székkutason. Akkor, 1990. december 10-én, ugyanezen a helyen, a művelődési ház zsú­folásig megtelt nagytermében jöttek össze a község lakói, hogy az alig két hónapja meg­választott önkormányzati kép­viselőkkel megtárgyalják, hogyan tovább. A mostani, 1991. december 11-i felügyűlés már a közmeghallgatás címet viselte, amely a nevében is jelezte, hogy „közös dolgain­kat” a választók „okos gyüleke­zetével” kívánja a képviselő­­testület megoldani. Az eltelt egy esztendő tapasztalatai, ese­ményei bőven adtak ehhez témát. A közmeghallgatást Sajti Mihály polgármester nyitotta meg, majd alapos részletesség­gel összeállított beszámolót tartott az önkormányzat 1991. évi munkájáról, a falu eddigi fejlődéséről, s jövőbeni lehető­ségeiről. Bevezetőjében elmondotta, hogy nagyrészt sikerült az önkormányzatnak megoldania azokat a fejlesztési feladatokat, amelyek sürgősségére az 1990. decemberi falugyűlésen hívta fel a lakosság a figyelmet. A tej átvételét is rendezték, de sajnos a felvásárló vállalat fizetési morálja nem kielégítő. Több termelő emiatt a polgármesteri hivatalt hibáztatja, holott nem az a hibás. Javasolta a polgár­­mester, hogy az érintett terme­lők alakítsák meg önkéntes alapon a tejszövetkezetet, amelyhez a felvásárló épületet az önkormányzat a rendelkezé­sükre bocsátja. Ilyen módon elhárulna minden helytelen feltételezés. Takarékosan gazdálkodtunk Lapunk hónapról hónapra rendszeresen foglalkozott az 1991. évben történt esemé­nyekkel, a szervezeti változtatá­sokkal és a községi fejleszté­sekkel. A beszámoló ezen ré­szét tehát nem szükséges rész­letezni. Viszont érdemes több olyan, jövőt érintő témáról szólni, amiről már a polgár­­mester konkrét formában tudta tájékoztatni a közmeghallgatás résztvevőit. Többek között el­mondotta, hogy az 1991. évi költségvetésben tervezett kiadá­sokat nem léptük túl, s az 1992. évre körülbelül 1 millió forint pénzmaradványra számítha­tunk. Az eseti szociális és gyámhatósági segélyekkel kapcsolatban bejelentette, hogy a gyámügyi előadóval konzul­tálva, az illetékes bizottság bevonásával javaslatot tesz, hogy kérelem nélkül is vizs­gálják meg azoknak a csalá­doknak a helyzetét, akiknek az életlehetőségei nem jobbak, mint az eseti segélyt, vagy rendkívüli segélyt kérőknek. Ezeknek rövidesen mintegy 150 ezer forint erejéig ilyen segélyt folyósítanának. - Úgy gondo­lom - mondotta -, hogy a képviselő-testületnek foglalkoz­nia kell ezekkel a kérdésekkel. Ismeretes bizonyos helyeken az a gyakorlat, hogy netán a se­gélyezett némi vagyonnal is rendelkezik, ugyanakkor az egyenes és oldalági leendő örö­kösök csak akkor mutatkoznak, amikor a hagyatéki tárgyalásra hívják őket. A közbeeső idő­szakban viszont az önkormány­zat áll helyt a megélhetési hoz­zájárulásban. Valamilyen szer­ződés alapján a segélyre rászo­rult az önkormányzatot is meg­nevezhetné, bizonyos részben, örökösének, az önkormányzati hozzájárulás alapján. A fejlesztés sorrendisége nagy felelő­sség Az 1992. évi költségvetés számainak az ismertetésénél megjegyezte az előadó, hogy a felújításra 2 millió 447 ezer forint jut, míg a pénzmaradvány 2 millió 169 ezer forint. Ezek­ből az összegekből kell el­döntenünk, hogy 1992-ben milyen sorrend szerint milyen felújítást és milyen fejlesztést hajtunk végre. - Tudjuk azt - mondotta a polgármester -, hogy a község belterületi útjai­nak felújítása legalább 1 millió forintos költség, a szolgálati lakások karbantartása 6-800 ezer forint, a temető rendbeté­telének az elkezdéséhez körü­lbelül 500 ezer forint kellene. Szóba jöhetne az Erkel Ferenc utca bizonyos hosszúságban való kiszélesítése, a mázsaház rendezése stb. Ezekről az 1992. évi rendelet megalkotásánál az önök véleményét is figyelembe véve dönt a képviselő-testület. Részletesen ismertette a be­számoló a bevezetésre kerülő helyi adók különböző típusát. - Az önkormányzati testület arra az elhatározásra jutott - mon­dotta a polgármester -, hogy a lakosok véleményét is figye­lembe véve a vagyontípusú adót, úgymint az építmény- és telekadó bevezetését nem ja­vasolja. Ehelyett a magánsze­mélyek kommunális adóját vezetjük be. Ismertette annak az „A”, „B” és „C” változatát, amelyek közül a képviselő-testü­let határozza meg a legmegfele­lőbb változat alkalmazását. Ugyanakkor a képviselő-testü­let javasolta a helyi iparűzési adó bevezetését is. Az iparűzési adóból a vállalkozók és a közü­­letek által - a 3 ezreléket fi­gyelembe véve - évi körülbelül 1 millió 800 ezer forint várható, s ebből a közületeké 1 millió 400 ezer forint. A lakosságot érintő összeg tehát csak töre­déke a teljes adóbevételnek. Lila pöttyök a falu kultúráján Nem tudott jó képet adni a beszámoló a falu köztisztasági helyzetéről. Különösen a sze­méttelepen tapasztalható ál­datlan állapotokról, amelyek előidézésében szerepet játszik a lakosok egy részének a szabály­­sértésig menő gondatlansága. Ugyanilyen felelőtlenség ta­pasztalható a közterületek en­gedély nélküli használatánál. Szintén sürgető tennivaló a te­mető területének a rendezése, a környezet kultúrájának a meg­teremtése. További feladatként jelölte meg a beszámoló az önkéntes tűzoltóság jobb működési fel­tételeinek a biztosítását, amely érinti a személyi állomány fel­­frissítését, s a jobb technikai, műszaki felszereltséget. Végül szóba került az önkéntes pol­gárőrség megszervezésének a szükségessége. Annál is inkább, mert a figyelőszolgálat hiánya miatt elszaporodtak - a falu szégyenére - az éjszakai randa­­lírozások. Különösen megdöb­bentő az a magatartás, amelyet a diszkóból hazatérő fiatalok egy része tanúsít. Közúti jelző­táblák kicsavarása, kis fák ki­tördelése, a művelődési ház be­rendezésének a rongálása, abla­kok bezúzása, közvilágítási lámpák kilövése terheli a sajnos eddig behajthatatlanul maradt „számlájukat”. Befejezésül a polgármester rövid statisztikával érzékeltette a falu népességi helyzetét: összesen 2725 ember lakik Székkutason. A családok száma 1089 fő, ebből belterületen 687, külterületen 402. Községi la­kosokból a munkavállaló 1020 fő, a munkanélküliek száma 20, amely 1,9 százalékot tesz ki. Jónak mondható az arány, mert a megyei átlag 5,6 százalék. A vállalkozók száma 70. Segítő szándékú javaslatok, tanácsok Valamennyi jelenlévő nagy érdeklődéssel fogadta a be­számolót. A hozzászólók ér­demben foglalkoztak az abban felvetett gondolatokkal. Sza­vaikból kiérződött, hogy nem csak a saját egyéni létüket érintő dolgokkal törődnek, de az egész község helyzetét, fej­lődését a szívükön viselik. Az egyik felszólaló mon­dotta:­­ A vízellátás korszerű­sítésének örülök, de attól tartok, ha a víztorony üzembe kerül, nagymértékben emelkedik a víznyomás és emiatt meghibá­sodnak a vízvezetékek. - Nekem az a véleményem - mondotta egy másik hozzászóló -, szükséges adózni, hiszen áldoznunk kell a falu fejlődé­sére, de kérdezem: lehetne-e jobban differenciálni az adónál? Feltették azt a kérdést is: mennyibe kerül az utcanév-vál­toztatás a lakosságnak. Volt, aki a munkanélküliség növekedésére hívta fel a fi­gyelmet. - Úgy vélem - mondotta -, a jövőben méginkább nő a mun­kanélküliek száma. Van-e az önkormányzatnak elgondolása a közmunka szervezésére? Ezeken kívül érdeklődtek a jelenlévők még a telefonhálózat fejlesztési lehetőségeiről, s szó­vá tették a polgárőrség meg­szervezésének a szükséges­ségét. A felszólalók kérdéseire a polgármester válaszolt: - Az, hogy kié legyen a helyi vízművek üzemeltetése, nehéz kérdés - mondotta -, mert ná­lunk ehhez nincsenek meg a szükséges műszaki feltételek. Nagyon drága lenne községi kezelésben. Egyébként is kü­lönböző engedélyek kellenek hozzá. Vásárhelyhez szeretnénk csatlakozni. Tudniillik Vásár­helyen és Szentesen legolcsóbb a víz. Különben a megoldáshoz még nincs megnyugtató köz­ponti rendelkezés. Nem tudjuk, hogyan alakul a helyzet 1992- ben. Egyelőre nem vehetjük át ezt a felelősséget. Ami a környezetvédelmet illeti, van bőven tennivaló. Az árkok sok helyen gondozatla­nok, benövi a gaz. Ebben a lakosságnak is van tennivalója a saját portája körül. Foglalko­zunk azzal, hogy közmunkát szervezünk. Sajnos, nem jelent­keznek rá az emberek. Pedig kedvező lenne ha jönnének, mert az állam megtéríti a köz­munkát foglalkoztatónak a ki­adása 70 százalékát. Most még nem jönnek a rászoruló embe­rek a közmunkára dolgozni, mert kapják a munkanélküli segélyt, de a jövőben lesznek ezen a téren is megszigorítások. A telefonhálózat fejlesztésére azt tudom mondani: addig nem kerülhet rá sor, amíg a táv­közlési vállalat nem alakul át valamilyen társulássá. Ahhoz legalább 2 év kell, mire Szék­kutas is remélhet. Húsba vágó kérdések egész sora került az önkormányzati képviselő-testület december 16-án tartott ülésére. Különösen élénk vita alakult ki a helyi adók mértékének a meghatáro­zása körül. Sajti Mihály pol­gármester megnyitója után elsőként a magánszemélyek kommunális adója felett nyitott vitát. A helyi önkormányzat az 1990. évi C törvény alapján el­készített erről az adófajtáról egy rendelettervezetet. Ebben leszögezi, hogy a magánszemé­lyek kommunális adójának befolyt összegét az infrastruk­túra fejlesztésére és környezet­védelmi feladatok ellátására fordítja. A kommunális adó­kötelezettség azt a magánsze­mélyt terheli, aki a község terü­letén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület tulajdon­jogával, vagy bérleti jogával rendelkezik, továbbá, ha a településen nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérlője. Mentes az adó alól a beépí­tetlen belterületi földrészlet (telek), valamint a lakáshoz tartozó gazdasági épületek, például a takarmánytároló. A rendelettervezet A, B és C vál­tozatot határozott meg az adó mértékeként. Az A változat belterületen 700, a külterületen 500 forint évi adót jelöl meg. A B változat bel- és külterületen egységesen 500 forintot, míg a C változat bel- és külterületen egységesen évi 700 forintot ha­tároz meg. A vita során több javaslat hangzott el, többek között, hogy a tárolóhelyek adóztatásánál progresszivitást kellene alkal­mazni. A polgármester kifejtet­te, hogy akinek az adófizetés a megélhetését veszélyezteti, azt mentesítsék a kommunális adó alól. Itt elsősorban a rendszeres szociális segélyben részesü­lőkről lehet szó. Különböző javaslatok hangzottak el a képviselők részéről a fokoza­tokat illetően. Egyébként a nem lakás céljára szolgáló épületek esetében épületenként (műhely, üzlet) négyzetméterenként évi 50 forintot, de legfeljebb évi 3000 forint adót kell fizetni. A képviselő-testület, bár nem egyhangúlag, a C változatot fo­gadta el az adó mértékéül. Szintén döntés született a Mágocs utcai erdősáv mögötti építési telkek közmű hozzájá­rulásának mértékéről. A be­ruházás összesen 1 millió 198 ezer 310 forintba került, mely­hez az önkormányzat céltámo­gatás formájában 350 ezer forint állami támogatást kapott. Az értékesített telkek vételárá­ban nem szerepelt a közműkölt­ség. Mivel a területen 15 építési telek van, így telkenként 79 ezer 887 forintba került a víz- és villanyvezeték kiépítése. A képviselő-testület határozatilag úgy döntött, hogy a villany­­vezeték után 2 ezer 500, a víz­vezeték után 8 ezer 600 forint fejlesztési hozzájárulást kell fizetni telkenként. Összesen tehát 11 ezer 100 forintot. Ez a hozzájárulás a már építési te­lekkel rendelkezőkre vonat­kozik. Akik ezután vesznek telket, nem kell külön hozzájá­rulást fizetniük, mert az új telekárak már magukba fog­lalják azt. Ezt követően a helyi iparűzé­si adó mértékéről döntött a képv­iselő-testület. Az adó mértéke az adózó vállalkozók esetében a korrigált nettó árbevétel után az árbevétel 3 ezreléke. Átalány esetében napi 800 forint, ami az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenységre vonatkozik. Az önkormányzat döntése alapján mentes a helyi iparűzési adó alól a munkavi­szony megtartása mellett (mel­lékfoglalkozásban) végzett iparűzési tevékenység. Meghatározta a testületi ülés a község területén lévő éptési telkek négyzetméterenkénti árát is. Szükség volt erre, mert az eddigi telekárak nem fedezik a kialakítás költségét. Székkuta­son jelenleg a Marx, a Németh László és a Jókai utcában, vala­mint a Mágocsi utca mögötti részen vannak eladásra váró építési telkek. Az eddig alkal­mazott eladási áruk a következő volt: a Marx utcában 14, a Németh László utcában 22, a Jókai utcában 18, a Mágocsi utcában (az erdősáv mögött) 40 forint négyzetméterenként. A telkek területe átlagosan 1000 négyzetméter. A képviselők úgy döntöttek, hogy a Németh László, a Marx és a Jókai utcában lévő építési telkek ára egységesen 80 forint lesz négyzetméterenként, míg a Mágocsi utca mellett, az erdő­sáv mögött 100 forint lesz négyzetméterenként. Utóbbi ára azért magasabb, mert ott a közelben húzódó szennyvíz­­csatornába is be lehet kötni a portát. Tájékoztatási jelleggel került az ülés elé a helyi önkormány­zat vagyoni helyzetéről készí­tett jelentés, amely az önkor­mányzat és intézményei va­gyontárgyainak a kimutatását tartalmazza. A közüzemek va­gyona körébe tartozó vagyon­tárgyak az 1991. évi XXXIII. tv. alapján kerülnek az önkor­mányzat tulajdonába, a községü­nk területén lévő lakodalmasház a Csongrád megyei közgyűlés tulajdonába került, az önkor­mányzati törvény alapján. A polgármesteri hivatal kérelem­mel fordult a megyei közgyű­léshez, hogy ezen létesítmény­ről mondjon le a helyi önkor­mányzat javára. Ebben még nem született döntés. Módosított helyi adózás Megállapodás A székkutasi „Új Élet” Mgtsz (képviseletében Bereczki János tsz elnök), a Székkutas és Vidéke Takarékszövetkezet (Zsarkó István ig. elnök képviseletében) és a székkutasi Önkormányzat (képviseletében Sajti Mihály polgármester) az alábbi megálla­podást köti. Előzményként rögzíteni kívánjuk, hogy a székkutasi Új Élet Mgtsz önállóan nem kívánja fenntartani üzemi lapját, részben a vezetőség határozatának alapján, részben pedig azért, hogy az üzemi lap eddig is bizonyos községpolitikai feladatot látott el, ezért a későbbiekben a megállapodó felek közösen kívánják az Új Élet Tsz volt üzemi lapját megjelentetni és terjeszteni. A Délmagyarország Könyv- és Lapkiadó Kft. Szeged teljes egészében vállalkozott a most már közös lap további előállítására és erre fel benyújtotta az 1992. évre havi 1200 példány előállítása, illetve átadása mellett a költségvetését, amelynek az összege 546 100 Ft. A megállapodó felek ezen előállítási költségből, mint a székkutasi Új Élet Mgtsz Székkutas 270 000,- Ft-ot Takarékszövetkezet 120 000,-Ft-ot Önkormányzat 156 100,-Ft-ot vállal magára. A lapnak a gesztora továbbra is az Új Élet Mgtsz marad, te­hát a megállapodó felek időarányosan akkor, amikor a lapot kiadó kft. a számlát benyújtja, fizetik ki az őrájuk eső részüket az Új Élet Mgtsz-nek. A felek megállapodnak abban, hogy a fejlécre rákerül a meg­állapodó felek neve és utána közös lapja felírás. A lap árát 9,90 Ft/példány árban kell feltüntetni a lapon. A terjesztést minden megállapodó fél maga végzi, az újság nyomdából történő kiszállítása pedig a felek esetenkénti megegyezése szerint történik. Bereczki János s.k. Zsarkó István s.k. Új élet Mgtsz Takarékszövetkezet Sajti Mihály s.k. Községi Önkormányzat . A Kutas Népe tehát zöld utat kapott, hogy megjelenjenek a 18. évfolyam számai. Az utcanév-változtatás utáni teendők Hét utca nevének a megvál­toztatásáról döntött nemrégiben a helyi önkormányzat képvi­­selő-testülete, azt követően, hogy megkérdezte az érintett utcák lakosainak a véleményét. Az új neveket többé-kevésbé elfogadták az emberek, csupán az ütött szöget a fejükbe, hogy mindez mekkora utánajárást igényel. Nos, elmondhatjuk, kár volt ezért nyugtalankodni, hi­szen a polgármesteri hivatal vezetői és munkatársai jól szer­vezetten igyekeznek meg­könnyíteni a névváltozatással járó ügyintézést. Az köztudott, hogy ilyen esetben az utcanevet át kell vezetni a személyi igazolvány­ba. Ehhez nem kell semmilyen nyomtatvány. Az új nevet ka­pott utcában a családok egy-egy tagja beviszi az összes család­tag személyi igazolványát a helyi polgármesteri hivatalba, ahol az utcanév kijavítását elvégzi az erre kijelölt ügyin­téző. Sorköteles esetében az utca­név változtatást szintén hely­ben, a polgármesteri hivatalban intézik. Ez esetben viszont a sorkötelesnek személyesen kell megjelenni, mivel az adatlapot alá kell írnia, amit innen, a polgármesteri hivataltól továb­bítanak a hadkiegészítő pa­rancsnoksághoz. Gépkocsivezetői engedéllyel rendelkezők esetében a sze­mélyi igazolványba történő ut­canév változás átvezetése után, a vásárhelyi rendőrkapitányság Székkutason fogadónapot tartó egyik beosztottja elintézi hely­ben az átvezetéseket. Nem kell vele Vásárhelyre bemenni. Nyugdíjasok esetében a pol­gármesteri hivatal jelenti az ut­canév változtatást a Nyugdíj­­folyósító Igazgatóságnak. Eb­ben az esetben azonban szükség van a nyugdíjas törzs számára. Tehát az érdekelt nyugdíjas a személyi igazolványával együtt vigye magával a polgármesteri hivatalba az átíráshoz a nyug­díjas törzsszámát is. Minden más szerv esetében (Vízmű, Dégáz, Démász, Posta stb.) a polgármesteri hivatal az utcanév változtatásról értesítést küld. Az állampolgároknak nem kell ezeknél a szerveknél külön bejelenteni az utcanévváltozást. A polgármesteri hivatalban az ügyintézési idő: hétfőn, kedden, szerdán egész nap, csü­törtökön nincs félfogadás, pén­teken délelőtt van félfogadás. KUTAS NÉPE A Székkutasi Új Élet Tsz, a Takarékszövetkezet és az önkormányzat közös lapja Megjelenik havonta Szerkeszti: Süli József Kiadja a Délmagyarország Köny­v- és Lapkiadó Kft. Szeged, Tanácsköztársaság útja 10. Felelős kiadó: Cristian Theodose és Dlusztus Imre Szedés, tördelés: Délmagyarország Kft. Nyomás: NPI Szeged Felelős vezető: Surányi Tibor

Next