LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 36. évfolyam (2010)

2010 / 1. szám - TANULMÁNY - BALOGH MAGDOLNA: "Lobogónk Petőfi"?: Megjegyzések a magyar szocreál népiség-felfogásának eszmetörténeti kontextusához

Balogh Magdolna „LOBOGÓNK PETŐFI"? - Megjegyzések a magyar szocreál népiség­ felfogásának eszmetörténeti kontextusához -Az alábbi tanulmányban a népiséget emelem ki a magyar szocreál ideológiájából, mert ez a fogalom szinte vezérszavává lett a kommunista múltértelmezésnek és a születő új irodalommal szemben támasztott elvárásoknak, természetesen nem füg­getlenül a szovjet szocreál ideológia intencióitól. Habár maga a népiség mint kö­vetelmény majd' minden közép-európai szocreál doktrínában megjelent, különös jelentőségre a magyar kultúrában tett szert, mivel nálunk a népi gondolat csakúgy, mint az ezt zászlajára tűző népi mozgalom egyedülállónak mondható a régióban. Magával az ideologémával kevés szakmunka foglalkozott eddig, s ezek is hang­súlyozzák a fogalom jelentésmezejének összetettségét, nehezen meghatározható voltát.­ Úgy gondolom, ez a szétfolyó, körülhatárolhatatlan jelleg a népiség lénye­géhez tartozik, s így nem is áltathatom magam azzal, hogy megnyugtatóan sejt­hetem megjelentését. Bizonyos ideológiakritikai szempontokat figyelembe véve, eszmetörténeti értelmezésére, s ezzel párhuzamosan a nép, népi, népies, népiség fogalomkör néhány irodalom- és kultúrtörténeti összefüggésének vizsgálatára, és a mögöttük meghúzódó politikatörténeti mozzanatok jelzésére teszek ebben a ta­nulmányban kísérletet. Ami magát a fogalmat illeti: a német 'Volkstümlichkeit', az orosz 'narodnoszty', a cseh és a szlovák 'lidovost/l'udovost' így, ebben a formában bukkan fel mind a régebbi, mind az újabb szövegekben. Magyar nyelven azonban két szó jelöli a nép és irodalom viszonyával kapcsolatos fogalmi kört: a népiesség, illetve a népiség. A népiesség fogalmát Tamás Gáspár Miklós így határozza meg a Világirodalmi Lexikonban: „A népi kultúra némely alakzatainak és stílusjegyeinek fölbukkanása az ún. magaskultúrában, s az ún. magaskultúrához sorolt írástudóknak az az olykor téves hite, hogy a népi kultúrából merítenek." A népiségről pedig ezt állítja: „A né­piesség összefüggő jellemzői [...] főként a keresztény (katolikus és bizánci) európai magaskultúrákban voltak kimutathatók vagy a szintén univerzalisztikus kínaiban, ennek szétesésével - amit nem utolsósorban a romantika tudatosan partikularista- Hans GÜNTHER: Totalitarnaja narodnoszty ijejo isztoki. In H. GÜNTHER-J. DOBRF.NKO (eds.): Szocrealisztyi­cseszkijkanon. Gumanitarnoje agensztvo 'Akademicseszkij projekt'. Szankt-Retyerburg, 2000. 377.

Next