LITERATURA - A MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 38. évfolyam (2012)

2012 / 1. szám - ÉVFORDULÓK - BORDÁS SÁNDOR: Visszhang és áthangolás : mesehagyomány és figurativitás Csáth Géza prózájában, avagy két novella "áthallásai"

Mesehagyomány és figurativitás Csáth prózájában 65 „a szomjas képzelettel megalkotott álomvilág végül nemhogy kiforrná az emberi jelentést, inkább a mesés képzelgés természetéhez stilizálja".12 Ilyenek volnának a Szombat este vagy A varázsló kertje című írások­? Csáth „meséi" ebben a tekintetben is „rosszul végződnek", mivel felborítják a szakirodalom említett tipológiáját, melyben jól elkülöníthetők egymástól „a hű­vös tárgyilagossággal és metsző logikával" jellemezhető „lidérces" novellák (Anya­gyilkosság) és az „álom és valóság között lebegő mesei stilizáltságú" elbeszélések (A varázsló kertje).13 A Csáth-szakirodalomban az említett kettősség ellenére is, mind az egyes elbeszélésekben érvényesülő stílusirányzatok, mind a beszédmód tekintetében bizonytalanság érezhető, főként, hogy­­ miként arra Dobos István rámutat - az eltérő változatokat már csak azért is érdemes együtt szemlélni, mivel Csáth „kísérteties novelláit egyidejűleg írja az álom és valóság senkiföldjén játszó­dó" lírai hangvételű történeteivel.14 A tematizált meseelemeket felvonultató, „mesei stilizáltságú" írásokhoz leginkább az olyan novellák sorolhatók, mint a Szombat este, A Vörös Eszti, A varázsló kertje, me­lyekben elsődlegesen valóban stilizáló eszközként jelentkeznek a mesék. A recep­ció is (szinte kizárólag) az ezek alapján kirajzolódó mesefelfogást érintette.15 Nem kizárható azonban egyfajta jelkép(es) értékű használattal összefüggésben bizo­nyos szavaknak az interpretációban betöltött szerepe sem, melyek a meséhez kap­csolt összegző jelképként az egymással kontextuális 16 viszonyba lépő szövegek át­fedési pontjai lehetnek. Csáth Géza Szombat este című elbeszélésében például a Homokembernek és a bagolynak látszólag önkényes, ötletszerű összekapcsolása éppen Csáth egyéb, és nagyon különböző novelláinak egyes utalásai alapján érthető meg. (Anyagyilkos­ság, Történet a három leányokról, A béka) Történet a három leányokról A jelképes értékű, mesehagyományra utaló, de még tematikusan is értelmezhető meseelemek rétegzettsége, egyidejű használata leginkább a Történet a három leá­nyokról című korai Csáth-novellában figyelhető meg. A történet szintjén, hangulati közegként beemelt meseelemek kezdetben egyy külön álomvilágban zajló „békességes élet" keretéül szolgálnak. A három lány kö­zül a „legkisebb aranyszőke hajú" és persze­­ Csáthnál rendszeresen a mesei stili- 12 DÉR Zoltán: Többszólamú epika. In uő: Ikercsillagok. Forum, Újvidék, 1980. 271. 13 Vö. DOBOS István: Racionalitás és misztikum. In DÉR Zoltán (szerk.): Emlékkönyv. (Csáth Géza születés­napjának századik évfordulójára.) Életjel, Szabadka, 1987. 60-61. 14 Vo. 61. 15 Vö. például POMOGÁTS Béla: Búcsú az ifjúságtól (A Vörös Eszti című elbeszélés szerkezeti elemei). In DÉR Zoltán (szerk.): i. m. 105-111. 16 A kontextus szó alapjelentése kiterjesztve több szövegre, kiegészítve a genette-i intertextualitás („két vagy több szöveg együttes jelenlétéből fakadó kapcsolat", illetve „egy szövegnek a másik szövegben való tényleges jelenléte") fogalommal. (Vö. Gérard GENETTE: Transztextualitás. Helikon 1996/1-2. 82-90.)

Next