Lakáskultúra, 1990 (25. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 5. szám
GIPSZ és MŰKŐ díszítő szegélyek, kőkorlátok, rozetták, kőpárkányok és oszlopok, kandallók stb. Bpest, IX. ker., Szamuely u. 7. Hochstrasser Miklós, 137-8639 Ne törje a fejét, mit, hol ? Szerelje fel lakását a Corvinból! Az áruház különféle háztartási cikkeket, üveg, porcelán és műanyag árukat, edényeket, evőeszközöket, háztartási kisgépeket és még ezer apró cikket kínál Önnek a III. szinten. Mindig jót, mindig méltányos áron! 40 Vendéglátónk: Amikor legutóbb a festőművész-színművész házaspárnál jártam, cédula hirdette a kapu alatt: Lomtalanítás! Kérjük, hogy felesleges lomjaikat tegyék a járda szélére. A cetli ma a lakásban díszeleg, némileg átszellemítve: „ Alomtalanítás! Kérjük felesleges álomjaikat... ” - Maguknak milyen álmuk került már „járdaszélre" ? - Egy kis kertes házé - mondja Margit. - Arra akartuk összecserélni a lakásainkat, de nem sokan hajlandók zöldövezetből a hatodik és a nyolcadik kerületbe költözni, így ma innen látunk arra, amiért Budára szoktak menni: zöld lombokra. Történetesen, a Klauzál tér zöld lombjaira. Pedig Margit mindent megtett. Hirdetéseket adott fel, újságokkal a hóna alatt szaladgált, aztán sok hónapos telefonálgatás után rájött, azért nem jut egyről kettőre, mert mindig ugyanazok jelentkeznek. Ami - lévén, hogy mi is mindig ugyanazt kínáltuk - jogos. Na de ki gondolt erre?! - Mindegy, itt vagyunk. Két éve költöztünk a rehabilitált tömb egyik vadonatúj, ámde kissé romos lakásába; amíg ugyanis a fővárosi és a kerületi tanács azon hadakozott, kié legyen az elosztás joga, a lakásokban egy csomó minden csöndben tönkrement. Nemcsak a tető meg a fal, de mert senki nem lakott itt, nem volt, aki felfogja a becsurgó vizet, így a parketta is. Mit lehet csinálni? Szerencsére Gyurinak támadt egy mentőötlete: elkezdett ordítani. Amin a hivatalnokok igen-igen elcsodálkoztak. - Annyira azért nem, hogy rendbetegyék a parkettát. Ma is púpos... - Ez már az új! - hördül fel a ház ura. - Tavaly ősszel tették fel, karácsonyra már szépen púposodott, mára pedig kinyomta az ajtótokot. Most majd újra fölszedik. - Vannak itt más finomságok is, például az egy négyzetméteres spájz ajtaja befelé nyílik. Azt hittem, ez egyedi jelenség, de kiderült, hogy „koncepció”, a házban mindenütt így van. Amikor észrevettük, hogy az egész tetőtérben összesen két kis '''radiátor van, újra bementem az IKV- hoz, hogy: kérem, nálunk hideg lesz. Mondták: nem lesz hideg. Megvártuk a telet, hideg volt. Annyira, hogy a feleségem nagykabátban festett. Akkor megint ordítani kezdtem - most van még két radiátorunk. Hát ilyen kalandokban volt részünk, de fő, hogy élünk. - Amúgy hogy vannak? - Ó, nagyszerűen - veszi vissza a szót Margit, hiszen a lakás „amúgy” isteni. A két szinten hárman tudunk, másmás élettempóval és vérmérséklettel együtt élni; a papám tévét néz, Gyuri tanul vagy lármázik. Az utóbbi úgy értendő, hogy miközben újságot olvas, egyszerre ordíttatja a rádiót, a magnót és a tévét én pedig magamra csukom a műteremajtót és festek. Szeretem azt is, hogy nálunk Erzsiké a házmester, aki úgy kordában