Lapok Pápa Történetéből, 2017 (1-6. szám)

2017 / 4. szám - Kerecsényi Zoltán: Emlékezzünk a 215 éve született Kossuth Lajosra, aki 130 éve lett Pápa város díszpolgára!

4. SZÁM PANNICULUS SER.C. NO. 424. 2017. LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL Kerecsényi Zoltán EMLÉKEZZÜNK A 215 ÉVE SZÜLETETT KOSSUTH LAJOSRA, AKI 130 ÉVE LETT PÁPA VÁROS DÍSZPOLGÁRA! Kossuth Lajos szabadság- és igazságszere­­tete milliókat lelkesít, s ezreket állít a szabad­ságküzdelem zászlói alá 1848/49-ben. Az 1849-es bukást követően Kossuth nevének még csak az említése is erőt, reménységet j­e­­lentett a felszabadított jobbágyoknak, valamint a harcban résztvevő katonáknak, a határokon belül maradottaknak, és azon túl, az emigráci­óban élőknek egyaránt. „Elszóródtunk a föld hátán, mint egy második Izrael — él e bibliai hasonlattal maga a volt kormányzó-elnök 1849 után, akit magát is bibliai hasonlattal élve a „magyarok Mózeseként” emlegetnek a negy­vennyolcas reménység napjaiban. „...Kossuth kultusza 1848 őszére alapvona­laiban kialakultnak tekinthető. A folklori­­zálásban már akkor és részben később is je­lentős szerepet játszott a protestáns papság, amely a nagyrészt írni-olvasni nem tudó né­pességhez prédikációin át eljuttatta Kossuth isteni magasságba emelt képzetét... ” - állapítja meg a jeles történész, Gerő András.­ Tehát a lutheránusnak keresztelt Kossuth nevét első­ként a hazai protestánsok kezdik aranybetűvel írni, neve a szószékeken először 1848 tavaszán hangzik el. A „magyarok Mózese” hasonlat is templomban hangzik el elsőként. A protestáns papságon kívül az egykori pá­pai diák, a későbbi híres, ünnepelt költő-író, parlamenti képviselő, Jókai Mór járul hozzá még tevőlegesen a Kossuth-kultusz terjedésé­hez, hiszen Kossuthra a „nemzet messiása” kifejezést ő alkalmazza először írásban. Kos­suth temetésekor, 1894-ben, az országgyűlés nevében pedig ő mond közel háromórás gyász­beszédet.­ Sokat elárul a szélesen elterjedt Kossuth­­-tiszteletről, hogy a „világdemokrácia élenjáró harcosainak sorában”, az Amerikai Egyesült Államok washingtoni Capitoliumában­ is ott áll a mellszobra. Ki tudja, hogy hányadik ez a neki állított emlékjelek sorában?! A világ első, köztéri Kossuth-szobrát me­gyénkben, a Balaton mellett, Siómaroson állít­ják fel Kossuth halála után mintegy három hónappal. „A magyar szabadságharc legna­ 1109 1 Csorba László: A Kossuth-emigráció fényképes­könyve. Kossuth Kiadó-Kossuth Nyomda, Budapest, 1994. 5. p. 2 Gerő András: A Kossuth-kultusz.­­ Rubicon, 2007/9. szám. 39. p. 3 Gerő András: A Kossuth-kultusz.­­ Rubicon, 2007/9. szám. 38. p.­­ Simon Dezső: Kossuth Lajos a forradalmár, elnök, kormányzó és bujdosó. Göcsej Nyomda Kft., Zalae­gerszeg, 2005. 141-143. p. 4 Katona Tamás - Ráday Mihály - Csorba László: Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc emlékhe­lyei­­ II. A száműzöttek nyomában. Corvina Kiadó, Budapest, 2016. 86. p.

Next