Létünk, 1987 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1987-09-01 / 5. szám

Milos Nikolic MARXIZMUS AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN IV. (befejező) RÉSZ A marxizmus reneszánszának kezdete Mint már hangsúlyoztuk, a diákmozgalom, pontosabban az SDS mint annak legjelentősebb tényezője korai szakaszában — a hatvanas évek ele­jén —, nem a marxizmus hatására fejlődött. Az SDS-en belül azonban fokozatosan növekszik az érdeklődés a marxizmus iránt, méghozzá olyan mértékben, amilyenben eszmei-politikai kritikája és gyakorlati tevékenysé­ge túlnő az egyetem keretein, illetve a diákmozgalom társadalmi és po­litikai kontextusának szélesedésével összhangban. A marxizmus iránti meg­növekedett érdeklődés inkább a szervezet kritikai tevékenységének igazo­lását és radikális ellenzéki politikai erőként való elismertetését szolgálta, és nem abból a felismerésből eredt, hogy a harc célkitűzéseinek meghatá­rozása és a megfelelő stratégia kialakítása elméleti feldolgozást és meg­alapozást követel. Az SDS tevékenységének ideológiai igazolására és marxista elemzése­ken alapuló elméleti indoklására először a már említett ERAP (Economic Research and Action Project) tett kísérletet. Ennek keretében a diákok százai vonultak ki az egyetemekről a lokális közösségekbe, illetve külvá­rosokba, gettókba, hogy gazdasági és más segítséget nyújtsanak a szegé­nyeknek, a munkanélkülieknek és a színes bőrű lakosságnak. A Studies on the Left hasábjain 1964 folyamán, majd később 1966-ban is James O’Con­nor, Stanley Aronowitz, Norman Fruchter és Robert Kremer egész cikk­sorozatban fejtegették a következő téziseket: A fejlett tőkés államokban a kapitalizmus elleni harc a gyárakból­ áttevődik a lakóhelyre. Az alacsony életszínvonalért inkább okolhatók a lakáskörülmények, a fejletlen közhiva­talok, az iskoláztatás és egészségvédelem (tehát mindaz, ami a gyár fa­lain kívül oldódik meg), mint maga a munkabér. A szegények, munka­­nélküliek és színes bőrűek ellenállása az antikapitalista harc mind jelen­tősebb formájává válik, s ennélfogva elengedhetetlen a marginális cso­portok stb. területi elv szerinti politikai szervezkedése. Ezek mellett az ún. „community unions”-ok mellett szállt síkra igen nyomatékosan a mai

Next