Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.

Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében 27 szétesnek tartható, ha éppen a szovjet katonai parancsnok hozzájárulásával fe­gyelmileg bocsátották el a jegyzőt azzal a megokolással, hogy „önkényes és tör­vényellenes cselekményével, hivatalos hatalommal való visszaélésével és idegen javak eltulajdonításával (!) a köztisztviselői állás betöltésére alkalmatlannak bizonyult."62 A főispán munkája a megyei törvényhatósági bizottság megalakulása után, április 21-től kezdve, különben a vonatkozó jogszabályok alapján folyt tovább. A közigazgatás önkormányzati végrehajtó apparátusának élén a törvény­hatóság első tisztviselőjének funkcióját a felszabadulás után is az alispán töl­tötte be. Tekintettel arra, hogy Bihar megye alispánja Nagyváradon tartózko­dott, a megye régi határainak visszaállítása és a bécsi döntés határozatainak ha­tályon kívül helyezése után a Nyugat-Bihar megyei alispáni tisztséget kezdet­ben senki sem töltötte be. November 19-én a közigazgatás folyamatosságának biztosítására a főispán a berettyószentmártoni községi jegyzőt, Mile Józsefet nevezte ki az alispáni hivatal élére vármegyei főjegyzői rendfokozattal, termé­szetesen ideiglenes jelleggel, de ugyanakkor teljes hatáskörrel.63 Az alispáni hi­vatal maga november 23-án kezdte meg működését, első iktatmánya is azon a napon kelt. Elnevezése ,,Csonka-Bihar vm. alispánja" volt. 1945. január 26-án az alispáni tisztséget a főispán Potzner Gyula személyével töltötte be, ő addig a berettyóújfalui járás főszolgabírája volt (Zöld Sándor távozása után pedig átmenetileg a főispán helyettese is). Csak néhány hétig maradt alispán; korán meghalt, augusztus 30-án temették.64 . A központi kormányhatalom létrejötte után a közigazgatásban a nagyfokú személyi hullámzás megszüntetésére törekedtek. „A közigazgatás ideiglenes ren­dezéséről" szóló 14/1945. ME. sz. rendelet 1945. január 4-én egy ilyen típusú folyamat megindítását szolgálta, de már korántsem az osztálybéke nevében, ha­nem lehetőséget biztosítva az osztályellenség leleplezésére, a közalkalmazottak igazolásának szükségességével. Ez a rendelkezés már egyik jelentős állomása volt a népi demokrácia államhatalmának megalkotására irányuló mozgalom­nak és az államigazgatás apparátusa megbízhatóságát kiépítő népfrontpolitiká­nak. A rendeletet egészítette ki az április 26-án 1030/1945. ME. sz. alatt kiadott kormányrendelet. A közigazgatás rendezéséről szóló kormányintézkedés az önkormányzati testületek újjáalakítását írta elő a nemzeti bizottságok útján. A közigazgatás apparátusát tehát nem rendelte a nemzeti bizottságok alá, mégis, elsősorban a személyi kiválasztás területén, továbbra is a bizottságokban megtestesülő nép­frontkövetelmények érvényesültek.65 A megye járásainak élén álló főszolgabírákat január után is a főispán ne­vezte ki; az alispán ugyancsak továbbra is tőle kapta kinevezését, jelen esetben február 2-án Szabó Miklós gazdálkodó, az MKP később kizárt tagja. A me­gyei vezetőség a főszolgabírákig bezárólag — megfelelt a koalíciós politika köv­­etelményeinek: tagjai közül 2 MKP, 2 SZDP, 1 FKgP, ,1­ NPP tag volt, 2 62 DÁL, Fp. közig., 51/1945. (1944. dec. 26-ról szóló adat.) 63 DÁL, Fp. közig., 1/1944. nov. 19., valamint 2/1944., és 3/1944. 64 DÁL, uo., 210/1945., és Levelezés, 1945. aug. 30. 65 A közigazgatás szerveit a nemzeti bizottságok alá rendelte Balázs szerint. Lásd Balázs: Pest m. 246. old. Vö. még DÁL, At­, 81/1945.

Next