Egyetemes Magyar Encyclopaedia 2. Aka-Amerika (Pest, 1860)
A - Akadémiák
AKADÉMIA. Az oktatás szent érdekeit melegen pártoló fejedelemasszony Mária Therézia az egyetemen kívül, az akkoron 8 tanulmányi kerületre felosztott Magyarországban, négy kerületi akadémiának megalapítását határozá el, és a legelső Győrött jött létre, mely 1776-ik évi november 6-án Niczky belső titkos tanácsos és kerületi főigazgató kormánya alatt ünnepélyesen nyittatott meg. Midőn a jezsuita rend 1773-ban az összes monarchiában, s különösen Magyarhonban is megszüntetett, dús alapítványai nagyobb része a tanulmányügy alapos elrendezésére fordittatott, névszerint 29 e rend birtokában volt collegium és residentia után nem kevesebb mint 2,925,746 ftnyi tőke szolgáltatott át a tanulmányi pénzalapnak. Atanügy egyenlő rendezésére egy általános tanulmányi rendszabály bocsáttatott ki 1777-ben e czím alatt: Ratio educationis, totiusque rei literariae per Reg. Hung. et provincias eidem adnexas, mely az udv. kanczellarián akkori időben mint tanügyelőadó működött belső titkosan. Ürményi József és Trstyánszky tollából folyt, és többi közt a győri, posonyi, kassai és nagyváradi akadémiának létet adott. A győri akadémia. Hogy Győr városában, az ottani főpásztorok lelkes gondoskodása fonalán, már a XV-ik században a tanodák ügye melegen felkaroltatott, történeti hagyományainkból félreismerhetlenül tűnik ki, jelesen Mátyás dicső uralkodása alatt, Bonfin tanúsága szerint a nagyérdemű győri püspök Dóczy Orbán sikeresen működött ez irányban. A mohácsi vésznapokkal itt is általános pangás állott be, míg Dallos Miklós győri püspök az általa 1625- ben meghívott jezsuita rendet a tanügy vezényletével bízta meg, ő és a veszprémi püspök Erghel Ferencz által ajándékozott 12.000 forintnyi tetemes somma nyomán a nevezett rend a győri iskolák alapítására és javadalmazására III-ik Ferdinánd királytól adományképen a lébenyi és a veszprémi völgyréli apátságot nyerte. E lelkes főpapnak, ki ezenfelül a jezsuiták collegiumát kezdte építeni, és a papnövendékház alapítására 25 ezer forintot adott, nemes példáját püspökutódjai Sennyei István és Draskovich György buzgón követték, a tanügyre mintegy 23 ezer forintot fordítván, a győri káptalan nagyprépostja Széchenyi Pál több ezer forintot e czélra szánt, a tanodai épületet gróf Zichy Ferencz győri püspök maga költségén nevezetesen tágította, 1650. fennemlitett Draskovich, 1652-ben pedig utódja Püsky János tetemes sommákkal gyámoltták a jezsuitákat, sőt 1658- ban a ritka bőkezűségü győri püspök Széchenyi György 50 ezer forinttal öregbítette javadalmaikat. 1662-ben és 1670-ben Gorup Ferencz névi püspök s győri kanonoktól Perkáta s Tápé birtokot, valamint a szágotai pusztát nyerték adomány fejében. 1671-ben gróf Eszterházy Ferencz és neje szül. Tököly Katalin asszonyság kehány telekkel növelték a győri jezsuiták birtokállományát. A Dallostól kezdett társadai építkezéseket Széchenyi György, a győri kanonokoktól istápolva, nagyszerű modorban fejezte be, és 33 ezer forinttal dotált convictussal öregbítette, míg Acsády kanonok a templomot ritka fényben kiépítette. Az 1630-as évben nyittattak meg a győri iskolák, és az akkori időben működött tanárok közül majd irodalmi tevékenységük, majd jeles tanári hivataloskodásuknál fogva a két Hevenesy, Koller,József , Ignácz, Kéri, Prileszky, Kazy , Schmidt, Csete , Csécsy, Mitterpacher, Klausz, Pillér, Csapodi stb. különösen említésre méltók. A győri iskolák még a XVII-ik században annyira elhirhedtek, hogy az ott nem csak Magyarországból, hanem még a többi örökös tartományokból is egybesereglett ifjúság 5—600 főre rúgott. A XVIII-ik század elején hozzájárultak némely bölcselet- és hittan szakbeli tanulmányok; — jelesen 1719-ben Tallmann a bölcsészetet, 1730—4. Veicht, Spielhoffer , Szabó és Kirchne a hittani szakot kezdték az előadások körébe vonni. Midőn a győri akadémia Mária Theréziától nyert gyökeres újjászervezésében 1776-ban megalakult, a theologiai tanulmányok Keller Antal, Majláth Antal, Krammer Ferencz, Zasip András, és Mollik tanárok által, a jogtanulmányok Barics, Markovics Mátyás, Kovács és Kelemen Imre tanárok által, végre a bölcseleti tanulmányok Nagy Boldizsár, Rausch, Szmersics s Truka Mihály tanárok által adattak elő. A győri akadémia, mely 1777-ben a megszűnt jezsuitarend könyvtáraiból külön könyvgyűjteményt, 1778-ban 11,000 forintnyi tőkepénzt, és ugyanazon évben egy a sopronyival egyesitett convictust, valamint a kiadandó könyvek megvizsgálására való jogosítványt nyert, az egyetemnek Budáról Pestre való átköltözködése után egy évvel, t. i. 1785-ben Pécsre tétetett át, hol gróf Teleky József kamarás és főigazgató kormánya alatt november hóban ünnepiesen beigtattatott,de a győri káptalan és városi tanácsnak országosan istápolt kérelmére 1802-ben újra megint Győrbe visszahelyeztetett, a midőn a szabad kir. város részére nem csak a holmik átvitelére szükséges járművek, hanem útiköltség fejében a tanároknak 2500 forint is adatott. Ugyanez évben a megszüntetett Sz. Benedek-, zircziek és premontreiek rendje visszaállíttatván, a bölcseleti szak tanulmányai mind a győri mind a pozsonyi akadémián a benedek-rendbeliek kezére mentek át. A tanulmányok elrendezésében az 1806- ban másod ízben megjelent Ratio educationisféle rendszabás alapján a győri, s úgy mint a többi k. akadémiákon némely lényeges változások létesittettek, jelesen a természetjoghoz Magyarországnak közjoga, a magyar magánjoghoz a tiszti írásmód, a rendészet és kamarai tanokhoz a váltó- és kereskedelmi jog mint külön tantárgyak csatoltattak, az egyetemes $3