Egyetemes Magyar Encyclopaedia 2. Aka-Amerika (Pest, 1860)
A - Almád (a Boldogságos Szűz Máriáról czímzett) - Almád - Almád - Almádi család (szávai) - Almadok
861 ALMÁC. —ALMABOK. 862 csak azokra nézve voltak érvényesek, kiknek számára azokat a bizottmány az illetők személyes vagy kezesek általi megkeresésére kiállitá. Az Almacktáncrestélyek a jelen században lassankint olcsó vigalmakká alakultak, a mennyiben a hölgy-bizottmány, mely azoknak rendezéséről gondoskodik (a ladies patronesses) a bementi díjt minden egyes estélyért egy fél guinee-re leszállította. .Ez leginkább azon czélból történt, hogy az aristokratia kizárólagos követeléseit az észtehetség, szellem és ízlés befolyásának alávessék, azonban eredménye az lett, hogy az észtehetség, szellem és ízlés az aristokratikus divatnak alávetve maradt. Az Almack-vigalmakon, melyek jelenleg is ugyanazon helyiségben, a Kings-street-ben St.James mellett tartatnak, átalában az észtehetség, szellem és ízlés kevéssé van képviselve, hanem itt is inkább az aristokratikus és unalmas feszültség öté fel sátorát. Almád (a Boldogságos Szűz Máriáról czimzett) apátságot Zalamegyében a sz. Benedek rendbeliek bírták, melynek azonban csak neve maradt fenn. Ezen apátság egyik jóltevője Mil Sol gróf emlittetik, ki végrendeletileg Vöröstóll pusztáját, három szőlővel, két ekével és szolgákkal, továbbá erdővel, malommal s minden hozzátartozandókkal, miként azokat éltében bírta, ezen apátságnak hagyományozta. István zágrábi püspök, rokonának, Sol grófnak ezen végrendeletét s Almád apátság részére tett adományát 1227-ben, püspökségének második évében megerősítette, melynélfogva a hagyomány a végrendelet alkotásánál jelen volt Benedek apátnak örökösen átadatott. A visegrádi monostorban 1342-ben Vilmos sz.mártoni apát elnöklete alatt tartott szerzett gyűlésben a jelenvoltak közül Mihály választatott almádi apáttá; de miután a kolostor az ellenség által feldulatott, s tagjai elszéledtek, az apátsághoz tartozott javakat egyik a Czobor nemzetségből elfoglaló, kihez később, jelesül 1557-ben Oláh esztergomi érsek által az apátságok s prépostságok ügyében kiküldött vizsgálóbiróság rendeletéből intő levél is intéztetett a végett, hogy ezen sz. czélra rendelt javakat , mint legkevésbbé sajátját, kezeiből kibocsássa. Volt-e sikere ezen idézésnek, s váljon a Czobor-család maradt-e az apátság s a hozzá tartozó javak birtokában, vagy más kezekbe került? nem tudhatni. A sz.mártoni főapátság levéltárában találtató okmányok csak annyit bizonyítanak, hogy 1427-ben ez apátság kormányzója Croy Ferencz püspök s a veszprémi egyház helynöke vala, és hogy a Zalamegyében kebelezett almádi apátságot I. Ferdinánd király oly feltétel alatt kizá laki Bakyth Péter gondnoksága alá, hogy annak összes jövedelmét a Bécsben iskolában járt nemes ifjú s mostoha fia, Czobor Pál taníttatására s egyéb szükségeire fordítani köteleztessék. Ez apátság czímét jelenleg Krancz István a szombathelyi székesegyh őr kanonokja viseli. (V. ö. Kercselich: Hist. Eccl. Zágráb, 1. 321. — Fuxhoffer, Monasterologia p. 253.) Almád, 1. Almás (I.-Szász, Almen). Almád, puszta, Zala megyében, Veszprém megye határszélén, a Balaton mellett,Veszprémhez 3 óra. (L. Almádi apátság.) Almádi család (szávai). E nemzetség Erdélyben a XVI. század elején tűnik fel. 1530—78-ig élt Almádi Bálint, kinek nejétől kozmatelki Jankafi Katalintól fiók Gáspár szép vagyonnal birt. Ennek leánya A. Anna Kendy Sándor neje volt. Másik Almádi Anna előbb szopori Sulyok János, utóbb alsó-balázsfalvi Cserényi Farkas neje volt. A most is élő Almádiak törzse István 1672-ben Apaffy Mihálytól kapott adományt. Jelenleg élő utódai: Sámuel, kinek gróf Vas Amáliától fia Viktor; a másik ágon él A. Gáspár. — A család Doboka megyében birtokos, ott fekszik az előnevet adó helység, és azon megyénél a család hivatalokat viselt. (Hgy. n.) Almadok (Almádén, de Azogue melléknévvel), bányaváros, Új-Castilia Ciudad-Real tartományában; a régi Cisabona Cetabrix a Sierra Morena-ban, fekszik a Ciudad Real-tól délnyugat felé 12 mérföldnyire, és számít 8000 lakost, kik többnyire bányászok vagy az itteni fő bányahivatal tisztviselői. A saját képein Almadok, vagyis a híres higanybányák a várostól csekély távolságra fekszenek. Az éreznem, melylyel az ásványkövek telvék, higanykénetből áll. A tiszta higanykénet elválasztatik és festékül használtatik. A nem tiszta érczből pedig,mely a kőtömeg nagyobb részét teszi, higany készíttetik, mi lepárolás által, zárt edényekben (úgynevezett telep üstökben) történik. Ezen bányák, melyek majdnem hihetetlen jövedelmet hoztak, és századok óta a spanyol állambevételnek legjelentékenyebb és legbiztosabb részét tették, már a legrégibb időkben is ismeretesek valának. Plinius említi, hogy a görögök a higanykenetet innen hozták az országba. Roma maga, ama író idejében, évenkint 700,000 font kenetet nyert. Azóta e bányák, egyes háború vagy döghalál okozta megszakításokkal, folytonosan miveltettek. Midőn a két ágostai testvér, Fugger Márk és Kristóf, V. Károlytól a neki adott kölcsön fejében az Almadokot és a guadal-csatornai gazdag ezüstbányákat kapták zálogba, amazok az államnak évenként 300,000 plaster tiszta jövedelmet hoztak. A Fugget-ek 300 harzi és freibergi bányászt családostól küldöttek oda, és szakértő mivelés és gazdálkodás által a jövedelmet csakhamar megkettőztették. Később a szerencsés zálogtartók roppant jövedelmet húztak. A zálog határidejének elmúltával a bányák ismét az állam kezelése alá kerültek, 1800-ig a bányákból nyert mennyiség középszámítással évenkint 13.000, az utolsó három században négy millió mázsát s ennek értéke 400 millió tallért tett. 1800. óta a bányákbeli nyeremény