Egyetemes Magyar Encyclopaedia 9. Görögország története-Joachim (Pest, 1871)

H - Hunyady grófi család - Hunyadyak kora - Hunyady László

305 HUNYADY GRÓFI CSALÁD. — HUNYADY LÁSZLÓ. 306 kodak egyik legnagyobbika, a hóditó II. Moham­med elfoglalta Konstantinápolyt (1453) s 1454. Szervia ellen vezette hadait. Brankovics György felkereste Hunyadyt, segedelmet kérvén tőle. H. feledve a múltak sérelmeit, nagy buzgalommal látott a hadgyüjtéshez s mihelyt felkészült a szerb­bel együtt átkelt a Dunán s a szultántól vissza­foglalta a várakat mind itt, mind Bulgáriában, s táborát Krusecz mellett megvervén, vezéreit el­fogta, miután Mohammed kikerülte a neki aján­lott csatát s a Haemus magas bérczein sietve visszavonult, H. diadalmasan tért vissza hadjá­ratából Byzancz hóditója ellenében. És ekkor, bár koszorús halántékkal, de nemesen és egysze­rűen és utószor irt a császárnak és pápának, fel­­hiván és intvén őket, hogy itt az idő, most vagy soha, a törököt kiszorítani Bulgária és Kaméliá­ból túl a tengereken; kevesebb erő kell hozzá, mint vélik, de rögtön, de haladéktalanul. Kész végrehajtani százezer emberrel e munkát, mely­nek csak három hónapra adjanak díjat, később ő fogja ellátni abból, ami martalékot szerzene. A kért segély elmaradt, s Mohammed 1456. ta­vaszán 160,000 emberrel s 2­10 hajóval Nándor­fehérvár falai alatt megjelent. A Budán gyülése­­zett rendek rémülettel halták a hirt, csak a Cil­éi és Garapárt és Hunyady nem oszták a rémületet. Amazok azt hivék, hogy K. el fog veszni, ez pedig azt, hogy meg fogja menteni a hazát. És megmenté azt. Pedig csak a szent életű Kapisztrán János ferenczrendi szerzetes lángbuz­galma által gyűjtött keresztesek, sógora Szilágyi Mihály, fia László s Kanizsay László, Kórogi János macsói bán és Rozgonyi Sebestyén voltá­nak mellette. Jul. 22. volt a végcsata. Mohammed futásnak indul, véle és utána seregének kuszárt rendel. Nándorfehérvár körül negyvenezer török halottat s táborát a magyarok kezében hagyta. (Lásd Belgrád cz. czikket.) De Isten nehány nap múlva a dicső diadal után (aug 11.) nyugalomra hivta magához. „Győztél János,d e szavakkal fo­­gadá karjaiba a halottat Kaprisztrán, miután a Bold. Szűz zimonyi kápolnájában az egyház vi­gasztalásaival ellátta a nagy férfiút. És Európa meghalta a hihetetlen diadal hitét és utána rög­tön a hős halálát. A magyar nemzet úgy érezte, mintha napja szállt volna le. A pápa, III. Calixt, valamennyi bíbornoktól környezve, zokogva mu­tatta be az engesztelő áldozatot Istennek — a hit védéért. Hol bölcsője ringott, melyhez annyi édes emlék közé, Erdélynek jutott a szerencse, hogy a nagy férfi hamvait keblébe zárhassa; óhajtásához képest Erdélyben a gyulafej­érvári székes templomban temettetett el, hol sarkoshagja, czélja annyi hazafi zarándoklatának, máig is látha­tó. (V. é. p. Teleky J. Hunyadyak kora I. II. Sza­­lay s Horváth, Magy. tört. II. k. Köváry,Erd. tört. H. k. s Budapesti Szemle 1858. évf.) (Ny K­l.) Hunyady grófi család. A kéthelyi Hunyady grófi, valamint a hasonevü kiskresz­­tyeni nemesi család, a Hunyadról származott Magyar Encyclopaedia. IX. Nagy Andrásban, Majthényi László szerémi püs­pök tisztjében, ki Rudolf királytól 1607. czime­­res nemesi levelet nyert, tiszteli alapitóját. Ennek két fia, a barsmegyei nemesi curián maradott László és a Somogymegyébe átszármazott Ferencz a családot maiglan lenyúló két ágra szakaszták, amennyiben amaz a nemesi, emez pedig a grófi ágnak "lett törzsévé. Ferencznek fia, a gyermek nélkül elhunyt László kir. személynök, András barsi alispán, kir táblai ülnök, majd alországbiró végre alnádor volt, s fia Antal, Barsmegye alis­pánja, 1753 báróságot és Kéthelyre adományt nyert, honnan ez időtől ezen ág előnevét irja­ Antalnak fia János, 1­97. grófi rangra emelte­tett. Nejétől, gr. Pállff­y Teréztől két figyel­mese maradott, József és Ferencz. Az utóbbi leányt? Julia grófnő (szül. 1851. aug 26.) 18­93 aug­­. a tragicus végetért Obrenovich Mihály szerb feje­delem hitvese lett (V. ö. Nagy Iván, Magyarorsz. családai VI. 192—198. s Pótkötet 28.. 1.) (x-y K-i) Hunyadyak kora alatt értjük a magyar nemzet európai államéletének ama ötven (1440—• 1490.) évre terjedő fény s dicsőségteljes idősza­kát, melyben a hirtelen feltűnt Hunyady János neve homályba borit minden egyéb nevet, még magát a fejedelmét is, s mely nagy királyaink, koronájára uj fényt önt fia, Mátyás a hős és lángeszű kormányférfi halántékai körül. Mi volt s mi lehet a magyar: ők mutaták meg Európá­nak. A Hunyadyak alatt feltételező állam lettünk s oly jelentékeny befolyást nyertünk az egész akkori művelt világra, különösen pedig a keletre, hogy a világ eseményei hazánk viszontagságai­val mintegy összeolvadnak, s a többi szomszéd nemzetek történetei háttérbe vonulnak. Azonkívül e korban, mely egyszersmind a közép századok­ból az újabbakba átmenetet alkot, vettetnek meg alapjai kevés kivétellel mindazon belviszonyaink­­nak, melyeket még csak minapában is létezőknek ismertünk. Gr. Teleky József „Huny­ad akkora“ cz. monumentális munkájában e nagy időszaknak legméltóbb történetírója. (Ny- K-J.) Hunyady László, a halhatatlan emlékű országkormányzó s horogszeghi Szilágyi Erzsé­bet idősebb fia, kora erkölcsi romlottságának s a pártfondorlatoknak szánandó áldozata, szül. 1431- ben. Atyjának harczaiban, már kora ifjúságában kísérője, a szerencsétlen rigómezői ütközet után, mintegy másfél évig kezeskedett atyjáért Szen­­drőben, Brankovics Györgynél, miglen 1450. nyarának végén, szabadságát visszanyerte. 1452. tagja volt azon fényes követségnek, mely a III. Frigyes császár kezei közöl kiszabadított V. László király üdvözletére Bécsbe érkezett. A kö­vetkező év elején a fejedelem a húsz éves ifjat, hogy benne atyja érdemeit is jutalmazza, Horvát, s Dalmátország bánjává nevezte, s a felvidéken rabló Axamith cseh hadnagy megfékezésére kül­dötte, mely tisztében buzgalommal és szerencsé­sen járt el. 1455-ben jegyet váltott a nádor, Gara László leányával, 1456. munkás­segéde 20

Next