Egyetemes Magyar Encyclopaedia 9. Görögország története-Joachim (Pest, 1871)
H - Hunyady grófi család - Hunyadyak kora - Hunyady László
305 HUNYADY GRÓFI CSALÁD. — HUNYADY LÁSZLÓ. 306 kodak egyik legnagyobbika, a hóditó II. Mohammed elfoglalta Konstantinápolyt (1453) s 1454. Szervia ellen vezette hadait. Brankovics György felkereste Hunyadyt, segedelmet kérvén tőle. H. feledve a múltak sérelmeit, nagy buzgalommal látott a hadgyüjtéshez s mihelyt felkészült a szerbbel együtt átkelt a Dunán s a szultántól visszafoglalta a várakat mind itt, mind Bulgáriában, s táborát Krusecz mellett megvervén, vezéreit elfogta, miután Mohammed kikerülte a neki ajánlott csatát s a Haemus magas bérczein sietve visszavonult, H. diadalmasan tért vissza hadjáratából Byzancz hóditója ellenében. És ekkor, bár koszorús halántékkal, de nemesen és egyszerűen és utószor irt a császárnak és pápának, felhiván és intvén őket, hogy itt az idő, most vagy soha, a törököt kiszorítani Bulgária és Kaméliából túl a tengereken; kevesebb erő kell hozzá, mint vélik, de rögtön, de haladéktalanul. Kész végrehajtani százezer emberrel e munkát, melynek csak három hónapra adjanak díjat, később ő fogja ellátni abból, ami martalékot szerzene. A kért segély elmaradt, s Mohammed 1456. tavaszán 160,000 emberrel s 210 hajóval Nándorfehérvár falai alatt megjelent. A Budán gyülésezett rendek rémülettel halták a hirt, csak a Ciléi és Garapárt és Hunyady nem oszták a rémületet. Amazok azt hivék, hogy K. el fog veszni, ez pedig azt, hogy meg fogja menteni a hazát. És megmenté azt. Pedig csak a szent életű Kapisztrán János ferenczrendi szerzetes lángbuzgalma által gyűjtött keresztesek, sógora Szilágyi Mihály, fia László s Kanizsay László, Kórogi János macsói bán és Rozgonyi Sebestyén voltának mellette. Jul. 22. volt a végcsata. Mohammed futásnak indul, véle és utána seregének kuszárt rendel. Nándorfehérvár körül negyvenezer török halottat s táborát a magyarok kezében hagyta. (Lásd Belgrád cz. czikket.) De Isten nehány nap múlva a dicső diadal után (aug 11.) nyugalomra hivta magához. „Győztél János,d e szavakkal fogadá karjaiba a halottat Kaprisztrán, miután a Bold. Szűz zimonyi kápolnájában az egyház vigasztalásaival ellátta a nagy férfiút. És Európa meghalta a hihetetlen diadal hitét és utána rögtön a hős halálát. A magyar nemzet úgy érezte, mintha napja szállt volna le. A pápa, III. Calixt, valamennyi bíbornoktól környezve, zokogva mutatta be az engesztelő áldozatot Istennek — a hit védéért. Hol bölcsője ringott, melyhez annyi édes emlék közé, Erdélynek jutott a szerencse, hogy a nagy férfi hamvait keblébe zárhassa; óhajtásához képest Erdélyben a gyulafejérvári székes templomban temettetett el, hol sarkoshagja, czélja annyi hazafi zarándoklatának, máig is látható. (V. é. p. Teleky J. Hunyadyak kora I. II. Szalay s Horváth, Magy. tört. II. k. Köváry,Erd. tört. H. k. s Budapesti Szemle 1858. évf.) (Ny Kl.) Hunyady grófi család. A kéthelyi Hunyady grófi, valamint a hasonevü kiskresztyeni nemesi család, a Hunyadról származott Magyar Encyclopaedia. IX. Nagy Andrásban, Majthényi László szerémi püspök tisztjében, ki Rudolf királytól 1607. czimeres nemesi levelet nyert, tiszteli alapitóját. Ennek két fia, a barsmegyei nemesi curián maradott László és a Somogymegyébe átszármazott Ferencz a családot maiglan lenyúló két ágra szakaszták, amennyiben amaz a nemesi, emez pedig a grófi ágnak "lett törzsévé. Ferencznek fia, a gyermek nélkül elhunyt László kir. személynök, András barsi alispán, kir táblai ülnök, majd alországbiró végre alnádor volt, s fia Antal, Barsmegye alispánja, 1753 báróságot és Kéthelyre adományt nyert, honnan ez időtől ezen ág előnevét irja Antalnak fia János, 197. grófi rangra emeltetett. Nejétől, gr. Pállffy Teréztől két figyelmese maradott, József és Ferencz. Az utóbbi leányt? Julia grófnő (szül. 1851. aug 26.) 1893 aug. a tragicus végetért Obrenovich Mihály szerb fejedelem hitvese lett (V. ö. Nagy Iván, Magyarorsz. családai VI. 192—198. s Pótkötet 28.. 1.) (x-y K-i) Hunyadyak kora alatt értjük a magyar nemzet európai államéletének ama ötven (1440—• 1490.) évre terjedő fény s dicsőségteljes időszakát, melyben a hirtelen feltűnt Hunyady János neve homályba borit minden egyéb nevet, még magát a fejedelmét is, s mely nagy királyaink, koronájára uj fényt önt fia, Mátyás a hős és lángeszű kormányférfi halántékai körül. Mi volt s mi lehet a magyar: ők mutaták meg Európának. A Hunyadyak alatt feltételező állam lettünk s oly jelentékeny befolyást nyertünk az egész akkori művelt világra, különösen pedig a keletre, hogy a világ eseményei hazánk viszontagságaival mintegy összeolvadnak, s a többi szomszéd nemzetek történetei háttérbe vonulnak. Azonkívül e korban, mely egyszersmind a közép századokból az újabbakba átmenetet alkot, vettetnek meg alapjai kevés kivétellel mindazon belviszonyainknak, melyeket még csak minapában is létezőknek ismertünk. Gr. Teleky József „Hunyad akkora“ cz. monumentális munkájában e nagy időszaknak legméltóbb történetírója. (Ny- K-J.) Hunyady László, a halhatatlan emlékű országkormányzó s horogszeghi Szilágyi Erzsébet idősebb fia, kora erkölcsi romlottságának s a pártfondorlatoknak szánandó áldozata, szül. 1431- ben. Atyjának harczaiban, már kora ifjúságában kísérője, a szerencsétlen rigómezői ütközet után, mintegy másfél évig kezeskedett atyjáért Szendrőben, Brankovics Györgynél, miglen 1450. nyarának végén, szabadságát visszanyerte. 1452. tagja volt azon fényes követségnek, mely a III. Frigyes császár kezei közöl kiszabadított V. László király üdvözletére Bécsbe érkezett. A következő év elején a fejedelem a húsz éves ifjat, hogy benne atyja érdemeit is jutalmazza, Horvát, s Dalmátország bánjává nevezte, s a felvidéken rabló Axamith cseh hadnagy megfékezésére küldötte, mely tisztében buzgalommal és szerencsésen járt el. 1455-ben jegyet váltott a nádor, Gara László leányával, 1456. munkássegéde 20