Gutenberg Nagy Lexikon, 1. kötet. A - Aiolok (Budapest, 1931)
A - Ágoston, szent - Ágoston, olmützi - Ágoston Antal - Ágoston Emil - Ágoston Géza, darvai és huszti - Ágoston Péter - Ágoston Péter
535 nek halála után 395-ben püspökké választották. Mint püspök papjaival együtt él szerzetesi egyszerűségben, sikerrel küzdött a manicheusok, a donatisták, a pelagiánusok ellen. Holttestét a vandálok által száműzött püspökök Szardíniába, 200 évvel később Luitprand longobard király Páviába vitette és csak 1842-ben vitték vissza Hippóba. Szent Ágoston leghíresebb műve, a Vallomások c. önéletrajza, melyet magyarra Vass József fordított, és a De civitate Dei (az Isten országáról) c. történeti bölcseleti műve. A manicheusok ellen írta Contra Faustum, a pelagiánusok ellen De gratia et libero arbitrio (a malasztról és szabad akaratról) c. munkáit, melyben kifejti, hogy az eredendő bűn által az ember elvesztette a megszentelő mulasztót, de a szabad akarat nem veszett el, csak rosszra hajló lett. Ez a megromlott emberi természet természetes jócselekedetekre képes ugyan, de természetfeletti, azaz az örök életre érdemszerző jócselekedetekre a maga erejéből nem képes, hanem csak a malaszt segítségével, mely azonban nem maga működik, hanem az embernek együtt kell működnie a malaszttal. Szent Ágoston legkitűnőbb életrajza Hertling tanártól (a későbbi német kancellártól), a Kirchheim-féle «Weltgeschichte in Characterbilder» c. gyűjteményben jelent meg. Magyarul a Szent Istvánkönyvek sorozatában, Babura: Szent Ágoston élete, és Balogh József : Szent Ágoston a levélíró, huszár I. Ágoston, szent, az angolok apostola, a monteceliói bencés kolostor apátja. 39 szerzetessel Nagy szent Gergely pápa küldte 590-ben Angliába hittérítőként. Ott 597-ben Ethelbert királyt megkeresztelte, mire Gergely pápa püspökké szentelte. Ágoston Canterburyt választotta székhelyéül s három év alatt egész Kent-et megtértté ; ekkor a pápa érseki rangra emelte s megbízta, hogy 12 püspököt szenteljen, egyet Yorkba küldjön, aki idővel a szigetország északi részének érseke lett. Igen érdekes Nagy szent Gergely pápának az az utasítása, hogy a pogány templomokat ne rombolja le, hanem alakítsa át keresztény templomokká. 605 máj. 26-án halt meg, a 747-iki cloveshovei zsinat a szentek közé iktatta. huszár e. Ágoston, olmützi, szül. 1467-ben, megh. 1513- ban. Korának egyik legnagyobb humanistája, Olaszországban tanult és 1494-ben Páduában a kánonjog és a szabad művészetek doktora lett. 1497-ben Budán II. Ulászló titkára, később Csehország alkancellárja lett. Mivel minden szabad idejében a tudományokkal és a költészettel foglalkozott, tagja lett a Sodalitas Litteraria Danubiana-nak (Dunai Tudós Társaság) és különösen Celtes Konráddal volt állandó összeköttetésben. Munkái : Dialogus (1493) ; De modo epistolandi (1495) ; Catalogus episcoporum Olomucensium (1511) ; Quattuor epistolae (1512). Költeményeiből csak igen kevés maradt reánk. Ágoston Antal, író, műfordító. Szül. 1829-ben, megh. 1887-ben. Részt vett a szabadságharcban. A hatvanas években szorgalmas munkatársa a katolikus lapoknak. 1874—84-ig a Katholikus Hetilap szerkesztője volt. Egy ideig a Szent István-, majd a Szent László-Társulat titkára. Ágoston Emil, építész, szül. 1876-ban Aranyosmaróton, megh. 1921-ben Budapesten. Tanulmányait a kir. József-műegyetemen végezte. 1908-ban a trieszti izr. hitközség által a zsinagóga megtervezésére hirdetett nemzetközi tervpályázaton első, a majnafrankfurti, ugyancsak nemzetközi tervpályázaton második díjat nyert. 1910-ben tervei szerint épült a budapesti dohány uccai Hungáriafürdő fedett úszócsarnoka és gőzfürdője. A Kossuth Lajos uccai Astoria-szállót Hikisch Rezső építésszel közösen tervezte. E középületeken kívül egyéni művészetének jellegzetességével számos bérpalotát, lakóházat, nyaralót tervezett. balogh l. Ágoston Géza (darvai és huszti), székesfővárosi árvaszéki elnök, szül. 1878 máj. 8-án Máramarosszigeten. Tanulmányai végeztével doktorátust szerzett és a fővárosi árvaszék szolgálatába lépett. A gyermekvédelem terén nagy eredményeket ért el: 1910-ben a gyermekvédelmi osztályt szervezte meg, 1920 óta a székesfővárosi árvaszék elnöke. A II. osztályú polgári hadiérdemkereszt tulajdonosa és 1923 óta m. kir. kormányfőtanácsos. Számos cikket írt gyermekvédelmi kérdésekről a szaklapokba. E lexikonnak is munkatársa. SÁNDORFI K. Ágoston Péter, író, jezsuita prédikátor, szül. 1616-ban Szentléleken (Csík vm.), megh. 1689- ben. Nagyszombatban volt tanár s az Adalbertinum igazgatója, ahonnét gyakran küldték a török hódoltság területére hitszónoknak, ahol ismételten elzárták s megkínozták. Aszketikus művei : Lelki patika (Lőcse, 1669) ; Szívek kincse (Nagyszombat, 1671) ; Myrhaszedő zarándok (U. O., 1672). HUSZÁR E. Ágoston Péter, jogtanár, író, szül. 1874-ben, megh. 1925-ben. A nagyváradi jogakadémia tanára volt 1901-től. A szocialista mozgalmakat irodalmi műveivel és politikai szereplésével is támogatta. 1918 októberben a nagyváradi Nemzeti Tanács elnökének választották, azután ÁGOSTON 536