Gutenberg Nagy Lexikon, 7. kötet. Bubics - Combe-Capelle-i ősember (Budapest, 1932)
B - Budacul românese - Budacul săsese - Budafa - Budafok - Budaháza - Budai Dezső - Budai hegység
29 BUDACUL ROMÂNESC — BUDAI HEGYSÉG 30 nyelvből származtatja, így nevezik krónikáink Attila egyik testvérét, sőt a külföldi források Bléda néven ismernek. A magyar krónika jól tudja, hogy a két testvér megosztozott a hun birodalmon s elbeszéli, miként ölte meg Attila öccsét hatalomféltésből. A nemzeti hagyomány tőle származtatja az ország fővárosának nevét ; ezt ugyan Attila, mint egyedüli uralkodó Attila városának (Adlburg, Etzelburg) nevezte el, de csak a németek fogadták el a névcserét. Buda király az újabb magyar költészet kedvelt alakjává vált : Arany János és Fábián Gábor eposzban, Bessenyey György, Demeter János és Vajda Péter drámákban foglalkoztak vele. Ezt a nevet viselte Szent István király egyik híve . Egyérőt fia Buda; ettől különböző személy «Szakálas» Buda, Péter király gonosz tanácsadója. Mint személynév, a XII—XIV. században elég gyakori. A XVI—XVII-ikben, különösen Erdélyben családnév gyanánt lép fel (Galaczi, Imecsfalvi, Nagynyíresi, Nagyszeréndi, Somkúti, Szilágyszegi, Újbóri, stb. előnevekkel). Személyekről helyekre is átment. Heves- és Zalamegyében Kibuda, Pest m.ben Mikebuda, Ungban Budaháza, Zalában Budavár, a Balatonnál Budatava, számos Budafa, Erdélyben Szász-, Oláh- és Ujbuda tanúskodnak gyakoriságáról. varjú b. Budáéul românesc, a most Romániához tartozó Felsőbudak régi besztercze-naszódvármegyei község mai neve. Budáéul sásesc, a most Romániához tartozó Szászbudak régi beszterce-naszódvármegyei község mai neve. Budafa, kisközség Zala vm. zalaegerszegi j.-ában, (1920) 326 lak. Vasúti megállóhely, u. p. és u. t. Salomvár. Budafok, rendezett tanácsú város Pest- Pilis-Solt-Kiskún vm.-ben, a Duna jobbpartján, (1930) 19.696 lak., az utóbbi tíz év alatt lakóinak száma 6010-zel szaporodott. A MÁV és a D. S. A. vasutak állomása, Budapesttel helyiérdekű villamos vasút köti össze, gőzhajóállomás, posta-, távíróhivatal. Régebben bortermelőtelep volt, újabban gyors arányban fejlődő iparos város, a borkereskedelem egyik központja. Nagyobb ipari üzemei (1920) pezsgő-, konyak-, szesz-, sörgyárak, hajógyár, zománcedény-, aszbesztcementpalagyár, gyufagyár, szappangyár stb. A tétényi platónak cerithiummészkőből való oldalában számos nagy borpince van, a borkereskedés élénk. Számos szép nyaralója, úrilaka van. A rómaiak idejében helyén telep volt. A mai város alapját csak 1739-ben vetették meg, a pesti, budai és csepeli lakosság szőlői és pincéi voltak itt. Sok volt a barlanglakás. Neve eleinte Promontorium, majd Promontor. p.ormós. Budaháza, most Máté Budkovce néven Csehszlovákiához tartozó község a régi Ung vmben. Budai Dezső, mérnök és politikus, szül. 1868- ban Aradon. A budapesti műegyetem elvégzése után a tiszaszabályozásnál és a csepelszigeti ármentesítésnél dolgozott, 1922 és 1926-ban ismételten nemzetgyűlési képviselőnek választották Budapest déli kerületében. Szakmunkái : Partbiztosítás, Zsilipépítések, pall a Budai hegység, a Dunántúli magyar középhegység Dunazughegység csoportjának Buda környékén fekvő darabja. A szorosabb értelemben vett Budai hegység Solymár, Pesthidegkút, Budakeszi, Budaörs és Budapest között foglal helyet és három csoportra oszlik. 1. Első és legészakibb része a Hármashatárhegy csoportja, Solymár és Pesthidegkút között kezdődik és a Vörösvári völgy, a Duna völgye, a Pesthidegkúti medence és az Ördögárok völgye közötti területet ágazza be. Kezdetben keskeny, éles s gyenge hágókkal szabdalt gerinc (Kálváriahegy 386 m, Csúcshegy 445 m), de a Viharhegytől (462 m) kezdve kiszélesedik s a Hármashatárhegy csúcson (496 m) legnagyobb magasságát éri el. Fensíkszerűen terpeszkedő háza pompás kilátást nyújt a Duna alluviális síkjára, a Dunazughegység többi részére, a fővárosra stb. Újabban autóút vezet a közvetlenül a csúcs alatt épített és nagy látogatottságnak örvendő menedékházhoz. A Hármashatárhegy csúcsán túl ez a csoport általában széles vonulat marad, csak magassága csökken fokozatosan a Várral szemben elválasztó, kb. a Margit-körúttal jelzett határa felé. Alacsonyodó csúcsai : Kecskehegy (479 m), Gugerhegy (Lábtóhegy : 376 m), Ferenchegy (265 m), József-hegy (232 m), Rókushegy (249 m) és a város közvetlen szomszédságában levő Rózsadomb és Kálváriadomb. A Hármashatárhegy csoportjában, a Pálvölgyben van a Budai hegység két legnagyobb barlangja, a régebben ismert Pálvölgyi barlang és az 1930-ban felfedezett, az előbbinél ugyan kisebb, de sokkal érdekesebb alakulatokkal rendelkező Miklóssy-féle Szemlőhegyi barlang. 2. Az előbbinél jóval kisebb területet foglal el az Ördögárok jobbpartján és egészen a Budakeszi úttal jelzett mélyedésig terjedő Hárshegyi csoportja. Legmagasabb pontja a szép erdővel koronázott Hárshegy (458 m), ide tartozik a Kishárshegy (361 m) és Ferenchalom. Budát csaknem egészen félköralakban veszi körül a Budai hegység legnagyobb és legmagasabb része: 3. a János- és