Gutenberg Nagy Lexikon, 7. kötet. Bubics - Combe-Capelle-i ősember (Budapest, 1932)

C - Chapelle-aux-Saints - Chaplain, Jules-Clément - Chaplin, Charlie Spencer - Chapman, George - Chapmann-Catt - Chappe, Claude - Chaptal, Jean Antoine

435 CHAPELLE-AUX-SAINTS — CHAPTAL 436 22-én u. o. Különösen a Corneille «Cid»-je körül folyó vitát lezáró, tapintatos és ügyes akadé­miai szakvéleménye (Sentiments de­s Académie sur le Cid, 1637) emelte tekintélyét. Az aka­démia alapításában is nagy szerepe volt. A későbbi nemzedék már inkább azt látta, hogy Chapelain hosszú és unalmas eposzából (La Pucelle d'Orléans, 1656, a második részt csak 1882-ben adták ki) s finomkodó kisebb költeményeiből mennyire hiányzik az ihlet s az igazi művészet. hankiss J. Chapelle-aux-Saints (ejtsd : sapelosze), köz­ség Franciaország Corrèze départementjában , a területén levő «La Bouffia» barlangban 1908 aug. 3-án napfényre került ősemberi csontváz által lett világhírűvé. Az értékes lelet fölfede­zése és megmentése Bouyssonne J. és A., vala­mint Bardon L. francia abbéli érdeme. A csont­váz az 1,5 méter magas, 2-5 m széles és 6 m mély, lakásra nem alkalmas barlang fene­kén, 1-5 m hosszú és 1 m széles sírgödör­­szerű mélyedésben feküdt, temetésre valló el­helyezésben s feje alá ki volt téve. Fölötte 30—40 cm vastag diluviális réteg feküdt és közel 1000 darab fiatal moustérien-típusú vag­dalt kőeszköz, továbbá ősállatok csontjai kerül­tek elő. E lelet a neandervölgyi típusú ősember legépebb állapotban megmaradt csontvázai közé tartozik. Korát Boule a harmadik inter­­glaciális időszak végére vagy az utolsó eljege­sedés idejére teszi. Koponyája a neandervölgyi típusú koponyák legprimitívebbjei közé tarto­zik. BARTUCZ L. Chaplain Jules-Clément, francia éremművész, szül. 1839 júl. 12-én Montagneban, megh. 1909 júl. 13-án Párisban. Eleinte mellszobrokat készített és egy ideig a sèvresi porcellángyár művészeti vezetője volt, majd elnyerte a római nagy­díjat és teljesen az éremművészetnek szentelte magát. Ezen a téren korának egyik vezető mestere, aki főleg rendkívül finom portréival tűnt ki. éber J. Chaplin (ejtsd : cseplin) Charlie Spencer, színművész, szül. 1889 ápr. 16-án Londonban. Apja színész volt, korán meghalt és ő anyjával vendégszerepelt kis színpadokon. 19 éves korá­ban szerződtette Karne Fred társulatához, amely bejárta az egész világot «Egy éjszaka egy amerikai tingli-tangliban» című szkeccsé­vel. így került 1908-ban Amerikába, ahol Mac Sennet, az ismert burleszkfilmrendező szerződtette. Eleinte rövid filmek főszerepét játszotta, azután 1920-ban elkészítette saját rendezésében a Kölyök című filmet, amely világ­sikert aratott. Ezt követte A zarándok (1922), Aranyláz (1924), A cirkusz (1927) és A nagyváros fényei (1930). Amióta világhírű színész, kétszer volt Európában, 1921-ben és 1931-ben. radó J. Chapman (ejtsd : csepmen) George, angol író, szül. 1559 körül Hitchinben (Hertfordshire), megh. 1634 máj. 12-én Saint Giles in the Fields­­ben, írói hírnevét főleg Homérosz-fordításá­­nak köszönheti. Mint drámaíró nem önálló egyéniség. Tragédiái Marlowe és Shakespeare hatását mutatják ; leghíresebb szomorújátéka : Bussy dA­mbois (1607). Vígjátékaira Lyly és Ben Jonson voltak nagy hatással ; leghíre­sebbek : All fools but the fool (1605) és a Ben Jonsonnal és Marstonnal együtt írt Eastward Ho­­­latzkó­l. Chapmann­ Catt (ejtsd: csepmen-két; leány­nevén Carrie, ejtsd : kék­) Lane, az amerikai nőmozgalom előharcosa, szül. 1859 január 9-én Riponben. Előbb mint Chapmann Leo, majd mint Catt George felesége a nők egyenjogúsí­tásáért folytatott szóban és írásban fáradha­tatlan tevékenységet ; elsősorban az ő érdeme, hogy a szavazati jogot az Egyesült Államok­ban 1919-ben a nőkre is kiterjesztették. Szer­vező és propagandisztikus munkája alatt Euró­pában is ismételten tartott felolvasásokat ; többször járt Budapesten is. Chappe (ejtsd : sáp) Claude, az optikai távíró feltalálója. Szül. 1763 dec. 25-én Brulonban, megh. 1805 jan. 23-án Párisban. Kezdetben elektromos távíróval is kísérletezett, de a veze­tékek hiányos szigetelése miatt áttért az optikai távíróra. Ezt 1793-ban bemutatta a nemzet­gyűlésnek, amely kiépítését elrendelte, Chap­­peot kinevezte távírómérnökké. Távírórend­szere egymástól távcsővel látható távolságban (10—13 km) felállított optikai távírók sora volt. Egy távírókészülék felső része három karból állott, amelyek mindegyikét a másik kettőtől függetlenül állították be. A középső kar végére erősített szélső karok 45 fokonként változtatható helyzetbe voltak hozhatók. Ily módon 252 különböző jel volt előállítható, amelyek betűket, szótagokat vagy szavakat jelentettek. A híradás Páris—Lille között 10—12 állomás közbeiktatásával két perc alatt, a leghosszabb vonalon Páris—Bayonne közt tizennégy perc alatt volt lebonyolít­ható. K.OROSSY-KHAYLL I. Chaptal (ejtsd : saptal) Jean Antoine, francia kémikus és államférfi, szül. 1756 jún. 4-én Nogaretben, megh. 1832 júl. 10-én Párisban. A salétrom gyártását egyszerűsítette. Tökéle­tesítette továbbá a kénsav-, timsó- és szóda­gyártást. A törökvörös festésnek ő volt a meg­alapítója, kidolgozott azonkívül egy borjavító eljárást is. bálint­­.

Next