Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon 2. (Budapest, 1997)
Betűrend - P - Pozsonyalmás - Pozsonybeszterce - Pozsonyboldogfa - Pozsonyborostyánkő - Pozsonycsákány - Pozsonyeperjes - Pozsonyfehéregyház - Pozsonyhidegkút - Pozsonyivánka - Pozsonyligetfalu - Pozsonynádas - Pozsonypüspöki - Pozsonysárfő - Pozsonyszőllős
Pozsonyai más legelejéről ismert helyünk; morva eredetű neve a Vratislaburgium s azok változataiból /Bredslavaborg, Pressburg/ következtethető /?/. A XI.sz.-ban alakult Pozsony m szk.-e, későbbi /1291/kiváltságokkal. 1404-től sz kir.-i város /XV.sz-i német szövegezésű városi jogkönyvével, 1405-től tárnokjogú/. Már korán /1405, 1410, 1411, 1429, 1435/ a magyar országgyűlések szính.-e. Az 1498:XXXII.tc.ben „a királyi városok és nemesek közti bíráskodás” során Pozsony is és más 9 város - szerepel. Az 1498:XXXIV.tc. alapján Pozsony az I. sz. főharmincadhelyi Lásdy lett; ide beosztva: Oroszvár,farendeki, Nezsider, Zarand'?, Malacka, Sasvár, Gajár, Stomffa és Szenice fiók harmincadhelyekkel. Az 1514.VI-IX.tc.ben a szab. kir.-i városok között felsorolva. 1526 után az 1527. 1528-i budai; az 1542, 1543-i besztercebányai; az 1545, 1547-i nagyszombati; az 1553, 1635 és 1681-i soproni kivételével az országgyűlések, 1552-1784 között a Korona őrzésének, 1835-ig a királykoronázások színhelye. 1531-ben a Magyar királyi kamara Budáról idehelyezve. 1619-ben, várával együtt, az ERD-i hadak foglalják el, amelyek az 1620-i ostromnak még ellenállnak, de 1621-ből a király serege végülis visszafoglalja. Az 1630:XLV.tc.-kel „...az országban elharapódzott garázdálkodások megfékezésére” a Duna jobb- és balparti részekre illetékes nyolcados törvényszékek közös székhelye. 1670-ben a Habsburgok vértörvényszékével. 1674. ápr. 4-én hírhedt katolikus vértörvényszéke, 300 protestáns lelkész megkínzása után félszázat halálra, sokukat gályarabságra ítél. 1683 . júl. 26. és 29. között átm. a törökök s kurucok kezén. Az 1687-i országgyűlés közjogi tette a Habsburg-ház örökös királyságának kimondása, s az aranybulla /1222.XI.c./ ellenállási záradékáról való lemondása, majd az 1722-23-ikon a Pragmatica sanctio elfogadása. 1741-ben az uralkodónő részére a hadsegély megszavazása. 1741-i orszgg.-ek után itt rendeltetésszerű országház-épületet emelnek 1753-ban le célt szolgálta 1848-ig. Az 1723:XXXI. te.-kelth. jogú sz. kir. város a Dunánirmeni kerületből. 1776-ban jogakadémia megnyitása. 1785-1790 között a Nyitrai, 1849-1860 között átm. a Pozsonyi Kormánykerületben /ezúttal mint ker.-i közp.-i szh./ Mindvégig vm.-i és j.-i szh. is. 1797. dec. 26- án átm. franciák foglalják el, s ugyanitt békekötés. 1809. júl. 14. - nov. 19. között ismét franciák kezén. 1802-1848 között valamennyi orszgy. szinh.-e. 1811-ben a várost s a várat tűzvész pusztítja. 1847. nov. 7. és 1848. ápr. II. között itt zajlott le az utolsó rendi orszgy. a szabadelvű törvények kivívásával, az 1848:IV.tc. által az orszgy.-ek innen Pestre áthelyezve. 1848. aug.-ban létrejön a vasúti öszszeköttetés Béccsel. 1848. okt. 7-én a császárhű horvát bán által veszélyeztetve. 1849. júmtól aztán az egyik császári katonai parancsnokság szb.-e. 1911. okt. 3-án a pozsonyi j.-ból Királyfa, Nagyborsa, Egyházfa, Hegysúr, Dunajánosháza, Papkörmösd, Pénteksur, Magyarbél, Németbél, Dunaújfalu, Dunasáp, Dunatorony, Zone ksg.-ek a pozsonyi j.-ból a szenei j.-ba átsorolva. 1911. okt. 3-án 1299 kh kt. Lamacs ksg.-től városfejlesztési célokból idecsatolva. 1918. dec. 31-én cseh légionáriusok által megszállva. 1920. jún. 4-től /1921:XXXII.tc./ Pozsony az elalakult CSZ közt.-hoz elcsatolva /1939-1944 között átm. SZL-ban/; a továbbiakban mindvégig szt. főváros./ Pozsonyaimás, Pozsony vm. malackai j. 400325-ra., 7372 kh, 1155 szt. /Almás, Apfelsbach, Apfek-Pach, Jabloňové, Jablonowe, JABLOŇOVÉ, Jabloňové pri Malackéch. + Fenyves-tp. + Gasparovict-tp. + Prachovná-tp. + Skroczovczi-tp. + Szarva-tp./ Pv.; Vá. 110. Pozsonybeszterce, Pozsony vm pozsonyi j. 400511- V., 6371 kh, 2271 szt. /Beszterce, Besztercze, Bistemitz, Bistricz, Bitricze, Bisztemitz, Bisztricza, Bystrica pri Bratislave, Pozsonybesztercze, ZÁHORSKÁ BYSTRICA, + Ferencz m v. Ferenczszállás/ Pm /1858-ban postaállomással/. Pozsonybesztercze, Pozsonybeszterce, Pozsonyboldogfa, Pozsony vm szenei j. 400729-VI., 781 kh, 398 m. /Boldogfalva, Frauendorf, Frauensdorf, Matka Bozia v. Boldogfa, Matka Bozy, Matksbora, BOLDOG./ */1940-1944 között átm. a szenei szb.-i kirend.-ben./ Pozsonyborostyánkő. Pozsony vm pozsonyi j. 400512- V., 2727 kh, 938 szl. /Ballenstein. Borostyánkő, Paistum, Pajstun, Pajstum, Pajstun, Paulenstein, Peistrun, Plauenstein, BORINKA + STUPAVA + Horvátka./ Pm /1858-ban postaállomással/. HGE: Pajstuni Rézhámor és Hengermű. */Vára első okl.-ref.-a 1349-bai /franciák által felrobbantva 1810-ben/. 1897-i neve Borostyánkő, majd - a hasonnevű Vas vm-i ksg.-től való megkülönböztetésül -1910. jún. 13-tól hiv. is Pozsonyborostyánkő./ Pozsonycsákány. Pozsony vm. somorjai j. 400638-VI., 1944 kh, 393 m /Cakan, ČAKANY, Čakany v. Csákány, Csákány, Kleiterdorf, Knitteldorf./ HGE: Pozsonycsákányi Telepítvényes Birtok /mk./. Pl. Pozsonyeperjes. Pozsony vm. dunaszerdahelyi j. 400155-VI., 2818 kh, 1064 m. /Terjes. EPERJES, + Mihályművem + Szigeti m. + Uj m /Pü. HGE:OKH-szövetkezet. Pozsonyfehéregyház, Pozsony vm. nagyszombati j. 400447-1., 419 kh, 507 sz. /Biele Kostoly, BIELY KOSTOL, Biely Kostel, Bily- Kostel, Fehér-Egyház, Fehéregyháza, Weiszkirchen./ Pozsony fiók-pu. Pozsony. Pozsonyi Idegkút Pozsony vm. pozsonyi j. 400513- V., 1318 kh, 876 szl. /DUBRAVKA Dubrawka, Dubravka u Bratislavy, Hidegkút, Hidegkuth, Kaltenbrunn, Kalten-Brunn, Kaltenburg/Pm Pozsonyi Általános Takarékpénztár. Pozsony. Pozsonyi Bank Rt Pozsony. Pozsonyi Csavargőzös Vállalat Pozsony. Pozsonyi Dinanitgyár. Pozsony. Pozsonyi Első Takarékpénztár. Pozsony. Pozsonyi Építő Rt Pozsony. Pozsonyi Gépgyár Rt Pozsony. Pozsonyi gróf. Bár Pozsonyi Grófság sohasem létezett, a vm örökös főispánjai Tripartitumban is a bárók közé soroltan - e címet használva, még 1885 után is a főrendek között maradtak. Pozsonyi hídfő. Az 1947. febr. 10-én aláírt Párizsi békeszerződés alapján MO ellenszolgáltatás nélkül - a trianonban már elcsatoltakok túl - további 3 ksg.-et: Oroszvár, Dunacsún, Németjárfalu volt köteles CSZ-nak átadni Pozsony szl. főváros vízművei céljaira /1947.XVI.tv./. Pozsonyi Iparbank Rt Pozsony. Pozsonyi Kereskedelmi és Hitelbank Rt Pozsony. Pozsonyi Korona Takarék- és Hitelszövetkezet Pozsony. Pozsonyi Második Kerületi Takarékpénztár. Pozsony. Pozsonyi Raktár Rt Pozsony. Pozsonyi Szénkereskedelmi Vállalat Rt Pozsony, Kassa. Pozsonyi Szőlőmivelők Pinczeegylete. Pozsony Pozsonyivánka. Pozsony vm pozsonyi j. 400514- VI., 1357 kh, 878 szl. m /Ivánka, Iwanka, Iványi, IVANKA PRI DUNAJI, Ivánka pri Bratislave, Ivánka pri Dunaji./ PmTd.; Vmh. Pozsonyivánka 41. őrh. 17, 26. HGE: Az 1887-ben Renberg Károly hg.-né Hunyady Júlia gr.-nő által alapított 2800 kh hitbizományi jószág feje. OKH-szövetkezet. */1900. dec. 7-ig neve Iványi, majd Ivánka./ Pozsonyi jogkönyv. Lásd: Városi jogkönyvek! Pozsonyi vértörvényszék. Az aulikus római katolikus államvallás un. bírósága 1674. ápr. 4-i ülésével bezárólag 332 protestáns lelkészből, a meggyőződésük mellett a kínvallatásokon át mindvégig kitartó 96-ot előbb Lipótvár, Eberhard és Berencs vára tömlöcébe vettetett, majd a hercegprímás Trieszt és Nápoly piacain gályarabként saját hasznára eladatott. Pozsonyi Villamossági Rt Pozsony. Pozsonyi zsidó jogkönyv. Lásd: Zsidó városi jogkönyvek! Pozsony-Komáromi Egyesült HÉV. Budapest: Pozsonyligetfalu. Pozsony vm pozsonyi j. 400515- VL, 1451 kh, 2947 n. m. szl. /Engerau, Ligetfalva, Petržalka, PETRŽALKA; + Káptalanrét./ Pm.Tb.; Vá-Td. 81, 83. HGE: Határszéli Takarékpénztár /1908/; Magyar Zománc- és Fémárugyár Rt. /1907/; Matador Ruggyanta- és Balataművek Rt. */Az 1850-i kataszteri felvételi munkák során Pócsfalu /v. Flaschendorf, majd Káptalanrét/ kt. a ksg.-től s így Moson vm rajkai j.-tól Pozsony vm pozsonyi j.-ához, majd az 1884.Vn.tc.-kel az egész ksg. átkebelezve; neve 1901-ig Ligetfalu volt./ Pozsonynádas, Pozsony vm nagyszombati j. 400448-1., 4550 kh, 1604 szt. /Nádas, Nádas, Nádas, TRSTÍN + ROSUCHOV. + Jánosház p. + Józsdház p. + Prekáska v. Prékoska p. + Rakova Vadászlak + Rosohov-tp. + Nádasi m/ Pm /1858-ban postaállomással/. Vá-Td. Pozsonynádas-Szomolány 99. HGE: Nádasi Uradalom gazdasága; OKH-szövetkezet. Pozsonynádas-Szomolány Vá. Pozsonynádas, Szomolány. Pozsony-Országhatárszéli HÉV Rt Pozsony, Pozsonypüspöki, Pozsony vm somorjai j. 400639-V., 6235 kh, 2148 m. /Bischdorf, Biskupice pri Bratislave, Biskupice pri Dunaji v. Pihpeki, Pischdorff, Püspöky, PODUNAJSKÉ BISKUPICE, + Béla m + Galgócz v. Galgóczy m. + Gyuri m + Jegenyés p. + Kovácssziget + Kötélszer p. + Mogyorós p. + Téglaház p./Pm.Tb.Td., Vá-Td. 80. HGE: OKH-szövetkezet. */Volt mezőváros./ Pozsony-Rendező pu. Pozsony, Récse, Pozsonysárfő. Pozsony vm szenei j. 400730- VI., 2837 kh, 1421 szl. /BLATNÉ, Saarte, Saárfö, Sárfeő, Sárfia, Sarfia, Sarfija, Sárfô; + Amszterdami m/ Pü. /1858-ban postaállomással/. HGE: OKH-szövetkezet. Pozsonyszóeskút Széleskút, Pozsonyszőlős. Pozsony vm. pozsonyi j. 400516 V., 2659 kh, 1863 szl. /Pracsa, Prácsa, Vajnor, Wajnor, VAJNORY, Weinar, Weinem, Weinem, Winory, + Sprinzi m./ Pm. Vá-Td. 17, 26. */1888. jan. 4-ig a kig. neve Prácsa, majd Szőlős. Pozsonytaksony. Taksonyfalva. Pozsony-Ujváros Vá. Pozsony. Pozsony vármegye. A X. sz küszöbén már magyar uralom alatt, s a XI.sz.-tól egyik első vmnk, jeles székely telepekkel; csallóközi része külön közig.-i terület /Kis-Pozsony vm./. Területe a XI. sz.-ra kialakult. 1605-1645 között 1178 BETŰRENDES RÉSZ Pozsony vármegye