Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon 2. (Budapest, 1997)
Betűrend - B - Békéssámson - Békésszentandrás - Beketfa - Bekölce - Bél - Béla - Belac - Bélád - Bélafalva - Bélagyertyános - Bélaház
Békéscsabai Faiskola és Kertgazdaság Rt korábban odatelepedett sztnok egy része Nyíregyházára áttelepítve. 1753-ban újabb népes települések Zólyomból s Túrócból. Európa akkori legnagyobb falva 1840-től mezőváros lett /1886-ig/. Lásd: Békés, Békés Vármegye, Gyula! 1908. febr. 6-án Gerendás holdak kt.-i lakotth. kivált /1923. szept. 12-én ismét külön ksg.-nek nyilvánították/ az önálló régi. neve 1929. jan 19-től GERENDÁS lett /a ksg-gé alakulás azért is húzódott, mert 1919. májában a TK is szorgalmazta/. Békéscsaba városi rangra emelését már 1918-ban kimondták, de hiv.-an csak 1923-ban lett rt. ill. 1929-től megyei város; 1948. márc. 15-től átm. th.-i jogot is nyert; 1952-ben a város területéből kivált KÉTSOPRONY és TELEKGERENDÁS két új kig.; 1973. ápr. 15-én a Dobozból még 1927-ben kivált s önállóságát vesztett Mezőmegyer. Békéscsabai Faiskola és Kertgazdaság Rt Békéscsaba. Békéscsabai Földbirtokosok Gabonakereskedelmi Rt Békéscsaba. Békéscsabai Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt Békéscsaba. Békéscsabai Sertéshizlaló és Húsipari Rt Békéscsaba. Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület Békéscsaba. Békéscsabai Termény- és Áruraktár Rt Békéscsaba. Békéscsabai Vegyipari Rt Békéscsaba. Békéscsaba-Közraktár Vá. Békéscsaba. Békéscsaba-Piactér Vmh. Békéscsaba. Békéscsaba-Villanytelep Vmh. Békéscsaba. Békés-Csanádi HÉV. Budapest Békés-Csanádi Villamossági Rt Orosháza. Békésföldvár-Békési HÉV. Békés. Békésföldvár. Békés / -ből 1950-ben kivált Murony átm. neve/. Békésföldvár Vmh. Békés. Békésgerendás. Békéscsaba. Békés-Gyula. Gyula. Békési Népbank Rt Békés. Békés-Köröspart Vmh. Békés. Békésmegyei Áruforgalmi és Ipari Rt Békéscsaba. Békéscsabai Kereskedelmi Bank Rt Békéscsaba. Békésmegyei Takarékpénztár, Gyula. Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület Békéscsaba; fiókok: Csorvás, Elek, Gyoma, Medgyesegyháza, Orosháza, Sarkad, Szeghalom, Tótkomlós, Vésztő; anyaintézet Gyula, kirend Battonya. Békésmegyei Villamossági Rt Budapest; telepe: Gyula. BÉKÉSSÁMSON Békés vm. orosházi j. 080501— XIV., 15994 kh, 4374 m. /Sámson, Sámson, Sámson kertészközség: + Belső m v. Belső-Sámson + Cserepes + Csomorkány + Erdőtelek + György m. + Gyulamező v. Gyulamező m. + Hona m. + Kanászat + Kis m. + Kisszőllős + László m. + Melinda m. + Nagyhajlás + Nagy m. + Pál m. + Szőllős p. + Takaros + Viktor m. + Viktória m. / Pm. Tb. + Vmh. Gyulamező 213. HGE: OKH- szövetkezet; Sámsoni Gőzmalom Rt. */1723- ban még mint Sámson - Csongrád vm. része volt; az 1876: XXXI utc.-kel s az 1877:1. tc.kel /Szőllős p.-val együtt/ Békés vm. orosházai j.-ba átkelt.; 1934. ápr. 27-én Erdőtelek m. mint kt. megszűnt./ Békés-Széchenyi tér Vmh. Békés. BÉKÉSSZENT ANDRÁS Békés vm szarvasi j. 080601-VHL, 23716 kh, 7137 m. szt. /Szent- András, Szecs-András + Belsőkát + Csabacsüd + Fertőszél + Farugyi szőllők + Járandó + Kisszénás + Nádas oldal + Nagyrét + Nyomás / Pm. Tb.Td. Vá. Csabacsüd 213 + Vmh. Nagyrét 5. éih. 213 + Vá. Kisszénás 213, 214. HGE: Békésszentandrási Szőnyegipari Rt. /1941 /. Békésszentandrási Takarékpénztár Rt. /1888- 1942/; OKH-szövetkezet; Békésszentandrási Gőzmalom Rt. *71241-1291 között teljesen elnéptelenedett. 1924. szept. 5-től Csabacsüd p. kivált - az új kg. régi. neve 1926. jún. 9-től CSABACSÜD./ Békésszentandrási Szőnyegipari Rt Békésszentandrás. Békésszentandrási Takarékpénztár Rt Békésszentandrás. Békésszentandrás-Öcsöd Községi Villamossági Rt Budapest. Békés vármegyei Közművelődési Egyesület Gyula. Békés vármegye. Területén a DC.sz. végén a magyarok patmonszlávokat találtak a tőlük átvett Doboz, Csorna, Muruly, Kamut,Tarcsa, Környe, Nadány, Balkány helynevekkel. A déli Körösök összefolyásánál a X.sz.-ban keletkezett Békés földvára védelmére a XI.sz. elején jobbágykatonákat és szolgákat rendeltek. Az ősi hitüket védelmező magyar felkelőknek e vár volt a fészke 1046-ban. 1229-ben a vinnek 7 szdnyi katonasága volt. 1241-ben a mongol félszázadra tette néptelenné. A XIV.sz. elején nemesi önkormányzatú vm-vé alakult át Békés is. 1484-ben a vm. fölipánsága a gyulai várhoz csatolva. A XV. sz. végén a vm. már ismét népes, 2 mezővárossal és 71 ksg.-gel, 1566-1694 között török kézen. Közben 1598- ban a tatárok teljesen elpusztították. A vm. 1699-ben állt helyre. 1695-1703 között 31 ksg. alakult e területen. 1703-1711 között a kurucok miatt ismét lakatlanná vált. 1711-re a vm. összlakossága mindössze 2520 fő! 1719- 1848 között még kialakult határai sem voltak, s jelentős területei az akkori Heves-Külső- Szolnok részei maradtak; a volt Marosi-HÖR ksg.-eit 1779-ben MO-hoz /s így Békés vm.hez is visszacsatolták. 1785-1790 között Csanád + Csongrád akkori vm-kel egyesítve a VI. nagyváradi ker.-hez osztották be; 1854- 1860 közigazgatása Csanáddal egyesítette, majd ismét különvált; területét az 1876: XXXI.tc. állapította meg; régs helyneveit 1903. aug. 17-én - a 71673-NIc-DM sz. rd-tel - állapították meg. 1686 után Békés területei teljesen elnéptelenedtek - mai lakosai mind idetelepítettek, nagyrészt Zólyom vmszlovákok. 1891-1892-ben agrármozgalmak színhelye Lásd: Békés, Békéscsaba és Gyula! Beketfa. Pozsony vm dunaszerdahelyi j. 400107-VI., 474 kh, 126 m /BEKETFA, Beketfalva./ HGE: Orba-Mezőgazdasági Rt. /1936/. *7 1940. jan. 3-án + Egyházgele + Ógelle + Csallóközpósfa / 1943. dec. 7. - 1944 között Gelle - Komárom vm. akkori dunaszerdahelyi j.-ában./. Beketfalva. Beketfa. Békevár p. Legénd. /Békevár/. Magyar kivándorlók ksg.-e Kanada Saskechevan államában /1900. júl. 2.1. Békia. Bakonya. Békkálla. Szentbékkálla. Bekochten. Báránykút. Bekokten. Báránykút. Bekow. Beckó. Békova. Csonoplya. Szabadka. Békova p. Bácsgyulafalva. Békova Vá. Szabadka. Bekőcze. Bekölce. BEKÖLCE Heves vm. pétervásári j. 240502- VH, 2391 kh, 836 m. /Bekőcze, Bekölcze. + Baksa t. + Pappallag p./ */1807:XXIX. s az 1812:V. tc.-ekkel Borsod vm-től Heves vm.hez átkelt., 1918. ápr. 30-án a pétervásári j.-ból az egri j.-ba áts./ Bekölcze. Bekölce. Bekesark. Kecel. Bek Biharvajda. Bel. /Maďarsky—/Magyarbél Bél. Bihar vm js2h. 110203; XV., 6584 kh, 2198 r. m /Beél, Bellu; + Kondáshalom + Püspökmező + Uradalmi p./ Pm.Tb.Td. Vá-Td Bokszeg-Bél 382. HGE: Járási Takarék- és Önsegélyző Egylet mint Hitelszövetkezet; OKH-szövetkezet; Agyagipari szövetkezet; Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt üveggyára. */1717-i telepítés; 1886-ig mezőváros volt./ Bél, /Bakom—/ Bakony—, Bakony—, /Deutsch-/ Német—, Ipoly—, /Maďarsky—/ Magyar—, Magyar-, Mónos—, /Nemecky—/ Német—, Német—, /Tó—/ Apa, /Ungarisch—/ Magyar—, Bél, Bély, Bela, Béla, Bélapataka, /Neu—/ Ujbéla, /Nova—/ Ujbéla, Selmec- és Bélabánya, Turócbéla, Belá, /Banská Stavnica a—/ Selmec- és Bélabánya, Béla, Bella, /Banska Štiavnica a—/ Selmec- és Bélabánya, /Banská Štiavnica a Banská—/ Selmec- és Bélabánya, Turócbéla, /Košická—/ Kassabéla, /Nová—/ Újbéla, /Spisská—/ Szepesbéla, /Valavska—/ Bélapataka, /Valaška—/ Bélapataka, /Valasska—/ Bélapataka, /Zbudská—/ Izbugyabéla. Béla, Esztergom vm. párkányi j. 170203-VI., 1510 kh, 535 m /Bela, BELA, Bella, + Kisbéla P■/ Béla, Bella, /Cirocká—/ Ciróka—, Ciróka—, /Cziróka—/ Ciróka—, /Czirók—/ Ciróka—, Izbugya—, Kassa—, Szepes—, Turóc—, /Turócz—/ Turóc—, Uj—. Bela-Bánya. Selmec- és Bélabánya. Bélabánya. Selmec- és Bélabánya, /Selmecz- és —/ Selmec- és—. Bélabánya-megálló. Selmec- és Bélabánya. Bélabánya Vá. Selmec- és Bélabánya. Belac. Tolna vm. völgységij. 510603-XH., 1253 kh, 552 n. /Belacz, Belácz, Belez. + Párika malom./ */1933. okt. 16- án + Kakasd . 1937- től régi. KAKASD./ Bela Crkva. Fehértemplom. Belacz. Belac. Belácz. Belac. Bela Czrikva. Fertősdéregyháza. Belad. Bélád, /Kis—/ Bélád. Bélád. Bars vm aranyosmaróti 1. 070107-1, 1195 kh, 290 szt. m. /Belad, Beladice, Beladicze, Kis Belad, Klein Beladitz, Male Beladize, + Cakov v. Cseke p. v. Csekény + Jancsovith m + Világos, PUSTY CHOTÁR + BELÁDICE./ HGE: Szentiványi Gazdaság, kastélyában kép- és könyvtárral s gyűjteményekkel /XVI.sz./. */1907. dec. 23-tól Vincze m neve Jancsovith m-ra vált./ Beladice. Bélád. Beladicze. Bélád. Beladitz. /Klein—/ Bélád. Beladize. /Male—/ Bélád. Belá-Dulica. Gyulafalva + Turócbéla. Béla és Ocskó Lehota. Turócbéla. Bélafalva. Háromszék vm kézdi. 230102- XVH., 930 , 718 m /BELANT, Blafalva./ PmTb.; Vá-Td. 203. HGE: OKH-szövetkezet. Bélagyertyános. Trencsén vm. puhói j. 540604- I., 307 kh, 154 szt. /HRABOVKA, Hrabowka./ Bélágy p. Losonc. Bélahalom p. Csécse. Bélahatár. Bella. Bélaház. Pozsonym.nagyszombati j. 400410-1, 3159 kh, 1158 szt. /Bolerácz, Bolerasz, BOLERÁZ, Boleráz, Balarad, + Hollovics m + Policskó p. + Sárkányp./ Pm.Tb.; Vá-Td 99. 557 BETŰRENDES RÉSZ Bélaház