Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947)
B - Balassa Imre - Balassa József - Balassi Menyhárt árultatása - Balázs Anna - Balázs Béla - Balázs Ferenc - Balázs Sándor - Balbi (Balbus) Jeromos - Balbuena, Bernardo de - Balde Jakob
Balassa gyakorlat találkozott, költészete első példája az európai magyarságnak. Tudatos és tudós költő, de szertelen egyénisége áttöri a kordivat szabta korlátokat, friss élményanyag, mély kedélyvilág tör fel verseiből. Leveleiben eleven, fordulatos, ízes prózaírónak mutatkozik. Eckhardt Sándor: Balassi Bálint. Balassa Imre 1886—. író, újságíró, színházi kritikus. Értékes életrajzi regényeivel — melyeknek nem utolsó értéke tudományos megbízhatóságuk —, jóval megelőzte e műfaj későbbi nagy divatját: Déryné: Itt élned, halnod kell (Vörösmarty); Moliére; Mozart csodálatos élete; Krisztus; Kossuth; Nagy idők (Petőfi); Világostól Josefstadtig c. Földy János naplótöredékeit adta ki bevezetéssel és jegyzetekkel. Beethovenről (H. H. Ortnerrel) írt színdarabját a Nemzeti Színház adta elő. Balassa József, 1864—1945. Nyelvtudós, a finn akadémia tagja, Szarvas Gábor halála után a Magyar Nyelvőr szerkesztője. Nagy mestere, Budenz munkájának folytatója, kutató szellemének továbbplántálója. A magyar nyelv tudományos vizsgálata, feldolgozása, magyarázása, történelmének megállapítása terén úttörő és nemzetnevelő munkát végzett. Munkái: A fonetika elemei (a Magyar Tud. Akadémia pályadíját nyerte el); Magyar hangtan és alaktan (Simonyi Zsigmonddal, szintén akadémiai pályadíjat nyert); A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése; A Magyar Nyelv Könyve; A nyelvek élete. Résztvett a Sauvageot-féle nagy szótár munkájában s ezért a francia tudományos érdemrend tisztjévé nevezték ki. Alapvető műve: A magyar nyelv szótára I.—II. Budapest ostroma alatt átélt szenvedései következtében halt meg. Balassa József, 1883—1941. író, újságíró előbb Szegeden, majd Pesten a Villág segéd - szerk. Műve: Csokonai Budapesten. Balassi Menyhárt áruitatása, párbeszédes formában írt, 1569. megjelent szatíra. Unitárius szerzője ismeretlen. Támadja a kálvinistákat, katolikusokat és a feudális főurakat. Kortörténeti fontossága mellett friss, erőteljes nyelve, találó torzításai ma is eleven művé teszik. Balázs Anna, 1907—: Regényíró, munkásból lett íróvá, témaköre is a dolgozók életéből alakul. A felszabadulás után jelentek meg regényei: Homályban, Máris, továbbá novellái. Egyik elbeszélése a közoktatásügyi minisztériumi pályázatán díjat nyert (1946). Az 1947. évi Baumgarten-díj egyik nyertese. Új regénye: Májusi lakodalom. Balázs Béla 1884—. A Holnap, majd a Nyugat körének jelentős lírikusa. Művei: A vándor énekel, Tristan hajóján, Férfiének (versek), Misztériumok, Halálos fiatalság, Dr. Szélpál Margit, Az utolsó nap, (színművek). E két utóbbit a Nemzeti Színház mutatta be. A Halálos fiatalság Bécsiben került színre. Az Isten tenyerén (regény), Hét mese, Testvérország (mesék), Lélek a háborúban, háborús naplójegyzetek. Kalandok és figurák (novelláskötet). A Kékszakállú herceg vára (opera) és A fából faragott királyfi (táncjáték) Bartók Béla zenéjével Operaházunk állandó műsordarabja. Bécsi és berlini évei alatt jel. meg filmesztétikai művei (Der unsichtbare Mensch; Der Geist des Filmes) Berlinben művészeti vezetője volt a Munkásszínház Szövetségnek. 1931. Moszkvába költözött. Itt jel. meg: Tábortűz mellett, Repülj szavak (versek) és összefoglaló filmesztétikája (A film művészete). A Moszkvai Komszomol Színház részére megírta Mozart c. drámáját. 1945. hazatér, megindítja a Fényszóró c. színházi hetilapot. A jugoszláv partizánok harcát megjelenítő színművét Boszorkánytánc c. a Belvárosi Színház mutatta be. összes verseinek gyűjteménye (Az én utam, 1945) már Budapesten jele meg, úgyszintén életrajzi regénye: Álmodó ifjúság (1946). Balázs Ferenc, 1901—1937. író. Unit. lelkész az erdélyi Mészkőn. A «Tizenegyek» írói csoport esztétikusa. A magyar falufejlesztő mozgalom egyik előfutára. Járt Angliában, Amerikában, Japánban, Kínában és Indiában. Művei: Mesefolyam, Bejárom a kerek világot, A rög alatt, Zöld árvíz (regény), stb. Balázs Sándor, 1883—. Elbeszélő és színműíró. Gimn. tanár. Regényében (Kisváros) a kisvárosi élet élesszemű megfigyelője. Ügyes színpadi technikával megírt színművei magasabb irodalmi szándékúak. Művei: A feleségünk, Álarcosok, Bikfic tanár úr. Elbeszéléseket is írt. Balbi (Balbus) Jeromos , 1530. Velencei humanista. 1489 koszorús szónok, egyetemi tanár Párisban, majd Bécsben s Prágában. Járt Magyarországon is. Pappá szenteltetése után Ulászló király gyermekeinek nevelője. Bakonyi rablókalandját elégiában énekli meg. (Elegia hodoeporicon). Mint Ferdinánd püspöke diplomáciai téren a török ellen küzd. Balbuena, Bernardo de 1578 —1627. Sp. költő, egy Bernardo c., Ariosto Orlando-ját követő hőskölteménye maradt fenn. Hőse Bernardo de Carpio, a roncevallesi ütközet sp. vitéze. Balde Jakob, 1604—1668. Elzászi jezsuita latin költő. Először Ingolstadtban tanít, azután Münchenben udvari