Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947)

R - Roberts, Cecil Edric Mornington - Roberts, Elizabeth Madox - Roberts, Kenneth Lewis - Robertson, Thomas William - Robins, Elisabeth - Robinson, Edwin Arlington - Robinson, Lennox - Robinzonádok - Roboz István - Rocca, Gino - Roccatagliata Ceccardi, Ceccardo - Rochester, John Wilmot - Rod, Edouard

Roberts, Cecil Edric Morning­­ton 1894—. Ang. író, költő, kritikus. A Liverpool Post iro­dalmi szerkesztője, az első vi­lágháborúban a flotta és légi­erők haditudósítója. A háború után Magyarországra is elke­rül, több regényének szín­helye részben Budapest, sze­replői közt magyarok is van­nak. Legnépszerűbb regényei: Victoria Four­ Thirty (Viktó­ria, félöt; ford. Kürti Pál), Spears against us (Ellenségek; ford. Kürti Pál), mindkettő­ben magyar vonatkozások. Versei (Phyllistra and other Poems, Collected War Poems) a hagyományos stílust őrzik, inkább tárgyi vonzóerejük (háború!) volt. Roberts, Elizabeth Madox 1886—1941. Am. költő és el­beszélő. Művei: Under the Three; Song in the Meadow (versek); Not by Strange Gods; The Haunted Mirror (elb.) Roberts, Kenneth Lewis, 1885—. Am. író. Nagysikerű regényei tárgyát az amerikai történelemből meríti: Rabble in Arms (Csőcselék fegyver­ben), ford. Orav­ecz Paula; The Lively Lady (Ki az úr a tengeren), ford. Radó István; Captain Caution, Northwest Passage (Északnyugati át­járó), ford. Szinnai Tivadar; Oliver Wiswell, ford. Bene­dek Marcell; Lydia Bailey; Robertson, Thomas William, 1829—1871. Ang. Sikertelen színészi szereplés után nyúl a tollhoz. Könnyed, termé­szetes hangú vígjátékai: Curs; Caste, M. P. Főbb műveit fia adta ki Principal Dramatic Works címen. , Robins (robinz), Elisabeth (Mrs George Richmond Parks, írói álneve C. E. Raimond), 1862—. Am. írónő és színész­nő. Színdarabjai közül a Vo­tes for Women a suffragette­­mozgalom jelszavát szolgál­tatta. Ismertebb regényei: The Magnetic North, My Little Sister. önéletrajzát Both Sides the Curtain cím alatt írta meg. Mint színésznő, főként Ibsen darabjaiban ért el nagy sikert. Robinson, Edwin Arlington, 1869—1935. Am. Talán a leg­elismertebb amerikai költő, noha szellemben ragaszko­dik a hagyományokhoz és témái kimerülnek a konven­cionális meglátásokban. Há­romszor jutalmazták a Pu­­litzer-díjjal. Díjazott művei: Collected Poems; The Man Who Died Twice; Tristram. Többi verses kötetei: Matthias at the Door; Cavender’s House; Nicodemus; Talifer stb. Két drámája: Van Zorn; The Procupine. Robinson, Lennox, 1886­. Ang. színműíró, színigazgató. Ismertebb színművei: Patriots; The Big House; Killycreggs in Twilight, önéletrajzi műve: Curtain Up (1942); Robinzonádok. Egyes nagy­sikerű regénytárgyakból divat lesz és utánzók serege követi őket. Ilyen volt Daniel Defoe 1719. megjelent Robinson Crusoe c. műve. Elmondja, hogy egy magányos matróz, hajótörésből menekedve, előbb egymaga, majd­­Péntek nevű bennszülött szolgája segítsé­gével, hogyan teremt magá­nak emberhez méltó életkö­rülményeket egy elhagyott szigeten. Világraszóló sikerét a kalandos utazást és hajó­törést elbeszélő regények szűnni nem akaró áradata ak­názta ki. Roboz István, 1828—1916. Költő, a szabadságharc alatt kormánybiztosi titkár. Kos­suth imája a kápolnai csata­téren c. írását a legtöbb euró­pai nyelvre lefordították. Ver­ses kötetei: Pécsi sugárszálak; A billikomból; A tükörből. Prózai munkái: Balaton sze­relme (rege); Daguerrotype (elbeszélések); Egy porladó szív levelei. Rocca, Gino 1891—1941. Ol. író és újságíró. Sok sikeres színművet írt, köztük nem egyet tájszólásban. Az Il terzo amante finom léle­krajzával, az Il mondo senza gamberi ere­deti témájával a többi fölé emelkedik. Regényei is igen kelendők voltak. A L’uragano cműt magyarra is lefordítot­ták (Az orkán, ford.: Gáspár Miklós). Mint minden modern színműíró, mesterségét ő is a kritikán keresztül sajátította el (Teatro del mio tempo). Roccatagliata Ceccardi (rok katalyata), Ceccardo 1871— 1919. 01. költő és újság­író.­­gondolkozásában és ter­mészetében arisztokratikus. Élénk részt vett abban a po­litikai mozgalomban, mely Olaszország belépését köve­telte az első világháborúba Költeményei az első időben D’Annunzio hatását éreztetik. Általában túlságosan nagyra­­törő és igényes, de ezzel nem áll arányban tehetsége. Ver­sei: Sonetti e poemi; Sillabe ed ombre. Próza: I dialoghi dei morti; II Signore Iddio nel paese dei cieli, stb. Rochester (rocheszter), John Wilmot, 1648—1680. Ang. Igazi kalandor. A németal­földi háborúban többször ki­tüntette magát. II. Károly kedvence, aki azonban köny­­nyelmű szabadosságai miatt többször száműzte az udvar­ból, de végül mindig megbo­csátott neki. A költők és írók igazi barátja. Legjobb szatí­rája, A Satire against Man­kind; írt még néhány szép lírai dalt is. Rod, Edouard 1857—1910. Svájci ír. regényíró. Korán Párisba megy, az A propos de l'„Assommoir“ c. cikkében Zola buzgó tanítványa. Regé­nyeiben alkalmazza a natu­ralista felfogást és formát, de csakhamar megszabadul tőle. Főbb művei: Palmyre Veulard; La femme de Henri Vanneau; La Course á la mort; Névro­­sée; Le sens de la vie; La sacrifiée; Le silence; Les roches blanches; Les unis. Kritikai művek: Etudes sur

Next