Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947)
T - Tóth Ede - Tóth Endre - Tóth Kálmán - Tóth László - Tóth László - Tóth Wanda - Tóth Lőrinc - Touchard, Albert - Toulet, Jean-Paul - Tovote, Heinz - Toynbee, Paget - Tozzi, Federigo - Tömörkény István
Tömörkény Magyar ritkaságok, Magyar anekdotakincs I—VI. Franciából és olaszból néhány remekművet (Maupassant, De Amicis stb.) fordított mintaszerűen. Tóth Ede 1844—1876. Vándor színész, Falu rossza c. népszínművével tűnt fel. Sikerrel játszották A tolonc, A kintornás család, Az oltár előtt c. színműveit is. A korábbi népszínműírókkal szemben némileg reálisabb ábrázolásra törekszik. Összegyűjtött munkái halála után jel. meg. Tóth Endre 1824—1885. Verses kötetei: Harangvirágok, Zengő bokor. Népszerű volt Angyal Bandi c. verses betyártörténete. Az egykor kedvelt költőt később teljesen elfeledték. Tóth Kálmán 1831—1881. Újságíró, élclapszerkesztő, költő. Részt vett a szabadságharcban. Bolond Miska c. élclapjának Kipfelhauser figurája, az osztrák „beamter“ sikerült kigúnyolása rendkívül népszerű volt. A lírában Petőfit követte. Fütyül a szél, Temetőben láttalak meg c. költeményei népdalokká lettek. Hazafias költeményei közül sokáig népszerű szavalati darab volt az Előre! és Kik voltak a honvédek? Komoly sikerük volt vígjátékainak: A király házasodik, Nők az alkotmányban. Kevésbbé sikerültek történelmi drámái: Az utolsó Zách, Dobó Katica, Tóth László, ungvárnémeti, 1788—1820. A deákos költői irány képviselője, de nem latin, hanem görög példák után dolgozott, görög verseket is írt. Előbb papnak készült, aztán orvos lett. Később segédszerkesztő Kultsár Hazai Tudósítások c. lapjánál. Kazinczynak barátja volt Művei: Ungvárnémeti Tóth László versei. Ungvárnémeti Tóth László görög versei magyar tolmácslattal. Értekezést írt Pindaros költészetéről. Tóth László 1899. Jogász, majd fiatalon a Nemzeti Újság szerkesztője. Kiváló közíró és novellista. Verskötete: Versek. Májusfa c. verses színművét a Nemzeti Színház játszotta. Tóth Wanda 1892—. Költőnő. A régi Nyugatban tűnt fel verseivel. Verses kötete: A csodálatos köntös (1910). Tóth Lőrinc 1814—1903. Kúriai tanácselnök, jogi szakíró, költő, drámaíró és novellista. Legjobb műve: Méhek, epigrammagyűjtemény. Útleírásai, novellái, akadémiai dicséretet nyert történelmi drámái (Átok, Vatha, Hunyadi László) műkedvelő munkák. Tonehard (tusár), Albert 1876—. Fr. író, esszéista. Előzőleg tengerész és ilyen minőségben beutazza a fél világot. Orosz eredetiből való műfordításai és átdolgozásai figyelemreméltók. Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését is színre alkalmazta. Politikai és szociológiai tanulmány-sorozatatokon kívül néhány regényt is írt (La mort du loup). Tontet (taré), Jean-Paul 1867 —1920. Fr. költő. Gyermekkorát az Ile Maurice-on, Spanyolországban és Londonban töltötte. A Le Divan c. folyóiratba írt. Egyetlen verseskötete van: Les Contrerimes. De regényeiben és elbeszéléseiben is költő marad. Első regénye: Monsieur de Paur, homme public, La Rochefoucauld és Stendhal hatását mutatja, de fantáziájával, sajátságos stílusával, könnyedségével, eredeti művet teremtett. Elbeszélései később enigrammákkal és a baszk vidék, vagy a trónusok leírásával bővültek. Főbb művei: Comme une Fantaisie, Mon amié Nane, Les Tendres Ménages, Les Contes de Béhanzigue, Le Mariage de Don Quichotte, La jeune fille verte. Toyote, Heinz, 1864—. Ném. naturalista regényíró, Maupassant modorában írta többnyire erotikus és szexuális tárgyú regényeit: Im Liebesrausch, Heimliche Liebe, Um Eveline, Zu B’fehl, Der Erbe, Mutter, Sonnemanns, Hilde Wangerow, Fräulein Grisebach; az utóbbiak már patológikus színezetűek. Francia hatásra vallanak novellái is: Heisses Blut, Die rote Laterne, Nimm mich hin, Fallobst, Ich, stb. Drámát is írt. Toynbee, Paget 1855—1932. Ang. filológus, neves Dantekutató. Művei: Dante in English Art, Oxford Dante. Tozzi, Federigo 1883—1920. 01. regényíró és költő. Mint költő kezdte pályáját, D'Annunzio nyomában haladva. Később a regénynek szenteli munkásságát. Regényeiben erkölcsi és lélektani problémákkal foglalkozik, Dosztojevszkij pesszimizmusával és a nagy orosz író tollára méltó tragikus belső szenvedéllyel. Ezek között kiválók: Con gli occhi chiusi, Il podere (Kolozsvári Grandpierre Emil). Legsikerültebb műve Tre croci (Kolozsvári Grandpierre Emil). Utolsó regénye Gli egoisti. Tömörkény István, családi nevén Steingassner István. 1866—1917. írói nevéül egy szegedkörnyéki puszta nevét választotta, később ez lett polgári neve is. Hírlapíró, majd a szegedi városi könyvtár és múzeum igazgatója. A szegedi népélet egyik legkitűnőbb ismerője, a magyar tájirodalom egyetlen magasrendű képviselője. Laza és megszerkesztetlen történetei, anekdotaszerűen formált rajzai mély beleéléssel tárják fel a szegedvidéki parasztság lelkét: a magyar jellegábrázolás maradandó becsű adalékai. A korabeli tárcanovella műfaji bizonytalanságai között a magyar etnikum és észjárás alapvonásait örökítette meg. Barlanglakók c. egyfelvonásosa keserű társadalmi szemléletével, erősvonású jellemzésével