Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947)
B - Bajza József Ignác - Bakaloff,Tzanko - Bakchylides - Bakhmetiev, Vladaimir M. - Bakhuizen, van den Brink, Reiner Cornelis - Báki, Mahmud Abd al - Bakin, Kyoku tei - Bakó József - Bakonyi Károly - Baksay Sándor - Baktay Ervin - Balanyi György - Balabanov, Alexander - Balassa (Balassi) Bálint
Bajza Balassa y Mihályhoz nemcsak meleg barátság, hanem az irodalmi eszmények azonossága s e nagy költő iránti hódolat fűzte. Vele és Toldy Ferenccel együtt szerkesztette lapjait, a Kritikai Lapokat, az Athenaeumot, a Figyelmezőt. Kétizben igazgatója volt a Nemzeti Színháznak. Petőfi első szerkesztője volt. A szabadságharc bukása után, nyomorban töltött esztendők s meddő tépelődések súlya alatt összeroppanva halt meg. Kérlelhetetlen kritikus, ösztönző szerkesztő s érzékeny, zenei hatásra törő költő volt. Ébresztője, Fohászkodása a nemzeti közhangulat lírai szintézise. — Farkas Zoltán: B. J. élete és művei. Szűcsi József: B. J. Bajza József Ignác, 1754— 1836. Szlov., Bernolák útját egyengette. Az önálló szlovák irodalmi nyelv elméleti és gyakorlati használatát sürgette. Vallásos lelkületű író. Az első szlovák regényt ő írta 1783-ban René ifjú élményei és tapasztalatai címen. Bakaloff, Tzanko 1866—. Belg. költő. Legismertebbek népies költeményei (Szthotvorénien jej. Bakhylides, Kr. el. 516— 450. gör., Hieron szicíliai uralkodó udvari költője. Világszerte érdeklődést keltettek 1896-ban azok az egyiptomi papyrus-szeletek, amelyek az addig csakszegényes idézetekből ismert költőnek számos töredékét és 20 teljes költeményét napfényre hozták. 14 sportgyőzelmet ünneplő ódát és 8 mitikus tárgyú elbeszélést karénekben való előadásra. A görög szöveg Kenyon (1896) és Blass 11904) kiadásában olvasható, magyar fordítása Hegedűs Istvántól (19011. Békedalát Babits M. is lefordította. Bakhmetiev, Vladimir M., 1885). Dr. költő, a lélekrajzra nagy gondot fordító realista. Első könyve: Martin bűne, feltűnést keltett. Nagy költeménye, amelyért a Lenin-renddel tüntették ki: A támadás. A Szibériai tájak (háborús könyv). Rakhuizen, van den Brink, Reiner Cornelis, 1810—1865. Holl. író. Leghíresebb műve a Vendel met roskain en rommelpot (V. a lóvakaróval, meg a moslékkal). A De Gids c. irodalmi lapot alapította. Baki, Mahmud Abd al 1526—- 1600, A törökök legnagyobb lírai költője. A szultánok kegyeltje volt, majd Konstantinápoly kádija. Dicsőítő kaszidái korának legszebb irodalmi emlékei közé tartoznak. Európai szemszögből nézve költészete sivár, mindennapos közhelyekkel teli, dagályos líra, amelyet csak a nyelvi kifejezések szépségei tudnak néhol elfogadhatóvá tenni. Bakin, Kyokutei 1767—1848. Családi neve Takizawa Kai. Jap. regényíró, történeti regényeket írt. Leghíresebb munkái: Kimono Tayema Ama Yo No Tsuki (A szerelem foglya), Okoma, Hakaden stb. összes művei több mint 200 kötetben jelentek meg. Bakó József, 1905—. Költő. Cselédszülőktől származott, hányatott életű író. Sokféle foglalkozás után végül segédtanító lett. Előbb Orosházán, utóbb Békéscsabán működött. Verseskötetei: Árva kalászok, Földem, Kié ez a lélek?, Sír a puszta ... Bakonyi Károly 1873—1926. Elbeszélő és színműíró. Min. tanácsos. Sok nagysikerű Operette librettójának szerzője (Bob herceg, János vitéz, Tatárjárás, Obsitos). Önálló színpadi műve a Kun László c. tört. tragédia. Elbeszélő kötete: Laci kisasszony. Baksay Sándor 1832—1915. Tanár, ref. lelkész, a dunamelléki ref. egyházkerület püspöke. A vidéki élet, a magyar múlt derűs szemléletű, de élesszemű rajzolója. Hoszszabb elbeszélései (Patakbánya, Pusztai találkozás), életképei, irályuk frisseségével, tájnyelvi ízükkel elbeszélő irodalmunk remekei. (Gyalogösvény, Szederindák) Elvi szempontból elhibázott tősgyökeres magyaros ízű rímes Ilias-fordítása. Baktay Ervin, 1890. Író, keleti utazó. Megírta Körösi Csoma Sándor legalaposabb, új szempontú életrajzát (Háromszéktől a Himalájáig). Szépirodalmi munkája a két ősi ind eposznak, a Mahábháratának és a Rámájanának sűrített magyar nyelvű tolmácsolása (Bharata nagy nemzetsége, Ráma dicső vándorlása). Balanyi György, 1886—. Történetíró, egyetemi tanár. Irodalmi szempontból érdekes Assisi Szent Ferencről irt életrajza. Balabanov, Alexander, 1879—, Bolgár költő, író, kritikus és filológus. Több irodalmi folyóiratot szerkesztett. Lefordította Goethe Faustját és egyes énekeket az Iliasból és Odysseiából. Eredetiségével emelkedik ki művei közül Bureni (Burjánok) című nagy poémája. Balassa (Balassi) Bálint, báró 1554—1594. Protestáns nevelésben részesült, Bornemisza Péter volt a nevelője. Ifjúságát egy reménytelen szerelem válsága s a végvári katonaélet töltötte be. Mint Miksa császár párthívét Báthory István elfogatta; szabadulása után Lengyelországba ment. 1584. feleségül vette unokahúgát, Dobó Krisztinát; e házassággal végtelen családi viszályt zúdított magára. Áttért a katolikus hitre, házasságát ezzel sem tudta megmenteni. 1589. elbujdosott Lengyelországba. Hazatérte után Esztergom ostrománál elesett. A magyar világi irodalom első és sokáig legnagyobb alakja. Lírájában az ősi magyar lírai hagyomány s a humanista költői — 41 —