Ismerettár, a magyar nép számára, 3. kötet. Cholula - Drezda (Pest, 1860)
C - Csokonai Vitéz Mihály
283 Csokonai Csokonai 284 rér szokás) azt egy meleg mozsárban megtörik, melynél fogva durva tésztává válik. Ezen tészta meleg márványtáblán vashengerrel mindaddig dörgöltetik, mig finom tészta nem lesz belőle. Ehhez 1/3 résznyi finom porrá törtezukor adatik, s a kész kakaó-tészta bádogmintákba öntetik. A fűszeresnek készítése szint ily módon megy végbe, csakhogy ennél a finom kakaó-tésztához különféle fűszerek : fahéj, vanillia, pézsma stb. adatnak. Az eszességi csokólád vízzel vagy tejjel főzve egyike a legkellemesb és táplálóbb italoknak. Csokonai (Vitéz Mih.) Elsőrendű magyar költőnk. Szül. 1774. Debreczenben, hol atyja közkedvességü seborvos volt. Anyja Diószegi Sára vezette s első nevelését; magánoktatást Budai Ferencz és Ézsaiástól nyert, a verselésbe Kovács József vezette be. A bölcsészeti és hittudományokat Debreczenben tanulta , miközben a régi és új miveit nyelvekben képezte magát. Kazinczy Ferencz fölléptével Cs. egész lélekkel ennek irányához csatlakozott. Költészete első korszakában satirai dolgozatokkal Béka egér harcz( 1791) s ,,Tempeföi“ czimü vigjátékával (1793) lépett fel. E mellett az olasz Metastasioból forditgatott s a „Magyar Hírmondó“ban és a „Kármán Urániájá“ban közlötte névtelenül verseit. 1794. segédtanítóvá neveztetett Debreczenben, azonban e hivatalát könnyelmüleg elhagyván, 1795-ben Patakra ment, hogy a nagyhírű Kövy jogtani előadásait hallgatná. De e száraz tudomány kinem elégíté a költőnek született ifjú vágyait, s be sem várva az iskolai év végét , visszatért szeretett muzájához. 1796-ban Pozsonyban az országgyűlés alatt ,,Diétái magyar múzsa” czím alatt egy költői hetilapot inditott meg. 1797. Komáromban az országos felkelés tárgyában tartott gyűlést „A nemes magyarságnak felülésére“ irt költeményével üdvözlötte. Itt ismerkedett meg Vajda Júliával; azonban nem lévén biztosított jövedelme, a leányt nőül meg nem nyerhető. Ez időben irta szerelem dalainak nagy részét, melyekben kedvesét Lillának nevező. Majd a csurgói reform, gymnasiumnál kapott tanári állomást, s ekkor készíté ,, Virgil Georgicáit „Dorottyát“■ és 3 vígjátékot (,,Gerson du Malheureux“, Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak“, és „A cultura“), továbbá ódáit,melyek közt vannak szép népdalai, stillájának, és anacreoni dalainak egy része. 1800-ban visszatérvén szülővárosába, itt elvonultan egyedül az irodalomnak élt. Még egy nagyszerű hőskölteményt akart Árpádról készíteni, de ennek kinyomtatását nem eszközölhette. A sok gond és keserv megtörte végre testi erejét.