Ismerettár, a magyar nép számára, 6. kötet. Hermann - Magyar korona (Pest, 1862)
M - Magyar irodalom
713 Magyar irodalom Magyar irodalom 714 Mihes (született 1749-ben), Rajnis József (született 1741- ben), Virág Benedek (született 1752-ben),Döme Károly, Földi János, Vályi Nagy Ferencz, Fábehich József, Kovásznai, Nagy János. A népies iskola kezdői voltak : Dugonics András (született 1740.), Iványi János, Palóczi Horváth Ádám, Gvadányi József gróf (született 1725-ben), Etédi Márton, Gáti István, Csenkeszfai Popcs Endre, Göböl Gáspár, Hári Péter, Endrődi János, Mátyási, Hatvani, Takács, Nagy László, Gyöngyösi János, Fábián Julianna, Melnár Borbála, Földi János, Horváth Ádám, Fazekas Mihály, Kovács József. — Az ujj iskola kezdői : Bárczafalvii Szabó Dávid, Verseghy Ferencz (született 1757-ben), Ráday Gedeon gróf (szül. 1713- ban), Szentjóbi Szabó László, Dayka Gábor (született 1713- ban), Bacsányi János (születetett 173-ban ), Kármán József (született 1793-ban, Csokonai Vitéz Mihály (szül. 1773-ban), Kisfaludy Sándor (szül. 1772- ben). — Regényírók voltak : Mészáros Ignácz, egyedül irt eredeti művet, a regényirodalommal foglalkozó más írók csak fordításokat adtak. — A rendes színészetnek ez időben vannak nyomai hazánkban, de a darabok melyek játszottak, mind fordítások voltak. Tudományos és szépirodalmi folyóiratok is ezen korszakban keletkeztek. Ilyen volt Szacsvay Sándor „Múzsája“ , továbbá a „Magyar Múzeum“, mely Baróti, Kazinczy és Bacsányi szerkesztése mellett 1788- ban indult meg, s 1792- ig állott fönn. „Orpheust“ Kazinczy szerkesztette, Széphalmi Vincze név alatt (1790). A „Mindenes Gyűjtemény“ 1789- ben indult meg. Négy évig tartott. Sándor István Győrött irta „ Sokfélé“-jét, melyből 12 kötetet leirunk. — Végre a „Magyar Minerva“, melyet Takács József szerkesztett , és a Kármán szerkesztette „Urania“. — Zsebkönyvféle még inkább csak névleg létezett.Kazinczy inditott meg ilyet 1790-ben, „Helikoni Virágok“ czim alatt , de a második folyam már nem jelent meg. — Ide tartozik Tratner Mátyás „Magyar Zsebalmanachja“ (1795 — 6-ig), és Kis János „Zsebbevaló könyve“ (1798). Azonban Kisfaludy „Aurórá“-jának megjelenéséig (1822), alig történt valami nevezetes e téren. — Az úgynevezett újságok is még ritkák valának. 1780-ban jött létre Pozsonyban a „Magyar Hirmondó“, melynek első szerkesztje Ráth Mátyás volt. — Szacsvay ez újság czimét „Magyar Kurírra“ változtatván, Bécsbe vitte át. Szintén Bécsben keletkezett 1793-ban, a „Magyar Mercurius“ — Erdélyben támadt a „Magyar Hírvivő“, de nemsokára meg-