Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 1. Aachen - Elkeresztelés (Budapest, 1931)
B - Babiloni fogság, l. Fogság - Babiloni nyelvzavar - Babiloni torony - Babinet Jaques - Babits Mihály - Babocsay Pál - Babona - Babura László - Baccalaureus - Bacchiacca
Babiloni fogság, 137 szeret, a nap magasságából az idő kiszámítását. Sumerek osztották a kört tizenkét részre s 360°-ra. Értettek a négy alapműveleten kívül a hatványozáshoz és gyökvonáshoz. A fémek öntésében, aranymívességben, színek keverésében, zománcégetésben B. lakosai mesterek voltak. E szorgalmas földmívesek, ügyes kézmívesek, számító kalmárok életét már a sumer korszakban írott joggyűjtemény szabályozza, mely folytatását és betetőzését leli Hammurapi törvénykönyvében. — Mahler, B. és Assyria, Budapest, 1903. King: A History of B. and Assyria, London, I 1910, II 1915; Meissner: B. und Assyrien, Heidelberg I 1920, II 1925; Dávid: Bábel és Assur, Budapest I 1926, II 1928; Sz. R. Babiloni fogság, 1. Fogság. Babiloni nyelvzavar, Mór I 11, 5 és következő versek szerint a babiloni toronyépítés következménye. A különböző nyelvek keletkezését neves szentírásmagyarázók szerint nem kell szükségképpen s egyedül a bibliai elbeszélésből magyaráznunk; a városépítésben ugyanis nem vett részt az egész emberiség, mert „az egész föld“ kifejezés (Móz I 11, 1—9) a Szentírás nyelvhasználata szerint gyakran nagyobb vidéket is jelent. Magát a B.-t egyes szentírásmagyarázók úgy képzelik, hogy nem hirtelen, hanem bizonyos időn belül ment végbe. Babiloni torony. Móz. I 11, 1—9 toronyépítésről beszél „Szenaar mezején", vagyis UBabiloniában s a vele kapcsolatos babiloni nyelvzavarról. A torony valószínűen úgynevezett „zikkurat", lépcsőzetes, felfelé egyre keskenyedő torony lehetett, kápolnával a tetején. A régi Babilónia területén romjaiban több ilyen tornyot találtak, legutóbb (1924) Ur városában a Kr. e. 3. évezredből, ami megerősíti a Szentírás előadását. Babinet Jaques, francia fizikus (1794— 1872), kinek kutatásai különösen az optika terén jelentősek, úgy hogy több műszer még ma is a nevét viseli. Egész életében hitvalló katolikus volt, különösen utolsó betegségében nagy türelmével s Isten akaratában való megnyugvásával felejthetetlen példát adott kortársainak. Jótékonykodásáról szinte legendák keringtek. Babits Mihály, költő és műfordító. *1883. A formának és a nyelvnek artisztikus formálója: poeta doctus. Fejlődésének belső útja: a hogyan? kérdésétől a mi?-ig vezet. Lelki világa azért indul ki a formai kérdések ízlés-problémáiból és fejtilt ki erősen intellektuális jellegű világnézeti kérdések irányába. Világfelfogása vívódó, nyugtalan, pacifista humanizmus, melynek azonban belülről nincs igazi egysége. Mint műfordító kitűnő formaérzékkel ültette át Dantét, Shakespearet (Vihar) és Baudelairet. B. Fr. Babocsay Pál, pécs-egyházmegyei plébános, a múlt század második felének nagyrabecsült egyházi szónoka. 1858-ban kiadta sz. Ágoston Soliloquiumait magyar fordításban. Babona, az istentisztelésnek ellentéte, abban áll, hogy valaki helytelen módon tiszteli az igaz Istent, vagy teremtményt részesít Istent illető vallásos tiszteletben. A B. területe ugyan igen nagy, de főleg két ágát lehet megkülönböztetni. Az emberek ugyanis vagy azért űznek B.-t, ahogy titkos, rejtett dolgokat tudjanak meg s ez a jóslás, vagy azért, b) hogy rendkívüli, csodás dolgot tudjanak végrehajtani s ez a varázslás. A B. bizonyos eseményeknek olyan meghatározott jelentőséget tulajdonít (13-as szám, vénasszonnyal találkozni), amivel az nem rendelkezik vagy olyan szavakat és cselekedeteket alkalmaz, melyek a maguk természetes erejükből nem képesek megmondani vagy létrehozni azt, amit az alkalmazó tőlük vár. Ha tehát valaki ezeket az eredményeket mégis várja, csak természetentúli erőktől várhatja. Ilyen azonban csak kettő van: Istené s a gonosz szellemé. Isten sehol sem ígérte meg, hogy ilyen szavak vagy jelek alkalmazására meg fogja adni a kívánt eredményt. A B.-os ember tehát az ördögtől kell hogy várja az eredményt. A B. eszerint azért bűn, mert általa az ember vallási tisztelettel, nevezetesen: föltétlen hittel, reménnyel adózik olyan lényeknek, melyeket az meg nem illet. Általában halálos bűn, hacsak tudatlanság vagy tréfás szándék nem enyhíti. A B. manapság szeret a tudomány vagy vallás mezébe öltözni; felismerhetőségét 3 tényező segíti elő: 1. sohasem tud felmutatni elégséges okot az elérendő eredményre, vagyis az okság elvével áll ellentétben, 2. lényegtelen, semmis körülményeknek tulajdonítja a legnagyobb fontosságot, 3. csalhatatlanul várja ezektől az eredményt. A B. okaival a bűnbeesés folytán elhomályosult emberi észt, vagyis a tudatlanságot, a természet erőitől való félelmet, bizonyos átöröklést, a korszellemet s ma főként korunk lelki nyugtalanságát szokták megjelölni. Orvossága tehát csak a helyes hit, a hit tudása és gyakorlati élése lehet. L. Asztaltáncoltatás, Antropozófia, Spiritizmus, Teozófia. Ny. Z. Babura László, egyházi író, 1874—1930. Esztergomi teológiai tanár, budapesti lelkiigazgató, majd kanonok volt. Hittudományi munkái: Az idők teljessége, Introductio in Novum Test.; megírta sz. Ágoston, Ambrus, Jeromos, Atanáz és Nagy sz. Gergely életét. Baccalaureus, eredetileg lovaggáütésre készülő apród. A XIII. század óta akadémiai fok, melyet a pápai egyetemek ma is használnak. A doktorátus (laurea) megszerzéséhez az első lépcső. Bacchiacca, tulajdonképpen Francesco Cebertini, olasz festő, *1494. Firenze, ugyanott 1l557. Andrea del Sarto követője volt Bacchiacca