Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 2. Ellenállás - Kazula (Budapest, 1931)
F - Ferreres János S. J. - Ferrari, sz. Vince, l. Vince - Ferri Ciro - Ferrini Contardo - Ferrucci Andrea - Fesch József - Fessler Ignác Aurél - Fest Aladár - Festa Constanzo - Festészet
Ferreres 113 különleges jellegét. Legfontosabb művei Lombardia vidéki templomaiban vannak; legkiemelkedőbb a varallói S. Maria delle Grazie freskóciklusa: 21 jelenet Krisztus életéből. Krisztus siratását ábrázoló szép képe a Szépművészeti Múzeumban van. Per A. 3. F. Zsigmond, olasz dömös, a török pusztításban tönkrement magyar dominikánus rendtartomány újrafeltámasztója, *1589 Vigevano. A bécsi egyetem tanára volt; 1636-ban a magyar provincia újraélesztésére küldték ki. Feladatának sikeres megoldása után Rómába vonult vissza. *1646. Művei közül ma is érdekes: De rebus Hungaricae Provinciae, 1637. Ferreres János S. J., spanyol moralista, *1861. Számos erkölcstani s egyházjogi művén kívül jelentős az az értekezése, amelyben a Geniesse által megállapított óközépbalál elméletének lelkipásztori és szentségkiszolgáltatási következtetéseit vonta le. Gury világhírű erkölcstanát is átdolgozva újra kiadta. Ferreri sz. Vince, I. Vince. Ferri Ciro, római festő, 1634—1689. Pietro da Cortona tanítványa és hű követője. Főműve a római S. Agnese-templom kupolafreskója, egyéb alkotásai (főleg freskók) több római templomban, Veronában, Milánóban, Turinban, Bergamóban és Firenzéban maradtak fenn. Ferrini Contardo, olasz jogtudós, 1859— 1902. Kiváló tehetséggel, bámulatos nyelvtudással (latin, görög, német, francia, spanyol, holland, héber, szír, szanszkrit) Európa legjelesebb egyetemein (Pavia, Berlin, Páris, Róma) képezi magát a római jogban. 24 éves korában egyetemi tanár Messinában, majd Modenában, 1894-től Paviában. A római jogban európai szaktekintély. 214 kisebb-nagyobb munkát és cikket írt. Tudásánál csak életszentsége volt nagyobb; boldoggá avatásának ügye folyamatban van. — D. W. Muth: Prof. Contardo F., Kirnach-Villigen, 1926. Fernucci Andrea, 1465—1526, flesolei eredetű szobrász és építész. A pistoiai székesegyház keresztelőkútja részben az ő műve; ő faragta a firenzei dóm számára sz. András szobrát. A flesolei templomokban és a volterrai dómban is van több munkája. II. Lajos magyar király számára márványkutat és az esztergomi Bakóczkápolna számára oltárt faragott. Utóbbi a fülkeszobrok kivételével fennmaradt. V. E. Ferstel Henrik, báró, osztrák építész. 1828—83. A multbanéző, romantikus építészet egyik nagytudású képviselője. 1856— 1879-ig építette a bécsi Fogadalmi-templomot újgótikus stílusban. Az ő műve még a későreneszánsz szellemű bécsi Egyetem, az árkádos udvari Iparművészeti Múzeum u. o., a schönaui templom stb. P. Z. Fesch József, bíboros, 1763—1839. I. Napoleon nagybátyja s odaadó híve, akinek segítségére volt a konkordátum bevezetésében. 1802-ben lyoni érsek, a következő évben bíboros lett, majd Franciaország követe Rómában 1806-ig. Ekkor Halbergnek lett koadjutora, majd utódja. Nagy érdemei voltak Franciaország vallási talpraállításában, de Napoleon 2-ik házasságában és az 1811-i francia nemzeti zsinat elnöki székében kétes szerepet játszott. Napoleon gúnyt űzött belőle. A császár bukása után Rómába ment s ott is halt meg. Fessler Ignác Aurél (*1756 Zurány, +1839 Szentpétervár), magyar származású német teológiai, regény- és történetíró, ki nagy, tízkötetes Geschichte der Ungarn című történeti munkájával (1815—25) erősen befolyásolta XIX. századi szépirodalmunkat; legtöbb írónk innen merített történeti tárgyú költeményeihez adatokat. Regényes élettörténete a XVIII. századi európai kultúrviszonyokra is jellemző. Itthon osztrák szellemben nevelkedett, kapucinus lett, majd Bécsben janzenista körökkel érintkezve, korábbi erős katolikus hitében annyira megingott, hogy lembergi egyetemi lektorságából Sidney című drámája miatt szökni kényszerült s Németországban luteránus lett. Mégis néhány aufklarista regény (Mark Aurél, Aristides) után ismét a romantikához közeledett s ú. n. katolizáló irányú regényeket írt (Abdlard, Theresia, Bonaventural mystische Nachte, Alonso), melyekben azonban sok még a szektárius elem. Lessing, Herder és az ú. n. Humanitatsidee befolyásolták teológiai iratában (Ansichten von Religion und Kirchentum). A berlini szabadkőműves nagypáholyt segített újra szervezni. Itt Fichtével került erős ellentétbe. Majd Oroszországba került s itt hamarosan szuperintendens lett Saratovban, majd Pétervárott. Ismételten támadták katolizáló hajlamai miatt, önéletrajza: Rückblicke auf meine siebzigjahrige Pilgerschaft (1826, 1851). — Koszó János: F. A. M., Budapest 1923. K. J. Fest Aladár, nyugalmazott királyi főigazgató. *1855. Gazdag történelemtudományos működésének legnevezetesebb témái: Fiume és Dévay József. Festa Constanzo, olasz zeneszerző, aPalestrinát megelőző kor egyik legnagyobb egyházi muzsikusa. +1545. Festészet. Az Egyház a F.-et nagyon korán szegődtette a vallási eszme szolgálatába; már a katakombák tele vannak az őskeresztény F. emlékeivel, melyek részben díszítő, részben bibliai eseményeket s keresztény jelképeket ábrázoló jellegűek. A kora középkor keresztény F.-e ugyanezen kettős csapáson halad, de mindig gazdagabb mértékben és technikával. A katakombákból kikerült Egyház főleg első templomainak falait használta fel szentek és jelképek ábrázolására, mégpedig keleten elsősorban a mozaik nagyarányú alkalmazása által, melyet azonban gyakran helyettesített az olcsóbb freskófestészet. Katolikus Lexikon. II. Festészet 8