Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932)
L - L. D. - Leander, szent - Leánycserkészet - Leányegyház, l. Fiókegyház - Leányvédelem, l. Nőkérdés - Lébény - Le Camus István - Le Cardonnel Louis - Lechner Ödön - Lecke - Leclerc du Tremblay József - Lectionarium - Ledesma
L. D. 168 L. D. , Laus Deo (Dicséret az Istennek). A középkori könyvek végén található, befejező jelzés. Leander, szent, sevillai érsek (1600 körül). Sz. ^Izidornak bátyja volt. Sokáig szerzetben élt. Sz. ^Hermenegild megtérítése miatt száműzték; ekkor Konstantinápolyba került s ott megismerkedett a későbbi Nagy sz.Gergely pápával. Hazatérve, lelke volt a toledói tartományi zsinatnak (589). Apostoli buzgalma, életszentsége s tanítása által számos árián nyugati gótot vezetett az igaz Egyházba. Ünnepe február 27. Leánycserkészet (girl guide), a fiúk cserkészetének lányok számára átformált alakja, világszerte erősen fejlődik. Legfőbb irányítója Lady Baden Powell. Nálunk a cserkészet férfiasabb s mélyebb, mint a külföldön, ezért annak kópiázása sokkal kevésbbé sikerülhet, mert fiúsakká neveli a lányokat anélkül, hogy eleven értékeket adna nekik, sőt a lányok védtelen szabadsága miatt veszélyeket rejthet magában. A katolikus cserkészpedagógia nem nézi szívesen a L.-et, ehelyett egy, a fiúk cserkészetének minden értékét nőiesebb formában átvevő, kimondottan leányigények alapján megépített önálló, külön leánymozgalom kidolgozását tartja szükségesnek. Kétz J. Leányegyház, 1. Fiókegyház. Leányvédelem, 1. Nőkérdés. Lébény, mosonmegyei kisközség. Bencés apátságát sz. Jakab tiszteletére a Hédervári-család alapította. A templom építése 1207-ben kezdődött. Háromhajós, bordás keresztboltozatú román bazilika. Elrendezése tipikusan magyar. Apszisai átmenet nélkül csatlakoznak a hajókhoz. Kereszthajó nincs. A hajókat egymástól 4 pár pillér választja el. Főhajója szokatlanul magas. Nyugati és déli kapuját díszes faragványok keretezik. A XIX. században restaurálták. Ma plébániatemplom. Le Camus István, grenoble-i bíboros érsek. 1632—1707. Mint franzenista a jezsuiták nagy ellenfele, a probabilizmus elleni harcában annyira heves volt, hogy igazhitűségét is kétségbevonták. 1682-ben az Assemblée du clergé-be való választása ellen szabadkozott, amiért XIV. Lajosnak kegyét elvesztette, viszont IXI. Ince 1686- ban bíborosnak nevezte ki. Egyénileg aszkéta-életet élt. H. R. Le Cardonnel Louis, francia papköltő. *1862. A szimbolista irány egyik legfőbb képviselője. Fiatalon került Parisban barátságba a szimbolista költőkkel, majd hosszú vívódás után pap lett; sokáig tartózkodott Itáliában, főleg Asszisziben. Költészete a szépség vallásos áhítatának ünnepi hangú kifejezése; művészi zenében s hangulatokban , feloldódó lelki békesség árad belőle. 1924-ben elnyerte az Akadémia nagydíját. Verskötetei: La frise empourprée, Poéme, Carmina sacra stb. V. N. Lechner Ödön, építész (1845—1914). Első munkáit a francia reneszánsz hatása alatt készítette, később behatóan foglalkozott a magyar népművészettel s a keleti stílusokkal. Első önálló irányt jelző épületei a budapesti Iparművészeti Múzeum s főleg a kőbányai plébániatemplom, melyekben jellegzetes elem a magyaros díszítés és a majolika. I. J. Lecke (lectio), a misében a bolleeták után következő szentírási olvasmány. Rendszerint valamely apostoli levél (epistola) a tárgya. Kezdettől fogva szokásban volt az Egyházban a felolvasás (Tim. I 4, 13; Kol. 4, 16 stb.). Már sz. Jusztin (1163) tanúskodik mellette, hogy vasárnap a tkánon előtt az ó- és újszövetségi szentírás egyes részeit, a pápák, püspökök körleveleit, vagy a vértanuk történetét olvasta fel a lector a szószékről. Ugyanezt tudjuk Tertullián, sz. Vazul, Ambrus, Cyprián, Ágoston írásaiból. A VIII. század óta a L.-t az alszerpap olvassa. Az ősegyházban a lector addig olvasott, míg az időből telt, a keleti Egyházban ma is így van ez vízkereszt s pünkösd hetében. Midőn a szentírást részletekre osztották, az istentiszteleten csak a püspök által kijelölt részletet (perikopa) olvasták fel. A középkori hagyomány szerint Damasus pápa sz. Jeromost bízta meg a liturgikus szentírási szövegek kiválasztásával. Ma a L. megfelel az ünnep vagy ünnepkör tárgyának. AzApostoli konstituciók szerint régente 5 L. volt a misében, Aranyszájú sz. János idején 2 (az örmény liturgiában ma is ennyi van). I. Celesztin pápa (422—32) óta csak egy, de a kántorbőjti, fekete-vasárnap előtti és nagyheti szerdán és nagypénteken 2 L.-t olvasnak, a kántorbőjti szombatokon pedig 6-ot L.-nek mondjuk továbbá a papi zsolozsmában előforduló 9 vagy 3 olvasmányt is, melyek az egyes „Nocturnusok" végén mondatnak s a Szentírásból, a szentek életéből s szentatyákból vannak véve. R. F. Leclerc du Tremblay József (Joseph de Paris), francia kapucinus. 1577—1638. i Richelieunek tanácsadója, kétes értékű politikájának merész és elmés támogatója volt, főleg a Habsburgoknak nagy ellensége a 30 éves háborúban. Éleseszű diplomata, de eszközeiben éppúgy, mint mestere, nem válogatós. R. RLectionarium, leckekönyv; a VII. század óta használatosliturgikus könyv, amely a vasár- és ünnepnapi szentleckéket (néha az evangéliumokat is) tartalmazta. Ledesma, 1. Jakab S. J., spanyol hittudós. 1519—75. A Collegium Romanum dogmatikusa. Fő műve: Doctrina Christiana. — 2. L. Péter O. P., spanyol hittudós. 1616. A salamancai egyetemen az erkölcstan, később a themista teológia tanára. Részt vett a kegyelem körül támadt irodalmi harcban De divinae gratiae auxiliis, Summa de Sacramentis című műveivel. Ledesma