Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932)
M - Magyar Nemzeti Múzeum - Magyarok megtérése - Magyarok Nagyasszonya - Magyarország
Magyar Nemzeti Múzeum 244 Merse Pál is, az első magyar Part pour Part festő, aki Courbets Böcklin stílusából kiindulva, az impresszionizmus problémáit veti fel, megelőzve az impresszionistákat. E nagy festőkkel szemben a magyar realisztikus szobrászatnak csak egy jelentékeny alakja áll: Stróbl Alajos. A magyar művészet teljesen nemzeti jellegű szerves fejlődése csak a XIX. század utolsó tizedében, a naturalizmus és impresszionizmus térfoglalásával kezdődik meg (Hollósy Simon, a nagybányai iskola, Ferenczy Károly, Réti István, Thorma János, Iványi- Grünwald Béla, Glatz Oszkár). A tiszta impresszionizmus (Csók István), a naturalizmus (Fényes Adolf) és a franciás postimpresszionizmus mellett (Hippi-Rónai József) a virágzó modern irányok is tehetséges képviselőkre lelnek (Vaszary János, Kemstok Károly, Márffy Ödön, Egry József, Merész Gyula, Czóbel Béla, Szőnyi István, Aba-Novák Vilmos, Bernáth Aurél és Molnár C. Pál festők; Kisfaludi-Strobl Zsigmond, Sidló Ferenc, Szentgyörgyi István, Pásztor János, Damkó József, Medgyessy Ferenc, Pátzay Pál szobrászok). Modern építészetünk egyik mestere Lechner Ödön, aki a francia késő gótikából, a keleti és a magyar népi romantikából alakította ki sajátos, egyéni stílusát (kőbányai templom). A vallásos művészet a XIX. század második felétől kezdve erősen háttérbe szorul s művelői nem a művészi fejlődést előrevivő mesterek közül kerülnek ki átlag. — Divald Kornél: Magyar művészettörténet 1926. Péter András: A M. története 1930. Genthon István: A régi magyar festőművészet. Vác 1931. p.r Magyar Nemzeti Múzeum, József nádor kezdeményezésére alakult, midőn Széchenyi Ferenc gróf gazdag múzeumi adományát kibővítették. A fa Batthyány József gróf hercegprímás adományozta hatalmas telken épült (1837—47). Növénytani tárátHaynald Lajos bíborostól, magyar arcképcsarnokát az Esterházyaktól kapta. Magyarok megtérése. A magyarok már Lebediában érintkezésbe jutottak a görög kereszténységgel. Később a honfoglalás után a leigázott dunántúli keresztény népek (ószlovének) és hadifoglyaik (olaszok és németek) révén még több alkalmuk nyílt a keresztény tanok megismerésére. Általában türelmesek voltak s a portyázó csapataikat felkereső térítők vértanúság helyett érdeklődést, olykor meghallgatást találtak náluk. A gyula méltóságot viselő erdélyi vezér a Rómától akkor még el nem szakadt Bizáncban meg is keresztelkedett. Géza fejedelem (972—997) nyomban trónralépése után felismerte a megtérés politikai előnyeit. 973-ban Quedlinburgban külön követség útján jelentette békeszándékát Nagy Ottó császár előtt és egyúttal megnyitotta országát a német térítők előtt. Elsőnek sz. I Wolfgang jött. Követték Piligrim passaui püspök papjai, kiknek tevékenysége azonban politikai célokkal kapcsolódott, amennyiben a magyar kereszténységet német érseknek akarták alája rendelni. Az akció hamarosan meg is akadt; főérdeme kir. családunk megkeresztelése. Egyébként a népet sz. •[Adalbert püspök 995-ben még pogányságfertőzött kereszténységben találta; megtérítése sz. István király (997—1038) személyes műve volt. István már gyermekségétől kezdve a keresztény hitben nevelkedett. Atyja politikai elgondolásából származó házassága, *[ Gizella bajor hercegnővel korán érintkezésbe hozta őt korának uralkodó szellemi áramlatával, mely sz. Ágoston elvei alapján a keresztény országok egyesítésére törekedett az Egyház vezetése mellett. Sz. István céltudatosan törekedett ez eszme megvalósítására. II. Szilveszter pápától koronát kért és kapott. Ezáltal az Egyház feje a keresztény kultúrközösség egyenrangú tagjának ismerte el a magyarságot és királyának jogot adott az egyházi élet megszervezésére. A szervezést István sz. Benedek szerzeteseinek segítségével hajtotta végre, akik monostoraikban magyar nemzedéket neveltek. (L. sz. István.) Sz. Lászlóban (1077—1095) már a keresztény lovag volt a nép eszményképe, a pogányok ellen hozott törvények hovatovább tárgytalanokká váltak, a magyar lélek kereszténnyé lett. R. G. Magyarok Nagyasszonya, a Boldogságos Szűz mint Magyarország Nagyasszonya és pártfogója (Magna Domina Hungarorum), azon az alapon, hogy Iz. István első királyunk halála előtt Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát s őseink ezt a felajánlást szent örökségként származtatták nemzedékről-nemzedékre. A római Szentszék is elismerte a Mária-tiszteletnek ezt a nemzeti jellegét s XIII. Leó pápa 1896-ban az ország fennállásának ezeréves fordulóján külön ünnepet engedélyezett a M. címén (okt. 8.). A. E. Magyarország. A Trianon előtti M. területe 325.411 km 2 volt s lakossága 1910-ben 20.886.457 (Horvátországgal együtt). Ez a lakosság nemzetiségileg így oszlott meg: magyar ........................ 10,050.575 német ........................ 2,037.405 tót . . ........................ 1,967.970 román . ........................ 2,949.032 horvát ........................ 1,833.162 szerb ........................ 1,106.471 ruthén ........................ 472.587 egyéb ........................ 469.255 A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus . . . 12,913.647 61 8% (ebből görög szertartású 2,025.508 9 7%) görög keleti .... 2,987.163 14'3% kálvinista ................... 2,621.329 12'6% luteránus ................... 1,370.173 6'4% zsidó ............................. 932.458 4'5% unitárius........................ 74.296 0'3% egyéb............................. 17.451 0'1% Magyarország