Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 4. Péter - Zype és függelék (Budapest, 1933)

Függelék - Pendentiv (pendentif) - Péntek - Poussin Miklós - Róma - Rossini Giacchino Antonio - Sajó Sándor - Szumatra

Pendentiv M2 lángjaiban számos állati csont, továbbá tűz­helymaradvány és igen sok kőeszköz kísé­retében. A pekingi ember korát az anthro­­pológusok a negyedkor elejére, a jégkor­szakot megelőző korszakra teszik és így a pekingi ember a heidelbergi emberrel együtt az emberiség eddig ismert legrégibb kép­viselője, aki még a neandervölgyi (jégkor­szaki) ősembert is megelőzte. Koponyájá­nak köbtartalmát 985 cm3-re becsülik. A csontmaradványok anatómiai bélyegei azt mutatják, hogy a pekingi ősember a neander­völgyi ősemberhez hasonló, vagy talán még annál is primitívebb anatómiai felépítésű ember volt. A jégkorszakot megelőző kor­ból azonban eddig kevés a reánk maradt emlék és így mindezideig nem áll rendel­kezésünkre elegendő támpont arra, hogy ezek alapján a jégkorszakot megelőző idők emberének anatómiai felépítését pontosab­ban megrajzolhassuk. Hogy a P. igazi em­ber volt, nem pedig átmenet a majom és az ember között, mutatja a nagyszámú kőesz­köz és a tűzhelymaradvány, amely teljes emberi értelmiséget árul el. V. O. Heidel­bergi ember, Neandervölgyi ember. Z. F. Pendentiv (pendentif), építészeti szakki­fejezés: azokat a gömbháromszögeket je­lenti, melyek a négyszögletű alapépítmény­ből a kerekalapú kupolára való átmenetet szolgálják. A keleti művészetnek az ívvel és kupolával együtt nagy vívmánya volt ez a görög-római építészet felett, mely épüle­teit vízszintes mennyezettel fedte. A P.-eket, minthogy a templomok közepén s igen szembetűnő helyen voltak, gazdagon díszí­tették, főleg mozaikokkal. Minthogy leg­inkább a P. szokott előfordulni, leggyako­ribb ábrázolataik az evangélisták (így pl. a római sz. Péter-templomban) vagy jel­képeik, másutt szeráfok (pl. a­­ Hagia So­­phiában). A. E. Péntek (seria VI.), Krisztus keresztre­­feszítésének és halálának napja lévén, már a legelső keresztény korban böjti nap volt (Didaché 8, 1; Hermas, Past. Sim. 5, 1; Alex. Kelemen, Tertullián stb.), a szerdá­val együtt (az Úr elárulásának napja). E két­ nap böjti szokása részben a zsidók hétfői és csütörtöki böjtjével való ellentét­ből is fejlődött. Egyes helyeken a II. szá­zadban szerdán és P.-én nem miséztek, ha­nem csak imából és olvasmányból álló istentiszteletet végeztek, mint ez Rómában még az V. században is szokás volt s a­­Nagypéntek csonkamiséjében lényegében ma is megvan. A P.-i hústilalom törvénye ma is fennáll (1. Böjt). Poussin Miklós, francia festő (1594—1665). Rómában az antik emlékek, Raffael és Do­­menichino hatása alatt bontakozik ki mű­vészete, amelynek csúcspontja az ú. g. heroikus tájkép. Festményeinek színezése, kompozíciója klasszicista irányú. Fontosabb alkotásai: Sz. Erazmus vértanúsága (Vati­kán), Betlehemi gyermekgyilkolás, Szabin nők elrablása, Sz. Máté az angyallal, Sz. Pál látomása, Hét szentség, J. J. Róma. A R.-i egyházmegye egységét a Lateráni szerződések nem bontották meg. A Vatikánváros és a többi Róma most is egyetlen egyházmegye, csak a sz. Pál-temp­­lom és környéke nullius (független) apát­ság. R. püspöki kormányzását a pápa rendesen egy bíborosra bízza (cardinalis vicarius), kinek ebben az ügykörben még egy fölszentelt püspök segédkezik. 1932 december 1-én volt káptalan a patriarchális bazilikákban 3, társaskáptalan 12; plébánia a) a falakon belül 70, b) a falakon kívül 10; összesen 80; templom kb. 300, kápolna és oratorium több száz; férfi kolostor 250, női kolostor 400, főiskola 10, papnevelő intézet (világi) 30, ezek közül 3 szeminárium: római, francia, lombardi és 27 kollégium: angol, Béda (angol konvertita papjelöltek részére), belga, Capranica, északamerikai, ethiopiai, görög, hollandi, ír, délszláv, 2 lengyel, maronita, cseh, német-magyar, 2 német (már felszentelt papok részére), délameri­kai, orosz, portugál, örmény, papképző az olasz kivándorlók számára. Propaganda, ruthén, skót, spanyol. Szerzetesi kollégium, részben saját teológiai fakultással, részben a nélkül: 24. A világi papok száma kb. 700. R, lakossága 1931 végén hivatalos kimutatás szerint 1.014.766 volt a Vatikánváros nélkül. Zsidó 1.08%, protestáns 0.59%, a többi (98.3%) katolikus. Br. V. A. Rossini Gioacchino Antonio, olasz opera­szerző (1792—1868). Számos operát írt, me­lyekkel jelentős hatást ért el (Tell Vilmos). Ekkor hirtelen elhallgatott és életének hátralevő 38 esztendejében mindössze egy híressé vált Stabat Matert írt s néhány egy­házi kóruskompoziciót, Sajó Sándor, -j-1933. Szumátra, sziget Holland-Keletindiában (143.034 km 2). Lakossága 3.692.732. Egyházi­­lag a padangi ap. vikáriátus. Volt 1932 ok­tóber 1-én missziós pap (kapucinus) 12, laikus testvér 27, apáca 133, katolikus 6842. Szumátra

Next