Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 4. kötet. Delphin - Florus (Pest, 1832)
D - Délszak - Délszaki amerika
2 DÉLSZAK DÉLSZAKI AMERIKA Weddel angol kap. 1822—24 a1 Janus briggel ’s Beaufoy cutterrel tett. Először Dec. 27. 1822 látta ’s tekintette meg közelebbről az általa úgy nevezett délszaki Orkadokat (a’d. sz. 60 3 45' ’s a’ny. h. 3323 29' közt), egy legterméketlenebb ’s legborzasztóbb földet, mellyet csak gondolni lehet. Egyes hegytetők — talán elsüllyedt földnek csúcsai — emelkednek fel rajtok a’ felhőkig, mellyek eredeti hegyek ’s úgy látszik, hogy valaha vulkánok voltak. Weddel kap, innen Sandwich szigeteinek fokát körülevezvén, ’s a’ 683 alatt 10 geogr. mf. kerületű jégmassát hagyván maga után. Febr. 20. 1823 a’ hossz. 34° 16' 45" alatt elérte a’ szél. 74° 15' és igy bejebb ment Bellinghausennél. Itt 4, a’ sik tengeren, mellyet IV. György tengerének nevezett, úszkáló jégszigetet talált. A’ mágnestó a’ szél, ezennál igen megváltoztatta állását. Mart. 16 délszaki Georgián vasmacskát vetett, a’ hol egy hegynek ingadozó mozgását szemlélte. Azután a’ délszakshetlandi archipelagust ’s a’ tüzszigeteket látogatván meg, Jul. 7. 1824 Angliába evezett. L. nevezetes utazását „Foy. towards the South Vole etc(Lond, 1825, németül Weimar 1827). * L.il. D K i.sz . K. délpont, a’láthatár és a’délkör kerületeinek délfelé való központja. Délsark lesz ez, ha nem a’ földszinén lévő úgy tetsző láthatárt hanem a’ valóságost, azaz, azt a’ láthatárt vesszük, melly ezen mi felsőnkkel egyközüleg megyen a’ föld középpontjából. Az.. Dél,szaki Amerika. Természeti minemüsége. Az uj világ déli fele vagy felfedezőjéről, Americo Vespucciról, Amerikának neveztetett része dél felé háromszeget formál, az éjsz. sz. 123 ’s a’ déli sz. 52° 30' (a’ déli földcsucsnál a’status-és tűzszigeteket ’s a’ szarvfokot is ide számlálván, az 55° ’s a’ nyug. h. 183 ’s 63° közt. A’ panamai,a’ hol legkeskenyebb, 12 mf. széles földszorosnál fogva, mellyet egy tömött ’s 612 1. magas kőszikla formál ’s melly eddig az atlasi óceánnak a’ 20 l. mélyebben fekvő déli tengerbe keresztültörését akadályoztatta, éjszaki Amerikával öszveköttetésben van és 356,000 nsz. mf. fekszik Al föld lassanként emelkedik fel az atlasi tenger partjától, kiváltképen az Oronoco partján lévő alacsony pusztaságokon (los Llanos), mig azon magas hegylánczhoz hág fel, melly a’ nyug. parton a’ csendes tengertől mindenütt legfeljebb 18 mf. távozván el, meredeken rohan le. Ez a’ hegyláncz, az Andesek (ezen perui szótól Antis, réz), vagy Cordh i.erák (i. e.) (ezen spanyol szótól Cordel, kötél, azaz, lánczhegyek), földsarki irányban egész délszaki Amerikát keresztülhasitja, a’ Magellan szorosába nyúló Froward fokától ’s a’ Pilarestől fogva a’ panamai földszorosig, a’ hol valamennyire elterül. A’ 7256. magas quitoi völgyet gyakran háborgatják földrengések. Legrettenesebb volt az 1797- ki. A’ Pichinchán, melly Quito mellett 14,862 láb. magasan emeli fel csúcsát, Humboldt nem egészen 30 minuta alatt 18 földrengést számlált. Kerekded torkának megmérhetetlen mélységében több hegyek láthatók, mellyek egymás mellett állanak. Csaknem az egész andesi tartományt földalatti tűz rongálta; csalhatatlan jelei a mindenütt elterjedt füstölgő kénmezők és kénhegyek. Az itteni vulkánok mindazáltal nem lávát és tajtékkövet vetnek ki, mint déli Európa hasonló hegyei, hanem vizi matériával elegyes kénkövet vagy szénmateriás agyagot, gyakran temérdek sokaságu halakkal. Délen a’ Plata vize felé nagy térségeket foglalnak el a’ sós és salétromos mezők, mellyeket minden eső után egészen fejér színbe öltöztet a’ salétrom, ’s a’ források és folyók sósak. Mindez a’ mind eddig csak itt találtató platina (i. e.) ércczel együtt arra mutat, hogy a’ régi és uj világ földjének felső területei és színei különbféle alkotó részekből vannak elegyítve, ’s talán azért különböz ő) Mind a’ két hajót nagy-britanniai kereskedik állítottál ki tengeri torja fogé» vegett. Xentier Matth. Brisbane kormányozta.