Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 5. kötet. Fo - Gwayra (Pest, 1833)
F - Francziaország - V. Francziaország történetei 1830 olta
122 FRANCZIAORSZÁG TÖRTÉNETEI kés sokaságot seregek nem ereszték a’ helyhez; tódolgás jön; Lobau valódi orosz segedelmet találva ki, fecskendőkkel mosta szét a’ népet, a’ mi azután a' juste milieu pattantyusságának nevezteték. 11-kén a’ virághoz’ sétálókat vadul fogadák a’ katonák ; tipratás , kardlapozás stb. történt. 12-kén még több jön a’ sétáló, ’s koszorúzásnál sulyosabbat, nagyobbat forgata elméjében, de katonaság nem jelenvén meg, a’ csend háborútlan maradt. 15-kén a’ király vizsgálatot tarta a’ nemzeti őrség felett, de igen kevés őr jelent meg; sokán Normandiába utazott 2 hétre. A’ Vendée zajlott. Május vége felé a déli départementokban is nyugtalanság kezdődött. A követválasztásnál bajlódások történtek, az adatván leginkább fel nekik, hogy az örökös pairség ellen szavaljanak. A’ ministerek , kivált Perrier, ellen dolgoztak; a’ szabadságiak pedig a’ nékik kedvező újságokat fele árron küldötök a’tartományokba. Jun.6-kán Filep Lajos a’ déli vidékekre útnak indult. Nyers igazságokat halta; leginkább a’ Lengyelek segítésére ösztönöztetek. — A’ Jul. 14-ki ünnepet (a’ Bastille bevételéért az első revolutióban) összekötő a’ tavali három nagy napéval. Azonban zaj lön a’ nevezett napon; a’ kormány éhes, dologtalan embereket vásárla, kik a’ háborgókkal verekedtek. Julius 23-kán összegyűlt a’ kamara; a’ király személyesen nyita meg egy hosszú beszéddel, mellynek egyes tetsző részei zajos örömmel tapsoltattak meg, hol p. o. a’ köztársaságról ’s a’ belga várak eltörűléséről volt a’szó. A’Lengyelhonról szóló hely, mély csendet hallgattatok meg. A’ pairek kamarája is ez nap nyílt meg. Eljött azonban a’ júliusi revolutio első évünnepe. Meghatároztatok, hogy az első nap gyászünnep legyen az elestek emlékízetére, kik a’ Pantheonba tetessenek által , hogy a’ Bastille téren emlék emeltessék számokra; — a’ második napon nép, a’ harmadikon hadi ünnep legyen, ügy jön. Tiszta fénnyel kelt a’ nap a' dicsőn kéklő égen, ’s mosolyga a’ nagy nemzeti ünnepre. Paris csupa élet vala. A’ király imga tévé az emlék alapkövét le. A’ Pantheon felségesen volt ékesítve, homlokzatján e’ felírás látszék arany betűkkel : ,,A’ nagy férfiaknak a' hákadatos haza“. 2 órakor éré bele a’ király; 400 hangász hallata a’ marseillaiset; a’nép bele zendült. A’ második nap a’ legzajosabb öröm napja volt. Este fénytenger világita mindenfelé ; az élysiumi mező tündéi kert gyanánt ragyogott az éj szépségében. A’ harmadik nap mását nem lrtá Paris a’ csász idő olta; 100,000-búl álló sereg suhant el a’ király előtt, ezt harsogva: ,,Éljen a’ király! Éljen Lengyelhen!11 A’ nemzetiség pattantyussága kardot rántva kialtá a'király előtt ez utolsót. — Az ilések folyamatba eredtek. Elölülő lett az alsó kamarában Girod de l’Ane. Aug. 4-kén kineveztetek a’ felelő addresse biztossága ; 9-kén viták voltak az elkészült addresse felett : hires beszédek tartottak kevés siker mellett Perriertól és Thierstól ; 10-kén : Larahite, Clauzel , Sebastian , Lamarque, Mauguin s Bignon-tól; 11-kén Pagétől. 12-kén a, addresse egyes czikkelyei vetettek elő, melly alkalommal Perrier a’ nemzed őrség számát megmondá (tön 3,575,000 embert). — — A’franczia külső politicában a’ nemavatkozás uralkodott. Jul. 13-kán egyezés jön Frankhon és az amerikai Egyesületek közt azon számolásra nézve, mellyet az, utolsók az 1812 és 1813-ki elfoglalás miatt tettek. Franklim 25.000.000 frankot fizete, kedvezőbb kereskedési feltételeket kapva. Az egyesület ellenben megegyező másfél millió fizetésben, hogy némelly családot (familia) kárpótoljon azon segítségért, mellyet a’ függetlenség háborújában némelly Amerikainak tett. Algierban a’ gyarmatitás ném legjobban akara elsülni, hiszleni, minthogy a’Francziák kényurakat kezdtek játszani az Arabokon, ijesztve, kardas tűzzel uralkodva. A' kamara - ülés heves vitákkal volt tele. Perrier ministeriumo tiies ellenkezőkre talált, kiknek fejek Odillon- Barrot , Mauguin és Lamarque voltak. Az előfordult tárgyak közt fő helyet érdemeltek : Belgium és Lengyelország ügye, a’ Pairek örökössége, ’s Napoleon és X. Károly famíliájának kizáratása Francziaországból, ’s a’ belső zavarok. A' két