Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 5. kötet. Fo - Gwayra (Pest, 1833)
F - Francziaország - V. Francziaország történetei 1830 olta
FRANCIAORSZÁG TÖRTÉNETEI 123 első pontra nézve sokkal világosabban nyilatkozók a’ köz vélemény, hogy sem a’ követek kamarája az ellen cselekedhetett volna. Ez tehát a’ kormányt hatalmas közbenjárásra szólitá fel , ’s a’ Belgák és Lengyelek ügyét sajátjának vallá. Hanem Perrier messzelátó esze, ’s Francziaországot minden ellenségeskedéstől óvni óhajtó igyekezete, mind e’mellett is kieszközlé, hogy a’ követkamara a’ ministeriumot véglépésre nem szoktá. De nem igy volt a’ dolog a’ pairek örökösségével. Itt nem állhata ellent a’ ministerium a’ követek házának , melly azt Oct. 10-km eltörlé. Alig a’ törvényhozó test e’ tárgyakkal foglalatoskodik , az alatt Lyonban , hol az új változások a’ gyárakat nagyon megcsökkenték , tetemes lázadás ütött ki. A’ felzúdult gyármunkások bérek felemeltetését kivánák , ’s minthogy ezt a’ gyárbirtokosok nem teljesítették. Nov. 23. fegyverre kelt a’ dolog, még pedig olly tűzzel, hogy a’ hadi erő sikeresen ellent nem állhatván , kénytelen lön a’ városból kivonulni. Alig ért e’ gyászos eset hire Parisba, azonnal Lyonba rendeltették az orléansi herczeg és marsai Soult, a’ hadi minister, kik a’ lázadást szerencsésen lecsendesítették. Ez is sok vitára nyujta alkalmat a’ törvényhozó testnél, mi azonban a’ folyamatban volt tárgyak haladását nem akadályoztató. A’ pairkamara a’pairi méltóság örökösségének eltörültetését Dec. 27-kén kimondd. Erre csendesedni látszott a’ Francziaország belsejében előbb már kitöréssel fenyegetett vulkán; mindenek szemei Anconára valónak függesztve, hová a’ franczia kormány, a’ pápai birtokok lecsillapítása végett, segéd sereget küldenén. Cubières vezérlése alatt, ki a’franczia lobogót azon vár fokára 1832-dik évi Febr. 18-kán szegezé ki. Ez is uj meg uj fejtegetések tárgya lön a’ követek házában, a nélkül mindazáltal, hogy a’ ministerium közép ösvényének ártalmára vált volna. Mauguin heveskedését Perrier éles esze torjá vissza. A’pairkamara Mart. 22-kén fogadá el azon törvényt, melly Napoleon és X. Károly nemzetségét Francziaországbúl örökre száműzi. Haragra ’s boszura lobbantá ez a’ Nagy ember buzgó követőjit, de kitöréstől tartóztatá őket a’ cholera , melly Europa nagyobb részét megjárván, Francziaországban Apr. elején mutatkozik, ’s kevéssel azután dühösen öldöklő a’ népet halomra, nem kedvezve szegénynek, gazdagnak. A’ párisi köznép, mint Europa némelly más fővárosinak lakosi, a’ soha nem látott jelenetet emberi fondorgás mivének gondolván , erőszakoskodásokat követe el , ’s csak fegyveres erő által csillapitathatott le. Maga Perrier, az első minister is bolt rába esék Apr. 7-kén, épen akkor, midőn az ország belső állapotjának az ő eszére ’s munkásságára legnagyobb szüksége volt. Mert közelített már a’ Berry herczegné a’ déli partokhoz, zendülést támasztandó Francziaország déli részeiben, írja — az úgynevezett V. Henrik—királyi szinre emeltetése végett. Az első e’ szinti lázadás Apr. 10-kén Marseilleben ilte ki, de minden siker nélkül. Nem sokára azután Vendéeban termett a’ Berr- herczegné, ’s felzendité a’ népet a’ kormány, ’s ennek rendelményi és katonáji ellen. Erre hadi erő küldetek a’ déli tartományokba. Mindez mind Perrier első minister halála (Máj. I6-j.án) zavarba ejté a’ kormányt, melly azonban előbbi rendszerét fentartani minden módon igyekezett. Ma már eddig is kedvetlen volt Francziaország belső állapotja, nem kevéssé nevelé azt, a’ Jun. G bán Lamasque generál temetése alkalmával, a’ nép és katonák közt támadt versengés’s vérontás, melly számos polgárok életébe került, s Paris városának ostromállapotba tételét voná maga után Erre számtalan elfogattak lubcznici - tának az ostromállapot következésében hadi törvényszék elébe, s halálra vagy hosszas fogságra itéltetének közülök többen. Azonban a Cassatio udvar a’ hadi törvényszékeket törvényteleneknek itélé, ’s ittléteiket megsemmisítő, mit látván a’ kormány, megszüntető az ostromállapotot. Most a’ Vendée zavaros állapotra jön azon pont, melly a’ Francziák figyelmét leginkább magára voná; midőn pedig az, a’ hadi erő sikeres inunkálódása által, szerencsésen letsilaplttatott, a’ választandó ministe