Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
B - Blaskovits János - Blaskovics László dr. - Blau Lajos dr. - Blauner Mór dr.
Blaskovits János, ny. áll. tábornok. Zichyfalván született, 1870-ben. Iskolai tanulmányait Kecskeméten, Szegeden és Temesvárott végezte, majd az önkéntesi év leszolgálása céljából a volt 2. sz. budapesti vonatezredhez vonultbe. Szolgálatának leteltével ténylegesítette magát és a volt pozsonyi 5. sz. vonatosztálynál nyert beosztást. Később a temesvári vonatosztályhoz helyezték át, ahonnan a 23. honvéd hadosztályhoz vezényelték vonatparancsnoknak. Előbb a szerb hadszíntérre került, majd rövid idő múlva egész hadosztályával az orosz frontra rendelték. A lembergi csaták lezajlása után vonatával Przemysl várába osztották be. Vonatát a legnehezebb viszonyok között teljes épségben megtartotta és ezért a hadosztályparancsnok a III. osztályú katonai érdemkereszt adományozását hozta részére javaslatba. Przemysl várában értékes szolgálatokat teljesített. Lóállományát munkaképes állapotban tartotta, miáltal 64.000 kocsirakomány anyagnak, valamint nagyszámú élelmiszernek és fánakgyors fuvarozását tette lehetővé. A várban kifejtett érdemeiért a III. osztályú Vaskorona-rendet a kardokkal hozta részére javaslatba felsőbb parancsnoksága. A vár elesteikor orosz hadifogságba esett és csak 1920 augusztusában került haza. Ekkor mint alezredes, átvette a debreceni vonatosztály parancsnokságát, majd rövidesen ezredessé lépett elő. Innen a honvédfőparancsnoksághoz vezényelték vonatügyi szakelőadónak és a vonatcsapat szemlélőjének. 1927 novemberében tábornoki rangban nyugalomba vonult. Jelenleg fogságbeli élményeinek emlékiratait rendezi sajtó alá. Blaskovics László dr., egyetemi ny. r. tanár, a II. sz. egyetemi szemklinika igazgatója, m. kir. egészségügyi főtanácsos. Rózsahegyen született, 1869-ben. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1893-ban orvosdoktori oklevelet nyert. Diplomájának megszerzése után a szemklinika tanársegéde lett. 1905-ben magántanárrá habilitálták, 1912-ben r. fc. tanári címet kapott. A világháború tartama alatt a II. számú tartalékkórház szemosztályának vezetője és érdemeinek elismeréséül több kitüntetést kapott. A Ferenc József-rend lovagkeresztjének, a Vöröskereszt II. oszt. díszjelvényének stb. tulajdonosa. 1907-ben a budapesti m. kir. állami szemkórház igazgatója lett. 1921-ben a debreceni egyetemre, a szemészeti tanszék betöltésére hívták meg. Ugyanebben az évben a közegészségügy terén kifejtett érdemes munkásságának elismeréséül a kormányzó egészségügyi főtanácsossá nevezte ki. 1928 óta a Pázmány Péter tudományegyetem szemészeti tanszékének nyilvános rendes tanára. Különösen a szemhéji műtétek terén végzett újításait külföldön is alkalmazzák. A műtéttanon kívül a látóélesség meghatározásával is foglalkozik, amelynek mérésére új egységet, az oxyoptriát hozta gyakorlatba. Az m. kir. Munkásbiztosító Felsőbíróság Orvosszakértői Tanácsának, az Igazságügyi Orvosi Tanácsnak, a Tisza István Tudományos Társaságnak és számos más tudományos és társadalmi egyesületnek tagja. Hazai és külföldi szaklapokban több tudományos értekezése és dolgozata látott napvilágot. Önálló munkái: „Szemoperálások“, „Oxyoptriás látáspróbák“, „A szemüvesés megbetegedései“ Blau Lajos dr., a Ferenc József rabbiképzőintézet igazgatója. Putnokon (Gömör m.) született, 1861-ben. Középiskoláit az Országos Rabbiképző Intézet gimnáziumában végezte, hol 1883-ban kitűnő eredménnyel érettségit tett. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a Pázmány Péter tudományegyetemen abölcsészeti fakultáson 1883—87-ig a keleti nyelv és bölcsészeti tanszak hallgatója volt 1887-ben megszerezte a doktori diplomát cum laude. Egyidejűleg az Országos Rabbiképző Intézet theológiai tanfolyamának is növendéke volt és 1886-ban itt is oklevelet szerzett. 1887-ben megbízott előadó lett a talmudtanszéken, 1888-ban helyettes tanár, 1889-ben rendes tanár, 1913-ban helyettes igazgató, 1914-ben királyi kinevezés folytán rendes igazgató. Szerkeszti a „Magyar Zsidó Szemlét“, a „Hazofeh“ héber nyelvű folyóiratot, 1929 óta szerkesztője a „Jabneh“ theológiai folyóiratnak és szerkesztője a most megindult „Mária“ pedagógiai folyóiratnak. Az IMIT társelnöke, a Philológiai Társaság tagja. Blauner Mór dr., ügyvéd. A komárommegyei Imely községben született, 1876-ban. Középiskoláinak elvégzése után a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán jogtudor diplomát nyert Ügyvédi oklevelének megszerzése után 1901-ben Budapesten nyitott ügyvédi irodát, ahol azóta is általános praxist folytat és főleg magánjogi, büntetőjogi és kereskedelmi jogi ügyekkel foglalkozik. Igen élénk szakirodalmi tevékenységet fejt ki és különböző jogi szaklapok és napilapok hasába