Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
G - Gedeon József - Geduly Henrik - Geiger Rezső dr. - Geiger Richárd
szítő munkálataiban. Az alcsuti főhercegi udvartartás jogtanácsosa. Több hazai és külföldi ipari és kereskedelmi vállalat ügyvédje. Egyik kiváló közgazdasági tevékenysége a sajókazai Erzsébet kőszénbánya újjáépítése és megmentése. Tagja az innsbrucki Altkaiserjäger Clubnak és több más kari, társadalmi és zeneegyesületnek. Gedeon József, vámszaki főtiszt, a Budapesti Fővámhivatal árumintagyűjteményének vezetője. Kolozsváron született, 1900-ban. Középiskoláit Szilágysomlyón végezte, jelenleg pedig a szegedi tudományegyetemen, hivatali szolgálatának ellátása mellett jogi tanulmányokat folytat. Államtisztviselői működését 1921-ben a 70. postahivatalnál kezdte meg, majd a budapesti fővámhivatal főosztályára helyezték át. 1926 óta az Árumintagyűjtemény vezetője. A gyűjtemény áttarifálását az autonóm magyar vámtarifára vonatkozó 1924: XIV. törvénycikk rendelkezései alapján G. végezte. A kereskedelmi minisztérium megbízásából a vámtarifához kiadott magyarázatok 32. és 37. tarifaosztályainak összeállításában közreműködött. Részt vett a világháborúban, a székely hadosztályban teljesített szolgálatot és súlyosan megsebesült. Geduly Henrik, a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület püspöke, a felsőház tagja. 1866- ban született Bécsban. Családja régi papi család, mely már a reformáció első évtizedeiben s azóta évszázadokon át állott az evangélikus egyház lelki ügyeinek szolgálatában. Középiskoláit Losoncon és a Selmecbányai líceumban, a theológiai akadémiát Pozsonyban végezte el. 1889-ben Zólyomban volt segédlelkész, majd 1891- től 1896-ig Nyíregyházán segédlelkész és vallástanár. 1896- ban lelkésszé választották Nyíregyházán, majd egyházkerületi főjegyző lett. 1911-ben választották meg a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület püspökévé. Élénk egyházi, társadalmi, egyházpolitikai és irodalmi munkásságot fejt ki. Egyik megalapítója az azóta virágzóvá fejlődött szabolcsvármegyei Bessenyei Irodalmi és Művészeti Körnek és a Nyíregyházi Általános Hitelintézetnek. Ő szerkesztette a Zólyomvármegyei Hírlapot, a Nyíregyházi Hírlapot, az Evangélikus Urákét és az Evangélikus Homiletikai folyóiratot Számos egyházi és tudományos egyesületnek tagja. Nagy feltűnést keltett „Luther és Zangwill“, „A szentírás ismerete“, „Az evangélikus hit foglalata“, „Ami nekünk fáj“ című műve, továbbá „Nyíregyháza az ezredik évben“ című monográfiája és a szentségekről szóló tanulmánya. 1918 szeptemberében Gyurátz és Scholz püspökök nyugalomba vonulása után a régi főrendiháznak jogszerinti tagjává vált. Azonban a bekövetkező forradalmi állapotok miatt nem került sor a behívására. Geiger Rezső dr., ügyvéd. Nagyszombatban született, 1884-ben. Középiskoláit a rózsahegyi Piarista gimnáziumban, jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol jogtudományi doktorátust majd 1913-ban ügyvédi diplomát szerzett. Oklevelének megszerzése után a budapesti Ügyvédi Kamaránál jegyeztette be magát s azóta önálló prakszist folytat. Főleg magánjogi és kereskedelmi ügyekkel foglalkozik. Számos nagyobb kereskedelmi és iparvállalat jogtanácsosa. A világháború kitörésekor hadbavonult és a háború egész tartama alatt katonai szolgálatot teljesített. 19 hónapig az orosz fronton küzdött s mint tartalékos főhadnagy szerelt le. Hadikitüntetései: bronz és ezüst Signum Laudis a kardokkal, Károly csapatkereszt, érdemkereszt. Jogi szaklapokban több cikke és tanulmánya jelent meg. Önálló munkája: A kényszeregyességi útmutató 1928-ban hagyta el a sajtót. Geiger Richard, festőművész, grafikus. Wienben született, 1872-ben. Középiskoláinak elvégzése után a wieni festőakadémián, majd a párisi Ecole des Arts-ban folytatta tanulmányait és 1896-ban Budapestre jött, ahol eleinte mint grafikus ifjúsági könyveket, továbbá a magyar klasszikus kiadásokat illusztrálta. Ex libriseket és plakátokat rajzolt Később áttért a portré- és zsánerfestészetre; műveiközül megemlítjük a „Tékozló fiú“ című szénrajzát, a „Szulajka“ című vásznát, „Olvasás közben“ és „Szent Pál kísértése“ című képeit. Portréi és zsánerképei hazai és külföldi műgyűjtők birtokában vannak. A Műcsarnok és a Nemzeti Szalon állandó kiállítója. 1912-ben az Alkoholellenes plakát versenydíját, majd a „Wiener Exlibrisverein“ első díját nyerte el, azonkívül több kitüntetés és díj nyertese. Festészetének iránya: mérsékelt impresszionista. Párisban az apacsvilág életét tette tanulmány tárgyává és ebből a témakörből számos képét festette. Fia, Geiger Gyula, 1898-ban született, Budapesten. Iskolai tanulmányainak elvégzése után a szobrászati pályára ment, Berlinben, a Művészakadémián 6 évig Klimsch professzor tanítványa volt. Berlinben 1929-ben az Akadémia nagy aranyérmét kapta. Jelenleg Párisban folytatja tanulmányait.