Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
M - Matusovits Péter (ruttkai) - Mattyasovszky-Zsolnay László (alsómátyásfalvi) - Matzke Károly dr. - Maugsch Gyula - Mauks Endre dr. (farkasfalvi)
gyár Folyam- és Tengerhajózási Zrt. és az Idegen Forgalmi Szövetség plakátjait. Mint iparművész, a szőnyegszövés és bútorok tervezésével szerzett magának elismert nevet. A Nemzeti Szalon alapító tagja. Matusovits Péter (ruttkai), miniszteri tanácsos. Nyitrán született, 1873-ban. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a Selmecbányai erdészeti akadémiának növendéke volt. Működését Lippán kezdte meg, majd Zsarnócán, Vinkovcén és Liptóujvárott a m. kir. kincstárnál volt beosztva. Innen Pozsonyba nevezték ki kir. alerdőfelügyelővé. 1915- ben kir. erdőfelügyelői cím és jelleget nyert, 1916- ban kir. erdőfelügyelővé nevezte ki a király, de később Debrecenbe királyi erdőfelügyelővé helyezték át. 1921-ben főerdőtanácsossá lépett elő, 1925-ben a kecskeméti m. kir. erdőigazgatóság vezetésével bízták meg. 1926-ban miniszteri tanácsosi címet kapott. 1929-ben valóságos miniszteri tanácsossá nevezték ki. Jelenleg a szegedi m. kir. erdőigazgatóság élén áll. Cikkei különböző napilapok és szaklapok hasábjain jelentek meg. A Magyar Ornitológusok Országos Szövetségének dísztagja és több más egyesület vezetőségében foglal helyet. A szegedi Emericana dominusza. Bácsbodrog, Csongrád, Csanád, Arad, Torontál és Békés vármegyék törvényhatósági bizottsági tagja, Szeged tj. város közigazgatási bizottsága gazdasági albizottságának tagja. Mattyasovszky-Zsolnay László ( alsómátyásfalvi), festőművész. Pécsett született, 1885-ben. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd Münchenbe ment, ahol a Debsitz iskolában szobrászattal foglalkozott, később pedig a Heymann iskola, majd a Festőakadémia növendéke lett. Hat évi müncheni tartózkodás után hazatért, majd 1911-ben Párisba utazott, ahol mint önálló művész 1914-ig dolgozott. Itt rendezte 1913-ban első kiállítását. A világháborút a fronton töltötte. 1916-ban a Szinyey-Társaság tárlatán tűnt fel, később az Ernst-Múzeumban rendezett kollektív kiállításán tűnt fel. Utóbb átvette a Zsolnay majolikagyár művészeti vezetését. Az impresszionista festészet egyik legmarkánsabb és legegyénib művelője, képein az erős szinkultúra, abszolút rajzbiztonsággal párosul. Nevezetesebb művei: Nymfa, Aktok a szabadban, Anyám, Gyermekek, Lulu, Halcsendélet, stb. Több műve a Szépművészeti Múzeum tulajdonában van. Számos képe van még a nemrég elhunyt Nemes Marcell müncheni gyűjteményében is. A Szinyei-Merse Társaság tagja. Matzke Károly dr., m. kir. közigazgatási biróság itélőbirája. Született Dég községben, 1869-ben. Középiskolai tanulmányait Kalocsán végezte és a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen kapta meg jogtudományi doktorátusát. Működését 1892-ben, a budapesti kir. törvényszéknél kezdte meg. 1899-ben a budapesti IV. kerületi járásbíróságon albíróvá, majd később járásbíróvá léptették elő. 1911-ben törvényszéki bíró lett és a polgári törvényszéknél kapott beosztást. 1916-ban nevezték ki törvényszéki tanácselnökké. Az összeomlás utáni időkben a lakásügyi bizottságnál működött, mint a miniszteri biztos helyettese, később a lakáshivatal másodelnöke, végül elnöke lett. 1924-ben a közigazgatási biróság birájává nevezték ki és ugyanakkor az OFB- hez delegálták. 1921-ben lett kúriai biró. Számos jogászi és társadalmi egyesület tevékeny tagja. A jogi szakirodalom ismert munkája, cikkei és értekezései különböző napi és szaklapok hasábjain jelentek meg, főképpen a lakásügy témaköréből. Maugseh Gyula, szobrászművész. Született 1882 június 1-én, Besztercebányán. Középiskoláinak elvégzése után a berlini Képzőművészeti Főiskolára került, ahol első mesterei Otto Geier és Gaul, a híres állatszobrász voltak. Tizenkétévi németországi tartózkodása alatt, mint állatszobrász képezte ki magát. Első ízben 1913- ban szerepelt a Műcsarnok kiállításán, melynek azóta állandó kiállítója. 1918 júniusában hadiszobrász lett és ezen minőségben az olasz fronton mintázta számos háborús jelenetet megörökítő szobrát, melyek legnagyobb része az összeomláskor ott is pusztult el. Mint szobrász, figurális kompozíciókat és portrékat is készít, de nevét mint állatszobrász tette ismertté. Művei túlnyomórészt a Mezőgazdasági Múzeumban vannak. Díjai: a Ráth György-díjat „Szomjas elefántok“ címü szobrával, a Jankó János kisplasztikai díjat „Szt. László“ címü szobrával, a Hadiemlékek Egyesülete hősi emlék kiállításán „Megsebzett oroszlán“ című szobra a Il-ik díjat nyerte el. Nevezetesebb szobrai: a berlini Collegium Hungaricum márvány „Jegesmedve“ szobra, a Széchényi-fürdő két figurális szobra, az Országos Társadalombiztosító Intézet három homlokzati reliefje és Szamosközy István történetíró emléktáblája Szegeden. Ugyancsak ő mintázta a honvédelmi minisztérium lovasdijait is. Tagja a Képzőművészek Egyesületének és a Fészek Klubnak. Mauks Endre dr. (farkasfalvi), ügyvéd. Balassagyarmaton született, 1888-ban. Középiskoláit Sátoraljaújhelyen, egyetemi ta