Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
M - Maurer Gyula - Maurer Rezső - Mayer Ernő dr. - Mayer Ferenc Kolos dr.
nulmányait Budapesten végezte és 1918- ban ügyvédi oklevelet nyert. Egyetemi tanulmányainak befejezése után a központi díj- és illetékkiszabási hivatalnál fogalmazó, 1914-ben Szolnokon, 1915-ben Monoron bírósági jegyző lett. 1921-ben bejegyeztette magát a budapesti Ügyvédi Kamaránál és azóta általános ügyvédi praxist folytat. Különböző szaklapokban számos politikai és társadalomtudományi cikke jelent meg. A monori ev. egyháznak négy éven át presbitere volt. Tagja a Tisztviselő Kaszinónak és számos más társadalmi egyesületnek. Maurer Gyula, helyettes államtitkár. Született Kassán, 1872-ben. Középiskoláit Kassán, a műegyetemet kitűnő eredménnyel Budapesten 1893-ban végezte, majd 1894— 1896-ig tanársegéd volt a vízépítési tanszéken. 1896 őszén a közoktatásügyi miniszter külföldi tanulmányútra küldte, ahonnan 1899 december végén tért vissza. Külföldi útján bejárta Svájcot, Németországot, Hollandiát, Belgiumot, Franciaországot és Angliát. Tanulmányozta a folyószabályozási kérdéseket, különösen a kisvízi szabályozást és úgy a folyami, mint a tengeri kikötők építkezéseit. Azonkívül városok vízzel való ellátását, csatornázásnak és a szennyvizek tisztításának kérdéseit. Részt vett többek között a németek legkiválóbb vízi mérnöke Hansell mellett ama Rajnaszabályozási tervek kidolgozásában, amelyek alapján azután a Rajna-szabályozás tényleg végrehajtatott azzal az eredménnyel, hogy a hajózás egészen Strassburgig vizetett fel, ami által Strassburg a Rajna egyik legnagyobb folyami kikötőjévé válott. Hazaérkezése után részt vett az óbecsei nagy hajózózsilip építésében, majd a Bega catornázási munkálatainál előbb mint építésvezető, majd mint az ottani munkálatok főnöke. E munkálatok sikeres elvégzése alkalmából előbb a koronás arany érdemkeresztet, majd a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta. Később a Berzava és Sajó hajózhatóvá tételének tervezésével bízták meg. 1919-ben a csepeli kikötő munkálatainak előadója lett a földmivelésügyi minisztériumban, midőn pedig a Kikötő Kormánybiztosságot 1921-ben felállították, előbb kormánybiztoshelyettessé, majd 1924-ben kormánybiztossá nevezték ki. Mint ilyen 1922-ben miniszteri tanácsossá lépett elő. A vámmentes kikötő ünnepélyes megnyitása alkalmából helyettes államtitkárrá nevezték ki. Ugyanez alkalommal a francia kormány a Becsületrend tiszti keresztjével tüntette ki. Számos előkelő társadalmi és kulturális egyesület tagja. Maurer Rezső, ny. polgári iskolai igazgató. Budapesten született, 1860-ban. Régi óbudai patricius család sarja. Középiskoláit Budapesten, a II. kerületi főreáliskolában végezte, egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen fejezte b. Mint tanár pályafutását a III. kerületi polgári iskolában kezdte és megszakítás nélkül 1920-ig teljesített szolgálatott. 1909-ben ugyanezen iskola igazgatója lett. Iskoláját modern színvonalra emelte. A Természettudományi Társulat és még számos egyesület tagja. Szakcikkei és értekezései, melyek főképpen a pedagógia körében mozognak, különböző napi és szaklapok hasábjain jelennek meg. Mayer Ernő dr., ügyvéd. 1862-ben született Németújváron. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol a Tudományegyetemen jogot hallgatott, majd a jogi doktorátus megszerzése után 1893-ban ügyvédi oklevelet nyert Diplomájának megszerzése után Budapesten önálló ügyvédi irodát nyitott. Irodájában általános praxist folytat, de főleg kereskedelmi és magánjogi ügyekkel foglalkozik. Székesfővárosi törvényhatósági tag, számos részvénytársaság, többek közt: a Shell kőolaj, a Dörge, Kiss Károly, Benkő, a Török és Tsa bankházak, a Budapesti Lipótvárosi Ingatlanforgalmi Rt., stb. jogtanácsosa. Az adófelszólamlási bizottságnak 15 év óta tagja. A jogi szakirodalom terén is eredményes működést fejt ki, számos cikke és értekezése jelent meg különböző lapokiban. Több kari és tudományos egyesület tagja. Mayer Ferenc Kolos dr., orvos. Egerben született, 1899-ben. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd Innsbruckban folytatott theológiai és filozófiai tanulmányokat, később a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemre iratkozott be és 1925-ben orvosdoktori diplomát nyert. Diplomájának elnyerése után az I. sz. kórbonctani intézetben, később Illyés tanár mellett az urológiai sebészeti klinikán gyakornokoskodott, majd állami ösztöndíjjal a lipcsei Orvostörténelmi Intézetben Siegerist tanár mellett dolgozott. 1928-ban a m. kir. Társadalomegészségügyi Intézethez nevezték ki. Hazai és külföldi szaklapokban nagyszámú tudományos értekezése jelent meg. Önálló művei: Az Orvostudomány Története, Die Personalehre in der Naturphilosophie von Albertus Magnus stb., stb. Tagja számos kari és tudományos egyesületnek.