Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)

M - Maurer Gyula - Maurer Rezső - Mayer Ernő dr. - Mayer Ferenc Kolos dr.

nulmányait Budapesten végezte és 1918- ban ügyvédi oklevelet nyert. Egyetemi tanulmá­nyainak befejezése után a központi díj- és illetékki­szabási hivatalnál fogal­mazó, 1914-ben Szolnokon, 1915-ben Monoron bírósá­gi jegyző lett. 1921-ben be­jegyeztette magát a buda­pesti Ügyvédi Kamaránál és azóta általános ügyvédi praxist folytat. Különböző szaklapokban számos politikai és társadalomtudományi cikke jelent meg. A monori ev. egyháznak négy éven át presbitere volt. Tagja a Tiszt­viselő Kaszinónak és számos más társa­dalmi egyesületnek. Maurer Gyula, helyettes államtitkár. Szü­letett Kassán, 1872-ben. Középiskoláit Kas­sán, a műegyetemet kitűnő eredménnyel Budapesten 1893-ban végezte, majd 1894— 1896-ig tanársegéd volt a vízépítési tanszé­ken. 1896 őszén a közoktatásügyi miniszter külföldi tanulmányútra küldte, ahonnan 1899 december végén tért vissza. Külföldi út­ján bejárta Svájcot, Németországot, Hollan­diát, Belgiumot, Franciaországot és Angliát. Tanulmányozta a folyószabályozási kérdése­ket, különösen a kisvízi szabályozást és úgy a folyami, mint a tengeri kikötők épít­kezéseit. Azonkívü­l városok vízzel való ellátását, csatornázásnak és a szenny­vizek tisztításának kérdéseit. Részt vett többek között a németek legkiválóbb vízi mérnöke Hansell mellett ama Rajna­­szabályozási tervek kidolgozásában, amelyek alapján azután a Rajna-szabályozás tényleg végrehajtatott azzal az eredménnyel, hogy a hajózás egészen Strassburgig vizetett fel, ami által Strassburg a Rajna egyik legna­gyobb folyami kikötőjévé válott. Hazaérke­zése után részt vett az óbecsei nagy hajózó­zsilip építésében, majd a Bega catornázási munkálatainál előbb mint építésvezető, majd mint az ottani munkálatok főnöke. E mun­kálatok sikeres elvégzése alkalmából előbb a koronás arany érdemkeresztet, majd a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta. Később a Berzava és Sajó hajózhatóvá téte­lének tervezésével bízták meg. 1919-ben a csepeli kikötő munkálatainak előadója lett a földmivelésügyi minisztériumban, midőn pedig a Kikötő Kormánybiztosságot 1921-­ben fel­állították, előbb kormánybiztoshelyettessé, majd 1924-ben kormánybiztossá nevezték ki. Mint ilyen 1922-ben miniszteri tanácsossá lépett elő. A vámmentes kikötő ünnepélyes megnyitása alkalmából helyettes államtit­kárrá nevezték ki. Ugyanez alkalommal a francia kormány a Becsület­rend tiszti ke­resztjével tüntette ki. Számos előkelő társa­dalmi és kulturális egyesület tagja. Maurer Rezső, ny. polgári iskolai igazgató. Budapesten született, 1860-ban. Régi óbudai patricius család sarja. Középiskoláit Buda­pesten, a II. kerületi főreáliskolában végezte, egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegye­temen fejezte b. Mint ta­nár pályafutását a III. kerületi polgári iskolában kezdte és megszakítás nél­kül 1920-ig teljesített szol­­gálatott. 1909-ben ugyan­ezen iskola igazgatója lett. Iskoláját modern színvo­nalra emelte. A Termé­szettudományi Társulat és még számos egye­sület tagja. Szakcikkei és értekezései, melyek főképpen a pedagógia körében mozognak, kü­lönböző napi és szaklapok hasábjain jelennek meg. Mayer Ernő dr., ügyvéd. 1862-ben született Németújváron. Középiskoláit és egyetemi ta­nulmányait Budapesten végezte, ahol a Tudo­mányegyetemen jogot hallg­atott, majd a jogi doktorátus megszerzése után 1893-ban ügyvédi oklevelet nyert Diplomá­jának megszerzése után Budapesten önálló ügy­védi irodát nyitott. Iro­dájában általános praxist folytat, de főleg kereske­delmi és magánjogi ügyek­kel foglalkozik. Székes­­fővárosi törvényhatósági tag, számos részvénytársaság, többek közt: a Shell kőolaj, a Dörge, Kiss Károly, Benkő, a Török és Tsa bankházak, a Budapesti Li­pótvárosi Ingatlanforgalmi Rt., stb. jogtaná­csosa. Az adófelszólamlási bizottságnak 15 év óta tagja. A jogi szakirodalom terén is ered­ményes működést fejt ki, számos cikke és értekezése jelent meg különböző lapokiban. Tö­bb kari és tudományos egyesület tagja. Mayer Ferenc Kolos dr., orvos. Egerben született, 1899-ben. Középiskoláit szülőváro­sában végezte, majd Innsbruckban folytatott theológiai és filozófiai tanulmányokat, ké­sőbb a budapesti Pázmány Péter tudomány­­egyetemre iratkozott be és 1925-ben orvosdok­­tori diplomát nyert. Diplomájának elnyerése után az I. sz. kórbonctani intézetben, később Illyés tanár mellett az urológiai sebészeti kli­nikán gyakornokoskodott, majd állami ösz­töndíjjal a lipcsei Orvostörténelmi Intézetben Siegerist tanár mellett dolgozott. 1928-ban a m. kir. Társadalomegészségügyi Intézethez nevezték ki. Hazai és külföldi szaklapokban nagyszámú tudományos értekezése jelent meg. Önálló művei: Az Orvostudomány Története, Die Personalehre in der Naturphilosophie von Albertus Magnus stb., stb. Tagja számos kari és tudományos egyesületnek.

Next