Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)

P - Pattantyús-Ábrahám Géza dr. (danczkai) - Pattantyús Ábrahám Imre - Paulheim Ferenc ifj.

lamszámviteli államvizsga letétele után, 1894-ben a székesfőváros szol­gálatába lépett és a VII. kerületi adóhivatalnál kezdte meg működését. Innen az adószámviteli osztály főnökségéhez osz­tották be, utóbb pedig a központi elnöki osztályon 28 éven át teljesített szol­gálatot. 1925-ben Óbudán az alkalmazottak­­kereseti adóosztályának vezetője lett. 1927-ben az I/a. kerületi adószámviteli hivatal osztályvezetői teendőivel bizták meg. Pattantyús-Ábrahám Géza dr. (danczkai), műegyetemi nyilv. r. tanár. Selmecbányán született, 1885-ben. Középiskoláit Budapesten, a II. ker. kir. egyet. kath. főgimnáziumban jeles eredménnyel, egyete- ■ mi tanulmányait a kir. József Műegyetemen kitű­nő eredménnyel végezte s 1907-ben mérnöki okleve­let nyert. Tanulmányai alatt 1905-ben­­a Kauser- Eigel-féle szorgalmi dijat, 1906-ban­­az állami ver­­­­senyvizsgás ösztöndíjat nyerte el. Diplomájának megszerzése után a Műegyetem I. elektro­technikai tanszékén három hónapig mint megbízott, majd 1909-ig mint kinevezett ta­nársegéd működött. 1910-ben a Ganz-féle utazási ösztöndíjjal külföldi tanulmány­utat tett Németországban, Angliában és Amerikában. 1912-ben megszerezte a mű­szaki doktori oklevelet. 1912—1922-ig a Műegyetem II. gépszerkezettani tanszékének adjunktusa volt. A háború egész tartama alatt a budapesti katonai parancsnokság autóosztályánál, mint népfelkelő mérnök­főhadnagy teljesített katonai szolgálatot; érdemeiért a koronás arany érdemkereszt­tel tüntették ki. 1918-tól mint meghívott előadó a Gépelemek párhuzamosan megtar­tott előadásait is ellátta, majd folytatóla­gosan az Emelőgépek előadásainak és gya­korlatainak ellátására is megbízást nyert. 1921 óta az Elektromos üzemi felvonók és energia-kiegyenlítő szerkezetek magántaná­ra. 1926-ban műegyetemi nyilvános rend­kívüli tanári címet kapott. 1927 óta a fen­tebb említett előadásokon kívül két és fél éven keresztül a Gépelemek I. f. és a Gép­elemek II. f. c. tárgyak előadásait és gya­korlatait is ellátta. 1928 óta az építészhall­gatók részére, 1930-ban nyilvános rendes ta­nárrá történt kinevezése óta pedig a gépész­­mérnök hallgatóknak is az Általános géptant adja elő. Ezen működésével kapcsolatban igen élénk tudományos, irodalmi és gyakorlati mérnöki működést fejt ki. Számos előadást tartott tudományos és társadalmi egyesü­letekben és igen sok értekezése jelent meg szak- és tudományos lapokban. 1928 óta szerkesztője a Hungária M. T. E. és Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége hivatalos lapjának, a Technika c. szaklapnak, r­észt vett a Technikai Lexikon szerkesztésé­ben is, ahol az emelőgépekre és szállítóberen­dezésekre vonatkozó címszavakat írta. Főbb művei: Emelőgépek (1921), Emelőgépek üzemtana és szerkezettana (1927), Általá­nos géptan, stb. Mérnöki tevékenységét az utóbbi években személy- és teherfelvonók, villák és daruk tervezésére és gyártására is kiterjesztette: az Ózd—Nádasd között meg­épült 7000 lóerős villamos erőátviteli beren­dezések, valamint a lajdaszoboszlói földgáz­üzemű villamosműnek a terveit ő készítette, stb. Tagja számos tudományos és társadalmi egyesületnek. Pattantyús Ábrahám Imre, főiskolai r. ta­nár. Illaván született, 1891-ben. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a Selmecbá­nyai bánya- és erdőmérnöki főiskola vasko­hászati szakosztályának hallgatója volt és itt nyer­te el kohómérnöki okleve­lét. Működését a gölnicbá­­nyai fémipari szakiskola tanáraként kezdte meg, majd a kassai felsőbb ipariskola tanára lett. Később a soproni bánya- és erdőmérnöki főiskolára került mint adjunktus, utóbb pedig rendes tanárrá nevezték ki a kohógéptani tanszékre. Több ízben járt kül­földi tanulmány után. Bányászati és kohá­szati lapokban számos szakcikke és értekezése jelent meg. Szakegyesületekben több ízben tartott tudományos és ismeretterjesztő elő­adást a kohógéptan tárgyköréből. Részt vett a világháborúban, több kitüntetésben része­sült és mint népfelkelő mérnök-főhadnagy szerelt le. A Magyar Mérnök és Építész Egy­let soproni osztályának a­lelnöke és az egy­leti tanácsnak tagja. Sopron, város törvény­­hatósági bizottságában helyet foglal. Paulheim Ferenc ifj., műépítész. Született 1898-ban Budapesten. Középiskoláit a Szent István gimnáziumban, egyetemi tanulmá­nyait a kir. József Műegyetemen végezte, ahol 1921-ben építészi ok­­levelet nyert. 1923-ban építőmesteri oklevelet is szerzett. A Mérnöki Ka­marának megalakulása óta tagja. 1920 óta a Biz­tosító Társaságok műépí­tész szakértője. Külföldi tanulmányútjai során­ be­utazta Európa, Afrika és Ázsia nagy részét. Külö­nösen mint tervező építész fejt ki élénk te-

Next