Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)

L - Lehotzky Ferenc - Lehotzky Zoltán dr. (királylehotai) - Leidenbor Antal dr. - Leitner Ernő dr. - Leitner Vilmos dr.

vármegyei Bisztricskán született, 1870-ben. Középiskoláit Beszterce­bányán, Eperjesen, egye­temi tanulmányait Buda­pesten végezte és ügyvédi oklevelet nyert. Még ugyanezen évben ügyvédi­­ irodát nyitott, majd 1907- ben, szülőföldje, a tu- ■ rócmegyei szucsányi ke- I rü­letben szabadelvűpárti programmal országgyűlési képviselővé választották. 1902-ben Monorra nevezték ki kir. közjegyzőnek, amely minősé­gében mai napig is működik. 1926-ban a Johannita-rend teb. lovagja lett, 1926-ban a közélet terén szerzett érdemeinek el­ismeréséül a Kormányzó magy. kir. kor­­mányfőtanácsossá nevezte ki. Tagja Pest vármegye törvényhatósági bizottságának, az Egységes párt monori kerületének elnöke, a Pestmegyei ev. középegyház felügye­lője, az egyetemes ev. egyház főjegyzője. Vá­laszmányi tagja a budapesti Közjegyzői Ka­marának és tagja a Tisza István Társaskör­nek. Vezető tagja számos társadalmi egyesü­letnek. Lehotzky Ferenc: Budapesten született, 1868-ban. Középiskolai tanulmányainak befe­jezése után államszámviteli államvizsgát tett és a pénzügyminisztérium szolgálatába lé­pett. Fokozatos előrehaladás után számvevő­ségi főtanácsossá nevezték ki. A pénzügymi­nisztérium megbízásából, „Útmutató a kama­tos kamat és jövedéktáblázatok egyszerűsí­téséhez“ címen közhasznú könyvet szerkesz­tett. Számos cikke jelent meg különböző szaklapokban. A katholikus egyház hitéleté­ben élénken részt vesz, a pestvidéki katholi­kus egyházközség tanácsosa. A III. osztályú polgári ihadi én leink­ereszt tulajdonosa. Lehotzky Zoltán dr. (K­irálylehotai), mi­niszteri f. titkár. Született Budapesten, 1892- ben. Gimnáziumi tanulmányait elvégezve, a Pázmány Péter tudományegyetem jog- és államtudományi karán­ál­ ” ”““““l­lamtudományi doktorátust szerzett. Részt vett a vi­lágháborúban, az orosz fronton súlyosan megse­besült és felgyógyulása után Mackensen tábornok főparancsnokságán nyert beosztást. Főhadnagyi rangban szerelt le és érde­mei elismeréséül több hadi kitüntetést kapott. 1923 óta miniszteri segéd­­titkári minőségben a földművelésügyi minisz­tériumban működik. A Szőlő- és Borgazda­sági tanács titkára. A társadalmi életben élénken részt vesz, az Országos Kaszinó és a MAC tagja. Leidenbor Antal dr., fogorvos. Született a torontáli megyei Kisjécsán, 1894-ben. Közép­iskoláit a temesvári Piarista főgimnázium­ban, egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen vé­gezte, ahol 1922-ben orvosdoktori diplomát nyert. A világháború kitörésekor hadba vo­nult és különböző frontokon teljesített kato­nai szolgálatot. Tanulmányainak befejezése óta Újpesten folytat fogorvosi gyakorlatot. Az Újpesti Gyermekkórház fogászati osztá­lyának rendelő orvosa. Tagja több társa­dalmi és tudományos egyesületnek. Leitner Ernő dr., ügyvéd. Aradon szüle­tett, 1881-ben. Középiskoláit Aradon, egye­temi tanulmányait Budapesten végezte és 1907-ben ügyvédi oklevelet nyert. 1908-ban bejegyeztette magát a bu­dapesti Ügyvédi Kamará­ba és azóta általános ügy­védi praxist folytat. Spe­ciálisan magánjogi, hagya­téki és kereskedelmi jogi ügyekkel foglalkozik. Jog­tanácsosa a Magyarság c. napilapnak, igazgatósági tagja és jogtanácsosa a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének. Tagja az Országos Kaszinónak és számos más társa­dalmi és kari egyesületnek. Általános jogi vitatkozása cikkei hazai és külföldi szakla­pok hasábjain látnak napvilágot. Leitner Vilmos dr., orvos, egyetemi magán­tanár. Budapesten született, 1872-ben. Közép­iskolai tanulmányait Budapesten végezte és a Pázmány Péter tudományegyetemen sze­rezte meg orvosi oklevelét. Gyakorlatát Schulek Vil­mos szemésztanár oldalán kezdte meg, később pedig tiszteletbeli tanársegéd lett. 1901­8-ig a budapesti Stefánia - kórház szemé­szeti osztályának főorvosa volt. Még ugyanezen év­ben a szegedi állami szemkórház igazgató-fő­orvosi állásra nevezték ki, ahol 1921-ig mű­ködött. 1921 óta magánorvosi gyakorlatot folytat és az OTI rendelő szakorvosa. 1906-ban a szemészet tárgyköréből a budapesti tudo­mányegyetemen magántanárrá képesítették. Értékes szakirodalmi működést fejt ki, cik­kei és értekezései­­ orvosi szaklapok hasáb­jain jelennek meg. Önálló munkái: Az örök­lött látóidegsorvadásról. Látószerv megbetege­dése a kromonológia kíséretében. A csecsemő szembajai, Az újszülöttek gennyes szem­gyulladásának megelőzése. Tapasztalataim a trachoma műtéti terápiájáról. A világhá­borúban ezredorvosi rangban mint kórház­­parancsnok-helyettes teljesített szolgálatot.

Next