Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
B - Baumgartl Boldizsár - Baumgartner Bartalan - Baumgartner János - Baumgartner Norbert - Baumgartner Pál - Baumgartner - Baumhorn Lipót
Baumgartl—Baumhorn fordulójára. Budapest, 1905. (képekkel). — Építő Ipar, 1899. 29. sz. (A budapesti tudományegyetem központi palotája; képekkel.) — 1903. 33—36. sz. (A rákospalotai elmebeteg-intézet; képekkel.) — 1905. 257. 1. (Az újpesti szénatéri m. kir. állami polgári fiú- és elemi leányiskola; képekkel.) — Komor Marczell: A tőzsdepalota pályaterveiről. Építő Ipar. 1900. 241. 1. (képpel). — Magyar Építőművészet, 1911. 10—11. sz. (Budapest, II. k. Szegényház-utczai iskola; képekkel). — Magyar Pályázatok. 1903. 2. és 3. sz. — Művészet. 1902. 142. 1. — Ország Világ. 1900. 398. 1. — Rényi József dr.: Új egyetemi palota. Vas. Ujs. 1897. 380. 1. (képpel). — 1905. 101. 1. és a művész közlése nyomán. Baumgartl Boldizsár, festő, szül. 1867 decz. 8-án Fekete-Lehotán (Gömör megye). A főgymnasiumot 1887-ben Rozsnyón végezte, ezután Budapestre jött s a mintarajziskola növendéke lett, hol 1890-ben rajztanári oklevelet szerzett. A következő évben Münchenbe ment s előbb a képzőművészeti akadémiát, majd Hollósy Simon iskoláját látogatta. 1892-ben hazajött, de 1898-ban ismét felkereste Bajorországot s egy ideig a deutenhofeni festőtelepen dolgozott. Néhány hónap után azonban visszatért Miskolczra, hol az 1890-es években mint rajztanár működött. 1900-ban tanári állást nyervén a szarajevói technikai középiskolán, Szarajevóban telepedett le s azóta állandóan ott működik. A budapesti Műcsarnokban legelőbb 1899- ben lépett fel Nyári hangulat cz. festményével, mely a Borsod-Miskolczi Múzeum tulajdona. Jelentékenyebb művei: Krasznahorka, Hosszúrét és Váralja, olajf., (1899); Részlet Szarajevó mellett, olajf., (1900), Beer J. Konstantin tulajdona, Budapest. Részlet Szarajevó környékéről, olajf., (1900); »Elsülyedve, elfeledve«, olajf., (1902); Utczarészlet Szarajevóban, a Borsod-Miskolczi Múzeum tulajdona. Borsodmegyei Lapok, 1902 jún. 14. — Budapesti Napló, 1902 ápr. 24. — Molnár József: A Borsod- Miskolczi Múzeum ismertető katalógusa. Miskolcz, 1902. 72. 1.— Művészet, 1904. 181. 1. — Szendrei János dr.: Miskolcz város története. Miskolcz, 1911. V. k. 394. 1. és a művész közlése nyomán. Baumgartner Bertalan, ötvös. A XVI. század elején Kassán a pénzverőház próbamestereként működött. Meghalt 1525-ben. Kemény Lajos: Adatok az ötvösség és pénzverés történetéhez. Arch. Ért. 1903. 73. 1. Baumgartner János, festő, kapuczinus szerzetes (szerzetesi nevén Norbert atya), szül. 1717 körül Bécsben, megh. 1773 szept. 30-án. Művészeti tanulmányait a bécsi képzőművészeti akadémián végezte, ahol egy, a szent Családot ábrázoló képe most is meg van még. Utóbb Magyarországba került s az 1750-es években Pécsett élt s itt vonta magára Klimo György pécsi püspök figyelmét, ki ismereteinek gyarapítása végett saját költségén Rómába küldötte. B. innen Bécsbe ment s 1762-ben itt ismerkedett meg a fiatal Maurer Huberttel (1. o.), a bécsi képzőművészeti akadémia későbbi híres tanárával s az akkor súlyos anyagi gondokkal küzdő művésznövendéket három forint hetibérrel munkatársául fogadta. A szerzetes festő ugyanis Klimo megbízásából és költségén oltárképeket festett magyarországi templomok részére s szívesen vette maga mellé az akadémián tanuló s már akkor is ügyesen festő Maurert, aki az ő kompozícziói alapján nagyban dolgozta ki a képeket. Közös munkásságuk eredményeként készültek a nagyszombati, ugodi, pápai, s pécsi templomok oltárképei. Maurer Hubert B. arczképét is megfestette s ez a kép, mely később Magyarországba került, a művészt kapuczinus szerzetes ruhában, kezében ecsettel ábrázolta. A közös munkálkodás állítólag hét évig tartott, s alighanem akkor ért véget, mikor B. a moóri zárdába lépett. A szerzetes festő itthon is tovább dolgozott s egyebek közt ekkor festette a moóri templom főoltárképét, mely a Szentháromságot ábrázolja. B. régebben Braun Norbert, újabban pedig Baumgartner Norbert néven szerepelt az irodalomban. Bayer József: Maurer Hubert magyar barátja. Művészet. 1908. 302—303. 1. — Findura Imre: Úttörő képíróink. Fővárosi Lapok, 1873. 1169. 1. — Gerecze Péter dr.: A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Budapest, 1906. 302. h. — Honművész, 1833. 328. 1. (Magyar szorgalom és mesterségek történeti rajzolatja.) — Krrüchten József: A Honnyi Mívészeink esmértetése. Tudományos Gyűjtemény, 1818. VI. 125. 1. — U. az: Berekesztése a honnyi Mívészekről és az ő Míveikről való tavalyi Tudósításoknak. U. o. 1819. V. 116. 1. — Nagy Iván: Magyarországi képzőművészek. Századok. 1874. 33. 1. — Novák Dániel: Honművész. 1836. 411—412. 1. — Rupp Jakab: Magyarország helyr. tört. Pest, 1870. I. 250—2. 1. — Thieme—Becker: Allg. Lexikon der bildenden Künstler. Leipzig, 1909. III. 84. 1. — Tschischka, Franz: Kunst und Alterthum in dem österreichischen Kaiserstaate. Wien, 1836. 15, S3, 334. 1. — Wurzbach: Biographisches Lexikon. Wien, 1867. XVII. k. 140. 1. Baumgartner Norbert, festő, 1. Baumgartner János. Baumgartner Pál, festő az 1880-as években Budapesten. A Képzőművészeti Társulat 1881. évi őszi kiállításán Erdei kovácsműhely cz. képével szerepelt. Kiáll. tárgymutató: Baumgartner, 1. Baumgarten. Baumhorn Lipót, építész, szül. 1860 decz. 28-án Kisbéren. A főreáliskolát Győrött végezte, majd Bécsbe ment, hol báró Ferstel, König Károly, Mayreder Károly, Weyr, Gruber és Doderer tanárok vezetése alatt öt éven át képezte magát a műegyetemen. Ezután Budapestre jött s építészi ismereteit a gyakorlati téren Lechner Ödön és Pártos Gyula műépítészek irodájában egészítette ki, hol tizenkét évig dolgozott. Első önálló műve