Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
B - Bergel - Berger - Berger Gergely - Berger Győző - Berger József - Berger Káoly - Berger Keresztély - Berger Miksa - Bergh Károly - Bergl János
Berger—Bergl maradt. Képeit ó-szláv írással szokta jelezni. Szellemes rajzolásáról és élénk színezéséről nevezetes képei közül a következők ismeretesek: 1. Jézus az olajfák hegyén, olajf., alján a következő egyházi szláv nyelven írt jelzés: »Ezen képet Bergant F. festette 1750- ben.« A kép a krajnai Dólban, Erberg báró gyűjteményében volt. 2. Remete szent Pál, oltárkép. A szentet abban a helyzetben ábrázolja, amint az Isten anyja és Jézus előtt térdel, aki az angyallal együtt scapularét nyújt feléje. Alulról egy másik angyal egy nyitott könyvet tart eléje. A könyvön levő egyházi szláv nyelven írt aláírás a következő: »Ezen képet Bergant Fortunatus festette az 1751. évben.« Az ottocsaczi plébánia templom tulajdona. Agyonrestaurálták. 3. Ugyanazon az oltáron áll B.-nak egy másik képe is, mely szent Annát ábrázolja, amint Máriát oktatja. 4. Szent Illésnek az Ottocsacz melletti Sinac faluban lévő szent Illés plébánia templom főoltárán elhelyezett képe. A szent égő szekéren van ábrázolva, amelyen az égbe megy, alant látható tanítványa Elizeus, aki kabátjánál fogva őt, a következőket mondja: »Pater mi, Pater mi, Currus Israel et auriga ejus« Hátul újabb időből eredő ezen felírás van: »Fort. Wergant pinxit 1751. Renov. Carl Warth 1846.« A restaurálás ezt a képet is tönkretette. 5. Szent József és 6. Szent Antal. Oltárképek az Ottocsacz melletti Lestye (Lesce) faluban. 7. A fájdalmas szűz Mária, a ljubljanei plébánia, vagy barát templomban. Jelzése: »peint par F. Wergant.« 8. Nepomuki szent János, oltárkép a freudenbergi (Krajna) xavéri szent Ferencz templomban. A kép aláírása: »peint par Wergant.« 9. A szent Család, Erberg báró déli gyűjteményében. 10. Egy koldusnak papírra festett kis képe ugyanott. Kukuljevié-Sakcinski, Ivan: Slovnik umjetnikah jugoslavenskih. Zagreb, 1858—1860. 29. 1. Bergel, 1. Bergl. Berger, festő. A XIX. század első felében Bécsben élt. Az ő festménye alapján metszette Ehrenreich Ádám (1. o.) Hunyadi János mellképét. Tört. Képcsarnok grafikai kiállításának leíró lajstroma. Budapest, 1907. 10. 1. Berger Gergely, ötvös. A XVI. században Nagyszebenben élt. A nagyszebeni ötvös czéh 1585-ben avatta mesterré. Egy kancsója a leschkirchi presbyterium birtokában van. Czobor Béla dr.: A nürnbergi nemzetközi ötvösműkiállításról. Arch. Ért. 1885. 390. 1. — Gyárfás Tihamér: A nagyszebeni ötvösök mesterjegytáblája. Arch. Ért. 1910. 414. 1. (Mesterjegye közölve a 410. lapon.) Berger Győző, festő. 1877—1879-ig a budapesti mintarajziskolában végezte tanulmányait. Az 1880-as években néhány művét a Műcsarnokban is kiállította. Leginkább tájképeket festett. Említésre méltók Mózes és Korán cz. művei. Mintarajziskolai értesítők. — Kiáll. tárgymutatók. Berger József, harangöntő. A XVIII. század első felében Győrött működött. Az ő műhelyéből került ki 1743-ban a várpalotai rk. templom legkisebb harangja. Gerecse Péter dr.: A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Budapest, 1906. 1010. h. Berger Károly, építész, 1860 táján Pesten a keresettebb építészek közé tartozott. Több csinos bérházat, köztük a Leitner-féle házat is ő tervezte és építette. 1868-ban fiatalon, Baján halt el. Műcsarnok: 1868. 1681. Berger Keresztély (Christian), harangöntő. 1643-ban Pozsonyban öntötte a berhidai (Veszprém m.) ev. ref. templom egyik harangját. Ezt a harangot 1753-ban átöntötték. Gerecse Péter dr.: A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Budapest, 1906. 1004. h. Berger Miksa, építész és festő. Verbón született s a bécsi képzőművészeti akadémián végezte tanulmányait. Utóbb Münchenben telepedett le, s jelenleg is ott él. A Nemzeti Szalon 1904. évi vízfestmény-, rajz- és metszetkiállításán Hollandi halász cz. képét állította ki. Szerzők értesülése: Bergh Károly, építész, szül. 1830-ban (?), megh. 1889 jún. 16-án Budapesten. A 60-as évek elején Hencz építészszel együtt széles körben ismert építészeti irodája volt. Eleinte Nagy-Kanizsán, később pedig a fővárosban lakott állandóan. Egyebek közt ő építette a király mácsai vadászkastélyát (Schulz Ferencz tervei alapján). Gyógyíthatatlan betegsége miatt 59 éves korában Budapesten önkezűleg vetett véget életének. Gazdag ember volt, s végrendeletében negyvenezer forintot hagyott jótékony czélra. Arch. Koss. 1866. 208. 1. — 1876. X. k. 2. 1. (Römer Flóris czikke.) —• Építő Ipar. 1889. 283. 1. —Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. 1871. V. 68. 1. (A csicsói templom. Egy táblával. Tervezték Hencz és Bergl építészek.) — Römer Flóris: A mácsai gimles, mint királyi vadásztanya. Vas. Ujs. 1869. 381. 1. — Vas. Ujs. 1861. 91, 562. 1. — 1889. 405. 1. Bergl János, osztrák festő, szül. 1718 v. 1719-ben Königshofban (Csehországban), megh. 1789 jan. 15-én. A XVIII. század közepén a bécsi képzőművészeti akadémián tanult. 1752-től Bécsben működött, közben azonban Magyarországon is többször meg