Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
B - Bestebner Antal - Besteller András - Beszel György - Beszédes János László
Bestebner—Beszédes veszett akadémiákon végezte. Jelenleg a rajzot tanítja a zágrábi kir. női kézimunka iskolában. Strossmayer k öle dar za god. 1909. 196. 1. Bestebner Antal, szobrász Zágrábban. Az 1896. évi millenniumi kiállítás horvát építőipari csoportjában a következő műveit állította ki: a zágrábi horvát nemzeti színház mintája, a zágrábi »Narodne Novine« (Nemzeti Újság) épületének mintája, szobrász munkák a borkóstoló csarnokon, szobrászati munkák az iparcsarnokon, plasztikus menynyezet, két díszítő szobor, »Croatia« mellszobra és egy arczkép mellszobor relief medaillonban. Horvát- és Szlavonország a Magyarország ezeréves fennállásának megünneplésére Budapesten 1896. évben rendezett országos kiállításon. Zágráb, 1896. 1341. Besteller András, ötvös. A XVI. század második felében Bártfán élt, hol egy ideig városi centumvir volt. Meghalt 1589-ben. Mihalik József: Régi bártfai ötvösök. Arch. Ért. 1896. 423. l. Reszel György, 1. Perstel Gy. Beszédes János László, szobrász, szül. 1874 aug. 18-án Feleden (Gömör megye). B. Kálmán (1. o.) festő unokaöccse. Iskoláit Budapesten végezte. A művészethez való hajlama már kora gyermekéveiben kezdett ébredezni, de szülei alig leküzdhető akadályokat gördítettek eléje, olyannyira, hogy miután szándékáról lemondani hajlandó nem volt, a szülői házat el kellett hagynia és így már tizenhét éves korában az életfenntartás nehézségeivel kellett megküzdenie. Művészeti tanulmányait Budapesten Vasady és Mátrai vezetése alatt kezdte, azután Konstantinápolyba ment, s ott élő unokabátyjánál hét hónapig dolgozott. Visszatérve Bécsben, Münchenben, majd Párisban Charpentiernél csak nagy nélkülözések árán folytathatta tanulmányait. Párisi tanulása idejében azonban már nem bírta tovább a nélkülözéseket, s csaknem megtört az emberfeletti küzdelmek súlya alatt. A franczia fővárosban semmiféle megélhetést nem találván, egy időre megvált pályájától s beállt a franczia katonai térképező intézet gyarmatügyi szolgálatába, hol mint tereprajzoló működött az occupáló expeditiónál. Ilyen minőségben járta be két év alatt Észak-Afrikát, Sziámot, Tonking és Kambodzsa vidékeit. Onnan visszakerülve Brüsszelben, majd Münchenben Eberlinnél tanult s azután Bécsben Tilgner és Friedl szobrászoknál dolgozott s az utóbbitól főleg a genre irányban nyert bíztatást. A külföldről 1896-ban jött haza, hogy katonai kötelezettségének eleget tegyen. 1899-ben szabadulván katonáéktól, a Hortobágyra ment, hogy kizárólag a magyar nép tanulmányozásával foglalkozzék, s azután végleg Budapesten telepedett le. Itt készültek az Útban, Magvető, »Tessék választani«, Harangszóra, Számadó juhász, Tavasz s egyéb nagyszámú genre jellegű dolgai, melyek jobbára külföldön találtak vevőre. Művei közül Ambrus gazda, a Kukoricza füzér s Borátén cz, szobrocskáit a földmívelésügyi minisztérium vásárolta meg. Mellszobrai közül említésre méltó Forró Oszkárné képmása. 1910-ben állami bronzérmet nyert Bécsben. A Műcsarnok tárlatain a következő műveit állította ki. 1906. évi tavaszi kiáll.: Kunsági ember, tanulmány, gipsz-mellszobor. 1908. tavaszi kiáll.: A rorátén. 1908— 9. téli nemzetk. kiáll.: »Igyék kend!«, ércz-szobormű. — A vidéki, gipsz-szobormű. — Számadó, gipsz-szobormű. — Rabszolga, ércz-szobormű. 1909. tavaszi kiáll.: Az áldomás, ércz-szobormű. — A gulyásbojtár, ércz-szobormű. 1909— 10. téli kiáll.: A ponyvavető, szobormű. — Iluska, szobormű. — Hymnus, szobormű. — Zsellér ember, szobormű. — Tihany, szobormű. — Halász Aladár dr. képmása, mellszobor. 1910. tavaszi kiáll.: A farizeus, ércz-szobormű. — Ráchel siralma, szobormű. — Kún Árpád zeneművész. A merengés. Szobormű. 1910— 11. téli kiáll.: Pásztorember, terracotta-szobormű. — Palotai asszony, bronzszobormű. — Hazafelé, bronz-szobormű. — Rozmaring, bronz-szobormű. — A vén cseléd, terracotta-szobormű. — A gulya bírája, bronz-szobormű. — Tűz van Szambulban (éjjeliőr, bekdji), bronz-szobormű. — Favorita, bronz-szobormű. — A hamál, bronzszobormű. 1911. tavaszi kiáll.: Tűnődés, szobormű. — Édesapám gulyája, szobormű. — Allah-hoz, szobormű. 1911— 12. jubiláris téli kiáll.: Könyörületes eunuch, szobormű. — Számadó csikós, szobormű. — Ahova az úr akarja, szobormű. — Vasárnap délután, szobormű. — Az új hazában, szobormű. — Népművészet, szobormű. — »Nincs itthon senki!«, szobormű. — Magyar vendéglátás, szobormű. 1912. tavaszi kiáll.: Petőfi, gipsz-szobormű. — A földmíves, bronz-szobormű. — Az új ruha, bronz-szobormű. — A műbarát, bronzszobormű. — Tárogató, bronz-szobormű. 1912— 13. téli kiáll.: Magyar Don Juan, bronz-szobormű. —Várakozás, gipsz-szobormű. — Osztrigás leány, szobormű. — Bánffyhunyadi leány, gipsz-szobor. — Jézus szíve, gipsz-szobor. — More majorum, gipsz-szobormű. 1913. tavaszi kiáll.: Baka nem lóra termett, gipsz-szobormű és egy kisebb bronz-szobor. 1913— 14. téli kiáll.: Bevonulás előtt, szobormű. — Kerülő, szobormű. 1914. tavaszi kiáll.: Miklós gyerek, gipszszobormű. — Ebéd Hortobágyon, gipsz-szobormű. — Sanctavirgo, gipsz-szobormű.