Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
B - Beszédes Kálmán - Beszpalecz János - Beszterczei Antal - Beszterczei Balázs - Beszterczei Gábor - Beszterczei Tamás - Beszterczei Zsigmond - Betay Márton - Betek István - Bethlen Alfréd
Beszédes—Bethlen A Nemzeti Szalonban 1903 óta szintén számos szobrát állította ki. Ezek közül említésre méltók: Ádám és Éva (1903); Conventio után, gipsz; Elhagyatva, gipsz; Tavasz, terracotta; Munkába, terracotta, (1905); »Itt az ebéd!«, gipsz; Hajnalban, gipsz; Öreg juhász, gipsz (1907) stb. Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 152. 1. — Rottenbiller Ödön dr.: A Nemzeti Szalon tavaszi tárlata. Ország Világ. 1904. 334. 1. (képekkel). —• Szabad Művészet. 1908. 1. szám. — Vas. Ujs. 1902. 641. 1. —• Kiáll. tárgymutatók és a művész közlése nyomán. Beszédes Kálmán, festő, szül. 1839 aug. 4-én Dunaföldváron, megh. 1893 máj. 3-án Konstantinápolyban. Tanulmányait 1856-ban a Marastoni-féle akadémiában, utóbb pedig Bécsben és Münchenben végezte, majd Velenczébe ment s a szépművészeti akadémiát látogatta. Olaszországi tartózkodása alatt számos másolatot készített s egyebek közt Tizian híres Assuntáját is lemásolta. 1867-ben Párisban és Londonban tartózkodott, s időközben elnyervén a kormány segélyét, tanulmányai befejezése czéljából Rómába ment. Hazatérve Esztergomban telepedett le, hol az arcz- és tájképfestésen kívül számos illusztrácziót készített képeslapok (Vasárnapi Újság, Hazánk s a Külföld stb.) számára s a tollat is hivatottsággal forgatta. Ez időben festette az esztergomi seminarium oltárképét is. Néha a pesti műegylet, később pedig a Képzőművészeti Társulat tárlatain is kiállított s e művei közül Mária, Magyarország védasszonya (1865, Velencze) és Holdvilágos és Chioggiánál (1877) cz. képei érdemelnek említést. 1877-ben Bécsben élt, a következő évben azonban Konstantinápolyba költözött s végleg ott telepedett meg. Eleinte arczképfestéssel foglalkozott s egyebek közt lefestette Széchenyi Ödön grófot, Gházi Ozmán pasát, lerajzolta Kollmann Lajos tábornokot, mely utóbbi arczkép több rajzával együtt a Történelmi Képcsarnok grafikai gyűjteményébe került. Konstantinápolyi élményeiről s a török főváros jelentékenyebb eseményeiről 1878-tól a 80-as évek végéig számos czikket írt a magyar lapokba. B. volt az, aki felkutatta a rodostói Rákóczi-emlékeket, megírta azok történetét s több mint 400 rajzot és vázlatot vett fel róluk. 1889-ben a konstantinápolyi tűzoltóság szolgálatába lépett s Széchenyi Ödön gróf mellett mint osztálytiszt volt alkalmazva. Mozgékony, eleven ember volt, s ha megtudta, hogy magyarok érkeztek Konstantinápolyba, mindjárt ott termett s órákon át magyarázta a török főváros nevezetességeit. Az első magyar festészeti akadémiát gyámolitó társulat tagjainak névsora. 1855—6. — Képzőművészeti Szemle. 1879. 115. 1.— Kiáll. tárgymutatók. ■—Moenich és Vutkovich: Magyar írók névtára. 219. 1. — Révai Nagy Lexikona. III. 216. 1. —■ Szinnyei József: Magyar írók. I. 1010—ian. h. — Új Magyar Sion. 1871. 640. 1. — Vas. Ujs. 1893. 360. 1. Beszpalecz János, fametsző Budapesten. Az 1890-es évek elején Morelli tanár mellett az iparművészeti iskolán végezte tanulmányait. Szerzők értesülése: Beszterczei Antal, ötvös. 1566-ban szerepel a nagyszebeni ötvösök között. Neve alighanem csak származási helyét jelzi, s eredetileg más vezetékneve volt. Ez időben különben öt Antal nevű ötvös élt Nagyszebenben (Lamprecht, Schnitzer, Lamp, Schuller és Stamp), s igen valószínű, hogy B.-t ezek közt kell keresnünk. Deák Farkas: A kolozsvári ötvöslegények strikója. Budapest, 1886. 9. 1. — Teutsch, Fr.: Hermannstädter Goldschmiede. Korrespondenzblatt, 1880. III. 92. 1. Beszterczei Balázs, ötvös (?). A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában van egy ereklyetartó, mely a XVI. század legelején Beszterczén készült, s amelyen a következő felirat van: BLASI * 1500 / DEBISTRIC / 15007. Valószínű, hogy ez a felirat a donátor nevét örökítette meg, de az sem lehetetlen, hogy az ereklyetartó készítőjének nevét jelzi. Kőszeghy Elemér: Magyarországi ötvösjegyek. Múzeumi és Könyvt. Ért. 1914. 31. 1. (Az ereklyetartóra vonatkozó bővebb irodalommal.) Beszterczei Gábor (Gabriel pictor Bistriciensis), festő, 1. Gábor. Beszterczei Tamás, ötvös, (Goldschmidt v. Ötvös Tamás néven is említik). A XVI. században Nagyszebenben működött, s u. o. 1573-ban halálozott el. Szász ember létére magyar barát volt, aki mindig szívesen tartott magyar legényeket. Deák Farkas: A kolozsvári ötvöslegények strikója. Budapest, 1886. 11, 34. 1. Beszterczei Zsigmond, ötvös. 1500-ban feleségével, Dorottyával és fiával együtt Rómába zarándokolván, ez év aug. 28-án beléptek az ottani Szentlélektársulatba. Vatikáni Magyar Okirattár. I. sor. 5. k. 126. 1. Betay Márton, ötvös. 1628—32-ig Bartesch Péter brassai mester műhelyében tanult. 1636 aug. 8-án lépett a brassai ötvös ezékbe. Meghalt 1641 febr. 23-án. Gyárfás Tihamér: Régi brassai ötvösök. Erdélyi Múzeum. 1908. 384. 1. •—• U. az: A brassai ötv. tört. Brassó, 1912. 49, 108. 1. — Resch, Adolf: Die Kronstädter Gold- und Silberarbeiter. Korrespondenzblatt. 1884. 21. 1. Betek István, aranyozó (Istvan Betek v. Bettick Goldner). 1500 táján Nagyszebenben működött. Emlékét az egykorú adójegyzékek tartották fenn. Quellen z. Gesch. Sieb. Rechnungen a. d. Archiv d. St. Hermannstadt. Nagyszeben, 1880. I. k. 264. 587. 1. Bethlen Alfréd gróf, festő, szül. 1862- ben Bethlenben. 1880—81-ben a müncheni képzőművészeti akadémián Benczúr Gyula