Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
A - Aginelli Miklós - Aiglon (Sassy Attila) - Aigner Irma - Aigner Mihály - Aigner Sándor
Aginelli Aigner külön műtermet kapott, ahol eddigi tanára, Aggházy Gyula vezetésével önállóan dolgozott. Ez idő alatt Olgyai Viktortól a grafikában kapott útbaigazítást. 1908-ban Deák Ebner Lajos női festőiskolájába lépett, ahol két évig tanult. 1909-ben innen küldötte be első képét a Műcsarnok nemzetközi grafikai kiállítására. Azóta rendesen kiállít a Műcsarnok tárlatain, néha a Nemzeti Szalonban és a Magyar Képzőművésznők Egyesületének kiállításain is. A Műcsarnokban következő műveit állította ki: 1909. nemzetk. grafikai kiáll., önarczkép, pastellrajz. 1909. tavaszi kiáll.: Akt, pasted.— Alvó akt, pasted. 1909— 10. téli kiáll.: Akt, pasted. — Arczképtanulmány, pasted. — Dáliák, pasted. — Anyám, pasted. — Arczképtanulmány, pasted. 1910. tavaszi kiáll.: Fáczán, pasted. — Gyermekarczkép, pasted. — Vadkacsa, pasted. 1910— 11. téli kiáll.: Virágok, pasted. 1911— 12. jubiláris téli kiáll.: Chrysanthémek, pasted. 1912. márcz. kiáll.: Csendélet, pasted. ■—Kertrészlet, vízf. — Orgona, vízf. 1912— 13. téli kiáll.: Nővérem arczképe, pasted. Budapesti Újságírók Egyesülete Almanachja. Budapest, 1913. 25. 1. — Tábori Kornél: Magyar művésznők. Pesti Napló, 1912 decz. 25. (arczképpel) és a művésznő közlése nyomán. Aginelli Miklós, rajzoló. Olaszországból került hazánkba, s itt a XVI. század második felében valószínűleg mint hadi mérnök működött. 1566-ban megrajzolta Győr várának képét, mely a várat leghűségesebben ábrázolja, s kétségtelenül a helyszínen készült. E művét 1567-ben Houfnagel György metszette rézre s Braun tette közzé »Urbium praecipuarum mundi theatrum« cz. könyve V. kötetének 290. lapján. A. 1569-ben Kassán is megfordult. Borovszky Samu dr.: Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye. Budapest, é. n. (1909.) 76. 1.— Bubics Zsigmond: Magyarországi várak és városoknak a M. N. Múzeum könyvtárában létező fa- és rézmetszetei. Budapest, 1880. VII. és 31. 1. — Kemény Lajos: Kassai képírók. Művészet. 1903. 341. 1. — Művészet. 1909. 412. 1. — Szendrei János dr.: A magyar viselet tört. fest. Budapest, 1905. 4. 1. — Tört. Képcsarnok grafikai kiállításának leiró lajstroma. Budapest, 1907. 32. 1. Aiglon (Sassy Attila), festő és grafikus; szül. 1880-ban Miskolczon. Középiskoláit a miskolczi ref. főgymnasiumban végezte. A művészi pályára 1898-ban lépett s első mestere Ferenczy Károly volt. 1904 végén Münchenbe került, hol Arbe iskolájában folytatta tanulmányait. Innen hazajövet a nagybányai művészkolónia tagja lett. Nagybányáról Miskolczra s onnan ismét Münchenbe, majd Párisba utazott. Az 1906. év végét s a következő év elejét a párisi Academie Julian-ban töltötte, honnan átment az Ecole Nationale et Spéciale des Beaux-Artsba. Párisból 1907 elején jött haza, s azóta leginkább Budapesten tartózkodik. Az első sikereit párisi időzése alatt festett képeivel aratta. Ezek: A párisi Rue des Ecoles, Napsütötte háztető és Kaffka Margit könyvének illusztrácziói. Hazajövet megfestette Kaffka Margit írónő arczképét, melyről dicsérettel emlékezett meg a kritika. Közben a grafikával is foglalkozott s e művészeti ágban már meglehetősen kifejlesztette egyéniségét. Színes grafikái közül sokat állított ki Budapesten a Nemzeti Szalonban, a Művészházban és az Uránia műkereskedésben. 1909- ben nyolcz színes grafikai művét Ópiumálmok ez. alatt könyvalakban is közrebocsátotta és pedig 250 számozott példányban, magyar és franczia kiadásban. Ez időben készült arczképei közül említést érdemel Medgyessy Ferencz dr. szobrász portraitja. A. a Nemzeti Szalon alapító tagja. Ambrózy Ágoston: Aiglon művészete. Élet és Literatura. 1912. 14. sz. — Harsányi Kálmán: Aiglon. Élet és Literatura. 1912. 14. sz. — Miskolczy Simon János: Életrajzi adatok. Élet és Literatura. 1912. 14. sz.— Magyar Iparművészet. 1909. 326. 1. —■ Művészet. 1910. 93. 1. (Aiglon: Ópiumálmok.) —• Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 147. 1. —. Szendrei János dr.: Miskolcz város tört. Miskolcz, 1911. V. k. 398. 1. és a művész közlése nyomán. Aigner Irma, festőnő. A Képzőművészeti Társulat 1886. évi őszi kiállításán Abbáziai öböl cz. olajfestményével szerepelt. Aigner Mihály, rézmetsző, szül. 1805 máj. 20. Bécsben, halálozási éve ismeretlen. A rézmetszést a bécsi képzőművészeti akadémián tanulta s a tanfolyamnak 1827-ben történt elvégzése után Bécsben működött. Több magyar vonatkozású rézmetszete van, melyek közül Kazinczy Ferencz arczképe érdemel említést. (Hormayr—Mednyansky: Taschenbuch für die vaterländische Geschichte. Wien, 1829.) Thieme—Becker: Alig. Lexikon der bildenden Künstler. Leipzig, 1907. I. 148. 1. Aigner Sándor, építész; szül. 1854 júl. 21. Temesvárott; megh. 1912 jan. 30. Budapesten. Tanulmányait 1876—1880-ig a bécsi képzőművészeti akadémián Schmidt Frigyes báró vezetése alatt végezte. Ez idő alatt az akadémia kiválóbb növendékei közé tartozott, s 1879-ben egy pályatervével megnyerte a Füger-féle aranyérmet. Miután Olaszországban hosszabb tanulmányutat tett, 1881- ben visszatért Budapestre, hol csakhamar önállóan működött. Első ízben 1883-ban szerepelt nyilvánosan, amikor az aradi színház pályatervével megnyerte az 1000 frtos első pályadíjat. 1884-ben a budavári Mátyás temp-Kiáll. tárgymutató.