Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
F - Fischer György - Fischer Ignácz - Fischer J. Lajos - Fischer József - Fischer József - Fischer József - Fischer József - Fischer József
Fischer Fischer György, ötvöslegény, szül. Csernovitzban a múlt század elején. Az ötvösséget előbb szülővárosában, majd Kassán Horák Mátyásnál (1. o.) tanulta. A kassai ötvös czéh 1834-ben szabadította fel. Mihalik József: Kassa v. ötv. tört. Budapest, 1900. 329. l. Fischer Ignácz, tóvárosi, majolikagyáros, szül. 1840-ben Tatatóvároson, hol atyjának kőedénygyára volt, megh. 1906 ápr. 14-én Budapesten. 1877-ben porczellánfestő intézetet létesített Budapesten, amelyet rövid idő alatt nagyhírű majolikagyárrá fejlesztett. Majolikái, melyeket japán, kínai s más keleti, az 1880-as évektől kezdve pedig magyar motívumok felhasználásával is készített, nagy formagazdagságukkal tűntek ki. F. honosította meg hazánkban a fayenceburkolatlemezek gyártását. A F.-gyár majolikái úgy a hazai, mint a külföldi kiállításokon számos kitüntetésben részesültek s a külföldön is nagy keresletnek örvendettek. A majolikaipar terén szerzett érdemeiért F. magyar nemességet kapott. A gyár 1892-ben részvénytársasággá alakult, amelyet azonban, mint vezérigazgató tovább is F. vezetett. A F.majolikagyár jelenleg az alapító fiának, F. Emilnek tulajdona. Építő Ipar. 1906. 157. 1. — Révai Nagy Lexikona. II. 543. 1. — Szendrei János ur.: A magyar majolika. Pesti Napló. 1885. 240. sz. Fischer J. Lajos, rajzoló. Az ó-budai ásatásokról készült rajza közölve: »Vasárnapi Újság« 1881. 567. 1. Fischer József, osztrák festő és rézmetsző, szül. 1769-ben, megh. 1822-ben. Előbb Bécsben, utóbb pedig Párisban végezte tanulmányait, s mint tájképfestő és rézmetsző hamar hírnevet szerzett. Visszatérve Bécsbe az Esterházy-képtár igazgatója lett, s a képzőművészeti akadémián tanári széket kapott. F. többször felkereste a Kárpátok festői vidékét s számos tájképet készített hazánkban. Ezek egy része (16 drb.) Malerische Reise auf dem Waagflusse in Ungern ez. alatt (a szöveget Mednyansky Alajos báró írta) Schlotterbeck által edzett lapokban 1818-ban Bécsben Straussnál jelent meg. Kárpáti tájképei könyvalakban 1826- ban Pesten Hartleben kiadásában kerültek a könyvpiaczra. Esterházy Miklós herczeget ábrázoló eredeti tusrajza a Történelmi Képcsarnokban van. Hevesi, Ludwig: österreichische Kunst des XIX. Jahrhunderts. Leipzig, 1903. 27—28. 1. — Majláth Béla: Hungaricák a bécsi könyvkiállításon. Magyar Könyvszemle, 1882. 200. 1. — Nagler, G. K.: Neues alig. Künstler-Lexicon. München, 1837. IV. 349— 352. 1. — Ormós Zsigmond: Adatok a művészet történetéhez. Pest, 1859. 268. 1. — Tört. Képcsarnok grafikai gyűjteményének leíró lajstroma. Budapest, 1900. 94. 1. — Tudományos Gyűjtemény. 1817. VII. 1I1- r- önarczképe (rézmetszet 1794-ből) a Tört. Képcsarnok grafikai gyűjteményében, Budapesten. Fischer József, építész, szül. 1802-ben Új-Aradon, ahol atyja építőmester volt. 1824- ben a müncheni képzőművészeti akadémián tanult. Somogyi Miklós: Magyarok a müncheni képzőművészeti akadémián. Művészet. 1912. 178. 1. Fischer József, építőmester, szül. a XIX. század elején (?) Kassán, megh. 1849 augusztusában u. o. 1831-ben lett mesterré. F. építette egyebek közt a kassai főutczán lévő, egykori tulajdonosa után Vitéz-háznak nevezett terjedelmes épületet, mely ma a kassai káptalan tulajdona. Kemény Lajos: Kassai építőmesterek. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1904. 177. 1. — U. az: Kassai építőmesterek. Arch. Ért. 1909. 384. 1. — U. az: Kassai építőmesterek. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. 1910. 48. 1. — U. az: Műtörténeti adatok Kassa múltjához. Arch. Ért. 1910. 96. 1. Fischer József, gyöngyösi építész. 1879- ben kijavította a földrengés által megrongált jászdósai templomot. Katidra Kabos: Adatok az egri egyházmegye történelméhez. Eger, 1885. I. k. 217. 1. Fischer József, építész, szül. 1873 febr. 11-én Lajta-Ujfaluban. A budapesti ipariskolában kezdte tanulmányait, s az építőmesteri oklevél megszerzése után 1897-ben Párisba ment, hol 1900-ig az Ecole des Beaux- Arts-ban Pascal tanítványa volt. Az 1900. évi ■ párisi világkiállításon mint a magyar kormánybiztosság ellenőrző építésze működött s néhány kiállítása csoportrészt tervezett, melyekért az officier d’Académie kitüntetést kapta. 1906-ban a milánói kiállítás, 1908-ban pedig a londoni magyar kiállítás tervezése és rendezése körül szerzett érdemeket. 1910-ben a bécsi nemzetközi vadászkiállítás magyar pavillonját tervezte. F. a budapesti tőzsdepalota pályázatán III-ik, a pécsi városháza pályázatán II-ik, a buenosayresi aquariumra kiírt nemzetközi pályázaton I-fő díjat nyert; a budapesti Erzsébet - emlékmű pályázatán Scheer Izidor társával és Margó Edével közösen készített pályatervét az első kategóriába sorolták. Ezeken kívül F. még számos pályázaton nyert díjakat. F. a franczia akadémia tiszti jelvényén kívül bírja a Ferencz József-rend lovagkeresztjét és az olasz királyi korona-rend tiszti keresztjét. A művész az olasz Brera akadémia tiszteletbeli tagja. A Lágymányos szabályozása és beépítése körül F.-nek nagy érdemei vannak. Éber László: Erzsébet királyné emlékszobra. Budapesti Szemle, 1903. 115. k. 292, 293. 1. — Építő Ipar. 1900. 291. 1. (A tőzsdepalota pályaterveiről, képekkel.)—■ 1908. 112. 1. (képekkel). — Györgyi Kálmán: Az iparművészet a milánói kiállításon. Magyar Iparművészet. 1906. 164. 1. — Magyar Építőművészet. 1907. 9. sz. (Két bérház, képekkel.) — Magyar Pályázatok. 1903. 1. sz. 29, 30, 35. 1. — 2. sz. 16—18. 1. — 6. sz. 5, 7, 30. 1. — 12. sz. (A fonyódi szálloda