Magyar Lexikon 3. Bankok-Bianchi (Budapest, 1879)
B - Belgius, Bolgius - Belgorod - Belgrád (Belograd, Nándorfehérvár)
Belgius — 403 — Belgrad Carte topographique de la Belgique par Ordre du gouvernement a l’échelle de 1 : 20,000 et gravée á l’échelle de 1:40,000. Belgius vagy Belgius, a 280 körül i. e. Pannóniát, Thrákiát és Makedóniát pusztító keltáknak egyik vezére, ki az utóbbi országot megszállotta, miután Ptolemaeos Keraunos 280-ban K. e. megveretett és megöletett, azonban kevéssel ezután Sosthenes makedóniai férfia által legyőzetett és megöletett. Belgorod, 1. Bjelgorod, Belgrad (szerbül: Belograd „fehérvár“, azért magyar: Nándorfehérvár),Szerbia fejedelemség megerősített fővárosa, a Duna és Száva közt, mely folyók a vár alatt egyesülnek. Ez utóbbi két részre oszlik: felső-és alsó-vár. A felső-várban van a parancsnoksági épület, melyben azelőtt a pasa székelt, több kaszárnya, katonakórház és egy régi templom, melyet a törökök lőportorony gyanánt használtak. Az alsó várban nagy raktárak és kaszárnyák vannak és közel a toronyhoz Nebojsa. A várőrséget a szerb állandó sereg egy csapata képezi, jól van fegyverkezve, de nem volna képes ostromot kiállani, annál kevésbé visszaverni. A város és vár közt 200 méternyi széles, azelőtt kopár tér vonul végig, mely Kalimegdannak neveztetik és pár év óta szép parkká alakíttatott át. A város lakóinak száma 26,674 és hat kerületre oszlik. A Dovcsol nevű városrész, hol 1862-ig a törökök laktak, teljesen eltűnt, egyenes utczák által van keresztülszelve és a szép épületek egyre szaporodnak. Csak itt-ott látszanak a török mecsetek ódon és elhagyott tornyai, melyeket a fenállott szerződés értelmében a szerbeknek eddig nem volt szabad lerontaniok. E városrészben láthatók Eugen herczeg palotájának érdekes romjai. B.-ot 1867-ig védgátak vették körül, melyeken át öt kapu vezetett a városba. Legszebb volt a Laudon alatt épült Stambulkapu, mely 1868-ban lehordatott. Néhány lépésnyire e kaputól áll az 1871-ben megnyílt színház. A várban lévő templomon kívül B.-nak van még 3 görög egyesült, 1 evangélikus temploma, 1 kath. kápolnájaaz Osztrák-magyar konzulátus épületében, 2 zsinagógája és egy mecsetje a B.-ban lakó török kereskedők és munkások számára. B.-ban vannak diplomácziai ügynökei: Osztrák-Magyarországnak, Oroszország, Anglia, Francziaország,Olaszország és Romániának. A német birodalom és Görögország főkonzulságok által vannak képviselve. Tanintézetek közül fenáll itt egy egyetem három tudománykarral, egy hittudományi szeminárium, egy fő- és két algimnázium , egy reáltanoda. Az egyetem épületében van elhelyezve a 24.000 kötötti nemzeti könyvtár és a rendkívül gazdag érmegyűjteménynyel bíró múzeum. B. az Ausztriával és Németországgal való beviteli kereskedés főhelye, mely egyszersmind a kiviteli kereskedést közvetíti. Az átmeneti forgalom Ausztria és Törökország közt is igen élénk és még nagyobb lendületet veend, mihelyt vasút fogja összekötni B.-t Törökországgal. Az Ausztriával való összeköttetést a dunagőzhajózási társulat és osztrák államvasutak b.-i ügynökségei közvetítik. A kereskedelem emelésére hozzájárul a hitel- és szerb bank, mely azonban nagyon ingatag alapon áll. Ipara B.-nak alig van, iparosai csak csekély mérvben fizik mesterségüket. Vasár- és ünnepnapokon a lakosság a várostól 6 kilométernyire fekvő kellemes Topcsider nevű kiránduló helyre megy, mely a herczegnek nyári székhelye és szép parkkal bír. Itt gyilkoltatok meg III. Obrenovics Mihály herczeg 1868. júl. 10-én, és ugyancsak itt ülésezett a nemzetgyűlés, mely a jelenleg uralkodó herczeget választó. B. a régi Singidunum helyén áll. A bolgárok , görögök és magyarok hadakozásai közepette többször elpusztíttatott, de 1343-ban a szerb király és utóbbi császár Dusán István által erőddé építtetett fel. Kevéssel ezután a magyarok elfoglalták a várt, mely csak 1382-ben szállt vissza Szerbiára. Brankovics György, Szerbia fejedelme, B.-ról 1433-ban Zsigmond magyar király javára lemondott, ki az erődítményeket a törökök ellen megerősítette. Miután a város ez utóbbiak által több ízben meg lön szállva (1440-ben II. Murád, 1456-ban II. Mohamed által, ki ellen Hunyady János védte meg a várost), 1521. aug. 29-én vitéz ellenállás után végre II. Szolimán szultán kezébe került és ez időtől kezdve 167 éven át a török birodalomhoz tartozott. 1688. aug. 11-én Miksa bajor választófejedelem 53,000 főnyi 26*