Magyar Lexikon 4. Bianchi-Bunkócz (Budapest, 1879)

B - Bordage - Bordagium - Bordal - Bordalj - Bordan Tamás - Bordeaux

Bordák Az elől való végük felé (extremitas ante­rior) a b.-k mind vékonyabbakká válnak és némi mélyedéssel biró lappal végződnek, melyben a bordaporozok meg vannak erősítve. E porozok által a 7 felső borda (néha a 8-ik is) közvetlenül össze van kapcsolva a mellcsont oldalszéleivel; e b.-at valódi b.-knak nevezik (costae ve­­rae). Az alsóbb 5 borda közül (ál-bor­dák, costae spuriae) a három felső por­czaival a közvetlen felsőbb borda por­­czaira illeszkedik, az utolsó kettő pedig szabadon végződik és csak az izmok se­gélyével állanak összeköttetésben a többi b.-kal. Magasabb korú embereknél a bordaporczok néha megcsontosulnak. Az összes b.-k úgynevezett bordaszalagok által vannak a csigolyákkal, a mell­­csonttal és egymással összekötve. Ez összeköttetésnél fogva valamennyi borda együttesen mozog, e mozgás egy tengely körül történik, mely a csigolyákon és a b.-tól amarok felé nyúló hüvelyszala­goknak keresztbemenő folytatásain megy keresztül, és a b.-nak vagy emelkedésé­ből vagy leereszkedéséből áll, miáltal a mellkas szélesből, illetve szű­kebbé válik. Csak kevés emlősállat létezik (t. i. a bőregér némely fajtája és a zarmadillok), melyeknek egy bordapárral kevesebb van, mint az embernek, legtöbbnek épenség­­gel több bordája van, soknak 14, a ló­nak rendesen 18, elefántnak 19 vagy 20, a lajhárnak 23 pár bordája van. A m­a­darak legfölebb 10 pár bordával birn­ak, s náluk az ál-b.-k a valódiak előtt feksze­nek ; ezek apró kézbenfekvő csontok ál­tal állanak összeköttetésben a mellkas­sal ; a középső b.-k pedig különösen lapos fel- és hátrafelé fordított folytatásuk ál­tal tűnnek ki. A h­üllők közül a teknős­békák nem bírnak tulajdonképi b.-kal, hanem csak a hátpánczélnak hártyacson­tokból álló oldalrészeivel egybenőtt ke­resztbemenő folytatványokkal bírnak. A kígyók valamennyi állat közt legtöbb bor­dákkal birnak és pedig a hátgerincz vala­mennyi csigolyáin, de mellkasuk nincs, minélfogva bordáik csak ál­b.-k ; a gyí­kok és gyilok ellenben valóságos b.-kal is birnak, a kétéletűek b. nélkül szű­kölködnek. A halak közül némelyeknek épen nincs, másoknak pedig csak por­­czos bordájuk van, a csontos halaknál ha nem is átalánosan, de többnyire szok­tak előfordulni, de nem állanak közvet­len összeköttetésben a csigolyarészekkel. Bondage (francz., ejtsd: bordázs), a hajó külső deszkaburkolata, annyi is mint a ruhaszegély. Bordagium (lat.), a normannoknál az­­ urbér, az ezt szolgáltatók b­o­r­d­a­r­i­i - nak­­ neveztetnek. Bordal, a bornak magasztalására irt vers, mely a bortermő országokban ren­desen ivás közben szokott énekeltetni. Ily b.-okat már az ókorban Anakreon s­s Horácz is írtak; később Hafiz perzsa költő Anakreon szellemében irta még­­ jelenleg is nagy becsesei biró b.-ait. Köl­tőink közül Csokonay, Kölcsey, Vörös-­i­marty, Bajza s Petőn írták a legkitü­­­­nőbb b.-okat. Bordalj, 1. hypo­chondrium. Bordán Tamás, egyike a 16. század­beli azon szász krónikásainknak, kiknek történelmi följegyzései kútfői hitelesség­­i­gel birnak. A 16. században született, de hogy hol és kitől, arról nincs tudomá­sunk. Szelindeken ágostai hitvallású lel­kész volt s mostoha atyja Besodner Pé­ter n.-szebeni lelkésznek (1. ott). Még 1619-ben is Szelindeken lelkészkedett és a káptalan szeniora volt; erre mutat az, hogy­ Orendi Simon, a n.-szebeni zárda hitszónoka, ezen év június 21-én neki ajánlotta egyik művét. Úgy látszik azon­ban, hogy 1624-ben már nem élt, mert nevezett Orendi Simon fünt említett művét 1624-ben Hollmann Gotzmeister n.-szebeni­­ királybírónak ajánlotta, mit aligha tesz, ha I­I. 1624-ben még élt volna. B. kéziratban hátrahagyott munkája ily czim­ alatt té­tetett közzé: „Virtos coronata, oder: Ursach und Sohn Expeditionis Schirme­­r­rianae. — Beschreibts zur Ehr, Exempel I und Gedächtnuss unserer lichen teutschen Nachkommenschaft, Thomas Bordán, Pfar­rer zu Stolzenburg“ (1601—1603.) Bordeaux (ejtsd: Bordó), Francziaor­­szág legnagyobb és legnépesebb, leg­szebb és leggazdagabb városainak egyike,.­­­a Gironde departement fővárosa, félkör­­szerűen a Garonne balpartján, az egy­kori Guyenne vagy Aquitánia Bordelais nevű tartományában fekszik, 212,111 la­kossal. A Garonne-on át egy pompás, körülbelül 487 mét. hosszú, 15 mét.­szé­ 247 Bordeaux

Next